Hivatali víziók száműzve
Elodázhatatlanná vált az Üllői út nagyszabású, összehangolt fejlesztése: a javarészt a XVIII. kerületben húzódó főút egyben a főváros kapuja is, miközben Budapest be- és kivezető forgalmának nagy része bonyolódik rajta. Csakhogy az átutazók jóformán kizárólag olyan városképpel találkoznak, mely inkább idéz egy szebb napokat látott 30-as évekbeli kisvárost, mint egy fővárosi kerületet. Pestszentimre-Pestszentlőrinc régi álma valósulhat meg annak a közös fellépésnek köszönhetően, amelyben végre a főváros is aktív szerepet vállalhat.
Ezzel kapcsolatos ígéretét lapunknak újólag is megerősítette Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Ha az érdekeltek egyetértésével megszületik egy közös Üllői út program, a kezdeményezők számíthatnak Budapest együttműködésére, hiszen a főváros egyik legforgalmasabb, 15 kilométer hosszúságú útvonalának megújítása összvárosi érdek. A fejlesztéshez ugyanakkor nélkülözhetetlen az érintett, a sugárút mentén fekvő önkormányzatok összefogása, valamint a rehabilitációban közreműködő szakmai és lakossági szervezetek partnersége. A főváros nem a „hivatali víziókat” helyezi előtérbe, hanem a helyi kezdeményezések alapján kialakuló, konszenzusos javaslatot támogatja, amihez természetesen –elsősorban a szabályozási tervek szintjén – a szakmai segítséget is biztosítja. Ebben közreműködik a Studio Metropolitana Nonprofit Kft., a főváros urbanisztikai társasága, s a cég szakmai partnere, a REevolutio Consulting településfejlesztési ügynökség.
Az együttműködést egyébként a fejlesztés szorgalmazásában élen járó XVIII. kerület és a főváros, valamint ez utóbbi és a kerületek közötti szándéknyilatkozat szentesíti. A helyi polgármesterek üdvözölték a kezdeményezést, jelezve: csatlakoznak a közös munkához. Az elmúlt időszakban létrejött az egységes politikai és szakmai akarat, amellyel elindulhatott az operatív lépésekből álló előkészítő munka. Már konkrétumok is vannak: az ügynökség szakmai előtanulmányt készített az útszakasz egyik legjelentősebb csomópontjának, a Határ út környékének újragondolására. Budapest pedig jelenleg az építészeti ötletpályázat kiírását készíti elő erre a Ferencváros, Kőbánya és Kispest metszésében fekvő területre.
A REevolitio és a XVIII. kerület legutóbbi fórumán pedig az építészszakma osztotta meg elképzeléseit egymással, valamint XVIII. kerület vezetőivel és szakembereivel. A megbeszélésen Mester László, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere utalt arra, hogy az elmúlt években megbeszélések sorát folytatták azért, hogy az Üllői út helyzete napirendre kerüljön a fővárosi politikában, és létrejöjjön az érintett kerületek összefogása. A XVIII. kerület elsőként vállalta, hogy a kezdeményezés élére áll, hiszen eljött az idő, hogy egy sikeres fejlesztési koncepció szülessen. Juhász Kálmán kerületi főépítész szerint lazítani kell a merev szabályozási terveken, például az Üllői út mentére és a mögötte húzódó területekre vonatkozó beépítési korlátokon.
A XVIII. kerületben élő vagy dolgozó építészek élhető csomópontokat, több „megállító” funkciót, logikusan tervezett, elviselhető mértékű forgalmat szeretnének elérni. A hosszú úton szükség lenne tájékozódási és új csomópontok létrehozására, az épületek minőségének növelésére, az épített örökség védelmére.
Utalva a mai állapotok tarthatatlanságára azt is elmondták, kerülik az Üllői utat, az átláthatatlan közlekedési struktúra, a méltatlan esztétikai külső miatt. Az Üllői út túlságosan lineáris, hiányoznak a közterekre épülő vonzó szolgáltatások és funkciók – minden olyan elem, amely élhetőbbé tehetné az utat. Fontos például a foghíjas telkek beépítése, hiszen a lakófunkció elvesztésével kihalttá válna az útszakasz.
Pestszentlőrinc a maga útját is járja
A XVIII. kerület önálló tervet is kidolgozott az Üllői úti városrehabilitációjára. Elsősorban azokon az útszakaszokon érezhető változás, ahol az ingatlan elsősorban önkormányzati tulajdonban van. A kerület 1997-től önerőből és vállalkozói tőke bevonásával vásárolja meg és bontja le a lepusztult ingatlanokat, melyeken a városképbe illeszkedő modern lakások és üzlethelyiségek épülnek. Első lépcsőben öt évvel ezelőtt az Üllői út–Margó Tivadar utca kereszteződése újult meg az egykori Fórum mozi átépítésével, ezt követte az Endrődi utca sarkán létrejött épületegyüttes. Az összesen 440 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat még a Széchenyitervből nyert 88 millió forint támogatást 126 millió forint saját résszel egészítette ki. A közelmúltban elkészült az Aranykalász épület. Hamarosan megkapja a tervengedélyeket a városrehabilitáció harmadik és negyedik üteme, az Üllői út 323., 325., 327., valamint a 355–361. szám alatti tömb rehabilitációja.
