Még most is akadnak ellenzői a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepnek (BKSZT), miközben a helyben történő, de ellenőrzött laboratóriumi mérések egyértelműen igazolják, hogy szükség van a Csepel-sziget északi csücskén megépült páratlan létesítmény környezetkímélő technológiájára. A laboratóriumi tesztek révén kiderülhet, hogy a korábban szabadbeömlésű csatornák milyen mértékben károsították a Dunát.

Zárt teherautókon elszállítják a szennyvíziszapot

Arról nem is beszélve, hogy sok keletközép-európai nagyváros is megirigyelne egy hasonló létesítményt, amely korszerű technológiája mellett fejlett, részben önálló energiaellátással rendelkezik. A tisztítás eredménye a dunai beömlés előtti utolsó, fedetlen szakaszon is látszik: egy hatalmas vízesésben zúdul alá a teljesen átlátszó, szerves úton megtisztított víz. (Minderről lapunk munkatársai helyszíni bejáráson győződhettek meg.)

A csaknem 68 milliárd forintba került tisztítómű összes műtárgya fedett, ami Európa-szerte ritkaságnak számít, szagkibocsátása a kémiai levegőtisztítás miatt nulla, és a biológiai tisztításnak köszönhetően a Dunába visszaengedett víz minősége megfelel az engedélyben előírtaknak – hangsúlyozta lapunknak Páll Ernő, a BKTSZ Kft. igazgatóhelyettese, a kivitelező, illetve a majdani üzemeltető konzorcium egyik francia tagjának képviselője, aki a tervezésétől kezdve részt vesz a munkában.

Ha nyárra véget ér az egyéves próbaüzem, a teljesen automatizált tisztító 24 órás üzemeltetését műszakonként mindössze hét szakképzett munkatárs és egy néhány fős kisegítő személyzet végzi. A tisztítóban most hetvenen dolgoznak, közülük kilenc pályakezdő mérnök és technikus, valamint 13 csepeli lakos, s 25munkanélküli, akiket a BKSZT Kft. képez ki a saját költségén.

A gépészeti-technológiai beállítások után februártól teljes kapacitással zajlik a tesztidőszak második része. Összesen 18 szennyvízvonal segíti a biológiai tisztítást, ezek mindegyike lényegében önálló tisztítómű, egyenként napi 17,7 ezer köbméternyi szennyvizet képesek megtisztítani. (A 18-ból egy tartalék.) Méreteikre jellemző, hogy Veszprémet egy, Szegedet meg három ellátná ezekből.

A kelenföldi és a ferencvárosi átemelőkről Csepelre érkező szennyvíz a fővárosi mennyiség csaknem fele. (A többit az észak- és a délpesti telepeken ártalmatlanítják.) Ezt először egy durva, majd egy finomabb rácsozaton előszűrik. A biológiai medencék tisztítókapacitása csaknem kétszerese a száraz időben átlagosan beérkező víznek. Nagy esőzések idején a telep óránként akár 37,5 ezer köbméternyi vizet is képes fogadni. A biológiai medencék kapacitását meghaladó mennyiséget elvezetik, mert ha az egészet beeresztenék, az kimosná, megölné a biológiai tisztítást elvégző baktériumokat, melyek újbóli kitenyésztése több hét lenne.

A telep több egyedi megoldást is tartalmaz, például az egymás alá épített, egyenként ötvenméter hosszúmedencesort, amivel a felére csökkentették a helyigényt. A belső levegő kémiai szagtalanításához speciális vegyszereket és berendezéseket használnak, ezért a visszaengedett levegő minősége jobb, mint a fővárosi átlag.

A telep áramfogyasztásának 40 százalékát saját gázmotorjai termelik meg, elsődlegesen a tisztítás során keletkezett szennyvíziszap rothasztásakor keletkező biogázt égetik el bennük. A szennyvíziszapot egyelőre elszállítják egy vidéki lerakóba. Budapest és Brüsszel most is dolgozik a végleges elhelyezés megoldásán. Az iszapot nem lehet előkezelés nélkül elégetni, először ki kell szárítani, szárazanyag-tartalma ugyanis mindössze 26 százalék, a többi víz, amit el kellene párologtatni. A csepeli szennyvíziszap ártalmatlanítását a főváros szeretné összekötni a második szemétégető megépítésével. Ezzel teljes körűvé válna a hulladékkezelés és az iszapártalmatlanítás, melynek során áramot és a távfűtési rendszerbe kapcsolható olcsó hőt lehetne termelni.

Szennyesteregetés pró és kontra

A fővárosi KDNP ügyészségi feljelentést tett a közelmúltban a BKTSZ-szel kapcsolatos ötmilliárdos elszámolási vita ügyében, azt is kifogásolva, hogy a főváros jogi képviselője nem feltétlenül az önkormányzat érdekében jár el. Úgy tudni, a kivitelező – a régészeti feltárás elhúzódása miatt – több hónapos késéssel tudta elkezdeni az építkezést. A főváros megígérte, ha a konzorcium tartja a határidőt, az indokolt többletköltséget megtérít. A kivitelező nem kevés pluszmunkával határidőre elkészült, a főváros mégsem fizetett. Emiatt választott bírósági per van folyamatban, holott már volt esély a peren kívül megegyezésre is. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, a KDNP félinformációkon alapuló csúsztatásokkal feleslegesen próbál egy bírósági szakaszban lévő ügyet befolyásolni. Az önkormányzat nevében a perben eljáró Grigássy György a beruházás megvalósításában érintett Enviroduna Kft., valamint a főváros szakmai ügyosztályának a bevonásával kialakított álláspontot képviseli. Az önkormányzat korábbi peren kívüli megegyezési javaslatát a konzorcium nem fogadta el. A főváros továbbra sem ismeri el a kivitelezői többletigényeket, s minden elkövet a pernyertesség érdekében. (K. A. I.)