Hétköznapi kenőpénzeink
Információink szerint esetenként néhány ezer forintot kínáltak a veszprémi okmányiroda gépjármű-ügyintézőinek azok a személyek, akik részben soron kívüli ügyintézést kértek a hivatali dolgozóktól, másrészt a gépjármű-nyilvántartásból olyan adatokat, amelyekhez egyébként nem lett volna jogosultságuk.
Frankó Marianna, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: a veszprémi okmányiroda vezetőjét és nyolc ügyintézőjét, továbbá egy gépjármű-ügyintézéssel foglalkozó helyi cég három munkatársát hivatali vesztegetéssel gyanúsítják. Az érintett vállalkozás egyik tagját és az okmányiroda egyik ügyintézőjét őrizetbe vették, a többiek szabadlábon védekezhetnek.
A szóvivő nem árult el további részleteket az ügyről. Információink szerint az őrizetbe vett veszprémi férfi, T. Gábor nem ismeretlen a hatóságok előtt, korábban jogerősen elítélték gépjárművekkel kapcsolatos biztosítási csalás miatt. A megyeszékhelyen egyébként köztudott volt, hogy T. Gábor kiváló kapcsolatokkal rendelkezik az okmányirodán, így rendkívül szoros határidővel vállalt el – némi anyagi ellenszolgáltatás fejében – bármilyen gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézést.
Az általunk megkérdezett – névtelenséget kérő – autókereskedők meglepődtek a veszprémi eset hallatán, tapasztalataik szerint ugyanis már elmúltak azok az idők, amikor meg kellett kenni a hivatalnokokat a gyors és gördülékeny ügyintézés érdekében. Többen is elmondták, hogy akik mindennapos ügyfelek az okmányirodákban, ma már törvényesen is gyorsíthatják az eljárásokat, így például egy hivatali ügyintézésre szakosodott cég – az átlagemberek három-négy napos várakozási idejével szemben –5000 forintos díjazásért jogszerűen, 24 órán belül végezhet a feladattal.
Egy ilyen vállalkozás vezetője megkeresésünkre azt mondta:
– Furcsának tartom, hogy törvényes ügyek elintézéséért bárki is kenőpénzt adjon egy okmányirodában. Mi már évek óta dolgozunk ezen a piacon, és kenőpénz nélkül is gyors szolgáltatást kapunk. Egyetlen alkalommal sem érzékeltük, hogy bármiféle ellenszolgáltatást, ajándékot várnának tőlünk.
A hivatali ügyintézés kenőpénzekkel történő meggyorsításával kapcsolatban – a veszprémi esettől függetlenül – elmondható: az elmúlt években ritkultak a botrányok. Az utolsó nagyobb ügy a 2003-ban kipattant budapesti földhivatali vesztegetés volt, amelyben több tucat ügyintéző és néhány ingatlannepper ellen indult büntetőeljárás.
A hétköznapi élet több területén továbbra is találni példákat arra, hogy az emberek az ügyeik gyorsítása érdekében megpróbálják mozgósítani a személyes kapcsolataikat, kisebb ellenszolgáltatások fejében különböző előnyökre tartanak igényt.
Határesetnek számít az úgynevezett „bérsorbanállás”, amikor egy ügyfél azért bízik meg valakit néhány ezer forintért egy adott ügy elintézésével, mert időt akar spórolni magának. Miskolcon például szájhagyomány útján terjed annak a férfinak a telefonszáma, aki esetenként 3000-4000 forintért vállaja, hogy a kuncsaftok felkészített autóit a megadott napon elviszi a műszaki vizsgára.
Egy győri szakmunkás szerint a Nyugat-Dunántúlon bevett gyakorlatnak számít, hogy a megbízásra váró mesteremberek igyekeznek különböző szívességeket tenni az építőipari cégek személyzeti vagy gazdasági vezetőinek, hogy később őket bízzák meg egy-egy munkával. A szívesség általában a vezető lakásának kifestését, vagy kisebb építőipari szakmunkák ingyenes elvégzését jelenti.
A mesterembereknek fontos, hogy megrendeléshez jussanak, legyen bevételük, munkájuk. Debrecenben egy negyvenlakásos társasház közös képviselője – amennyiben a lakóktól bejelentést kap, hogy elromlott valami az épületben – kizárólag mindig ugyanazt a villanyszerelőt és vízvezeték-szerelőt hívja ki javításra. A mesterek a folyamatos megbízás fejében a lakóknak is engednek néhány százalékot a szokásos árból, de minden egyes szerelés után 1000-1500 forintot beraknak a közös képviselő zsebébe is, hogy a következő esetben is az ő telefonszámukat „találja meg” a lakók képviselője. Ez az „együttműködés” persze csak addig működhet, amíg a szerelők munkája ellen nem merül fel kifogás.
