A nagymama és az életben maradás joga
– A nagymamám kilencvenéves volt, de a korához képest jó egészségnek örvendett: ellátta magát, elvégezte a ház körüli munkát, nem igazán szorult az efféle teendőkben a család segítségére – mondta a szolnoki Hetényi Géza megyei kórházban február 15-én elhunyt Nagy Lászlóné, Etelka néni unokája, József Zsuzsanna. Szavai szerint az egészségügyi intézménybe is csak azért kellett bevinni a nagymamáját február elején, mert a lábán makacs seb volt, amelyik nem akart gyógyulni, s köhögött is, így a háziorvos jobbnak látta, ha az asszony állandó orvosi és ápolási felügyeletet kap.
A család néhány nap elteltével azt észlelte, hogy a nagymama belázasodott, nem akart enni, hasmenés gyötörte.
– Arra gondoltunk, hogy a pépes ételt nem bírja a gyomra, így édesanyám megpróbált neki házi kosztot adni. Ekkor azonban az egyik nővér emelt hangon a következőt mondta:
„Ne adjon enni neki, mert hasmenése volt, és én nem takarítom a szart utána” – idézte fel a történteket az unoka, aki mind a kijelentést, mind az eljárást kritikán alulinak tartja. Szavai szerint február 9-től, keddtől egészen február 13-a, szombatig nem látta orvos a nagymamát, aki nem evett, nem ivott, és infúziót sem kötöttek be neki, noha később már az eszméletét is elvesztette. Így azt is kétségesnek tartják, hogy a betegségére kapott antibiotikumot beadták-e neki – tette hozzá József Zsuzsanna.
A család szerint a nagymama a tápanyag- és folyadékhiány miatt legyengült, így szerintük esélyt sem kapott arra, hogy valamivel meghosszabbítsák az életét.
– Az alkotmány kimondja, hogy az életkor szerinti diszkrimináció tilos Magyarországon, s az élethez való jog alapvető emberi jog, egy egészségügyi intézménytől pedig alapvető elvárás a szakszerű ellátás. Ez azt jelenti, hogy – a lehetőségekhez képest –mindent meg kell tenni, ami szakmailag és emberileg megtehető, életkorra való tekintet nélkül. Senkinek nincs joga eldönteni, hogy ki meddig éljen – mondta az unoka. Szerinte a nagymamája azért nem kapott szakszerű ellátást, mert túl idősnek találták ahhoz, hogy mindent megtegyenek érte. Amikor a család felelősségre vonta az ápolási osztály vezetőjét, hogy miért nem kötöttek be infúziót az eszméletét vesztő asszonynak, az nem tudta ezt megindokolni – tette hozzá József Zsuzsanna.
A hozzátartozók az ügy kivizsgálását kérték a kórház főigazgatójától.
Sélleiné Márki Mária, a Hetényi Géza kórház főigazgatója azt állítja: a beteg ellátása az előírásoknak megfelelő és szakszerű volt. A család panaszának beérkezése után elindult egy belső vizsgálat: a jogi osztály bekérette az ügyben keletkezett iratokat, s meghallgatták az érintett dolgozók véleményét is. Az ápolónők szavai szerintmegfelelő hangnemben beszéltek mind a beteggel, mind a hozzátartozókkal.
– Valóban megkérték az egyik hozzátartozót, a néni lányát, ne etesse nehéz házi koszttal az édesanyját, mert a hasmenése miatt diétára szorul, csak kekszet és folyadékot kaphat, ám ezt kulturált stílusban tették – hangsúlyozta a főigazgató. Az osztály dolgozói szerint a beteg nem akart befeküdni az ápolási részlegre, mindenáron haza akart menni. A lábán azonban egy elhanyagolt állapotú, fekélyes sebet találtak, ami miatt antibiotikumos kezelésre szorult. A főigazgató közölte: azért nem adtak infúziót a néninek, mert a gyógyszereit szájon át be tudta venni, s a hasmenése sem volt súlyos, így a hatóanyag fel tudott szívódni a szervezetében, és folyamatosan megtörtént a folyadékbevitel. Hozzátette: az ügyben lefolytatott vizsgálat részletes írásbeli dokumentációját hamarosan elküldik a hozzátartozóknak.
Amennyiben a kórházi vizsgálat eredménye – amelyet még nem kapott meg a család – azt tükrözi, hogy mulasztás nem történt, úgy azzal nem értenek egyet, s további lépéseket tesznek az ügy teljes kivizsgálására – fogalmazott József Zsuzsanna. Szavai szerint ki kell derülnie, hogy tiszteletben tartották-e nagymamája alapvető jogát az életben maradáshoz.
– Mindenki számára eljöhet az az idő, amikor mások igazságérzetére és jóindulatára szorul – mondta.
A család azt tervezi: ombudsmanhoz fordul, remélve, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata megnyugtatóan feltárja majd: miért halt meg Etelka néni?
Milyen panaszok fogalmazódnak meg a Hetényi Géza kórházzal kapcsolatban? A leggyakoribb kifogások: a betegek hiányolják a megfelelő tájékoztatást, olykor kifogásolják ellátásuk minőségét, és azt a hangnemet, amely nem segíti a gyógyulásukat – mondta Camaráné Hanák Gabriella, a térség betegjogi képviselője. Ami a konkrét esetet illeti: ha Etelka néni hozzátartozói nem fogadják el a hivatalos jelentést, a betegjogi képviselőnél, a fenntartó megyei önkormányzatnál, a Magyar Orvosi Kamaránál, vagy az Egészségbiztosítási Felügyeletnél tehetnek panaszt. Ha úgy döntenek, akár bírósági pert is kezdeményezhetnek a kórház ellen annak érdekében, hogy választ kapjanak a halál okát illetően.
