Aki tehát a választási szervek döntése ellen kifogást kíván benyújtani, annak előbb 7500 forintot kell fizetnie.

A Legfelsőbb Bíróság döntésében egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az illetékekről szóló törvény a választási ügyeket nem nevesíti az illetékmentes eljárások között, így eddig a bíróságok tulajdonképpen jogellenesen jártak el, amikor nem követelték meg a jogszabályban meghatározott 7500 forintot.

Szakértők szerint a gyakorlat egyébként korántsem volt egységes, mert van olyan megyei bíróság, amely eddig is kötelezte a panaszost, hogy rója le az illetéket.

A fizetéstől korábban azért tekintettek el, mert a hatályos törvények nem szabályozzák, hogy a rászorulók miként kaphatnának személyes illetékmentességet. A bíróságok azonban saját hatáskörben ezt az ellentmondást nem oldhatják fel, ezért a közigazgatási kollégium álláspontja szerint törvénysértő, ha nem szedik be az illetéket.

A dokumentum szerint mindazonáltal kizárólag a jogalkotó feladata lehet, hogy megoldást találjon a felvetődő problémára. Erre a kérdésre a bíróságok már többször fel is hívták a fegyelmet – derül ki a jogegységi határozatból.

A megalapozatlan beadványoknak korábban azzal próbálták elejét venni, hogy a bíróság előtti eljárásban kötelező jogi képviseletet – vagyis ügyvédkényszert – írtak elő, így annak költségeihez képest a mostani döntés tulajdonképpen jelentéktelen többletterhet ró a jogorvoslati kérelmet kezdeményező felekre. Mindazonáltal érdekes, hogy a döntés éppen a választási kampány kellős közepén született meg; ebben az évben csak az LB több mint ötven választási ügyben járt már el.