Volt engedély a berepülésre, de szabálytalanul adták ki
Szabálytalan eljárás eredményeként kapta meg a diplomáciai engedélyt a magyar légtérben március 17-én nagy távolságú navigációs gyakorlórepülést végző két izraeli katonai gép – ismerte el az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága tegnapi rendkívüli ülésén Hónig Péter közlekedési miniszter. A testület összehívását kezdeményező Kontrát Károly fideszes politikus azt szerette volnamegtudni, hogyan kerültek Magyarország légterébe a gépek, milyen feladatokat teljesítettek, a berepülést ki engedélyezte, mely szervezetek tudtak róla, és mi okozta az ügy nyilvánosságra kerülése után tapasztalt kormányzati zűrzavart.
– Az izraeli nagykövetségnek a Külügyminisztériumhoz benyújtott kérelmét a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) légi közlekedési igazgatósága úgy hagyta jóvá, hogy előzetesen nem kérte a titkosszolgálatok egyetértését, miközben ezt a légi közlekedésről szóló törvény kifejezetten megköveteli. Bűn a nemzetbiztonsági szerveket egy ilyen folyamatból kihagyni – így kommentálta az esetet a fideszes Nyitrai András, aki nyilvánvalónak tartja, hogy a berepülést – annak ellenére, hogy felderítő gépekről van szó – az illetékes hatóságok „nem vették komolyan”. Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság tagja ugyancsak „súlyos mulasztásról” beszélt. A politikus kijelentette, hogy „ne gyakorlatozzon Budapesten egy olyan állam hadserege, amely nem tagja a NATO szövetségi rendszerének”.
A berepülés több ellenzéki képviselő szerint biztonsági kockázatot jelenthetett, és ezt az álláspontot Keleti György, a bizottság MSZP-s alelnöke is osztotta. A szintén szocialista Gál Zoltán viszont úgy látja, ha nem izraeli gépekről van szó, talán nincs ekkora hisztériakeltés. (Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az ügyről a Blikknek úgy nyilatkozott, mulatságos, hogy a HM nem kapott tájékoztatást a gépek berepüléséről. Ő azt hitte, hogy ők az elsők, akik tudnak róla, és „abban a pillanatban intézkednek. Vagy lekényszerítik vagy kiszorítják őket, vagy bármi mást.”)
Szabó Vilmos külügyi államtitkár többször leszögezte: a gépeken nem voltak a törvényben meghatározott veszélyes eszközök, illetve hírszerzésre alkalmas berendezések. Egyébként ezt az izraeli gyakorlórepülésben érintett többi NATO-tagállam – Törökország, Bulgária, illetve Románia – hatóságai is szigorúan megkövetelték. Az államtitkár szerint így a gyakorlat végrehajtása nem jelentett biztonsági kockázatot. Ugyanakkor hozzátette: a NATO szerződéses kapcsolatot tart fenn a Mediterrán Szövetség nyolc tagállamával, így Izraellel is, és kérte az ellenzéki politikusokat, ne feltételezzék, hogy a katonai szövetség magának vagy a tagállamoknak akarna bajt okozni. A
bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vevő Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője azt vetette fel, hogy az informatikai hadviselés célja a számítástechnikai rendszerek működésének megzavarása, és a választásokra tekintettel is lényeges kérdés, hogy volt-e erre alkalmas technika az izraeli gépeken. Mert ha igen, „bezavarhattak a rendszerbe”. Közölte: ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz hazaárulás és hűtlenség gyanúja miatt.
Elhangzott, hogy az NKH a gyakorlórepülésről a polgári légi irányítást és honvédséget az előírások szerint tájékoztatta. Szekeres Imre honvédelmi miniszter hangsúlyozta: tárcájának az engedélyezési eljárásban nincs szerepe, a repülést azonban – a NATO illetékes szerveivel és az európai légtér biztonságáért felelős Eurocontrollal együtt – figyelemmel kísérték. Tömböl László tábornok, vezérkari főnök hozzátette: a gyakorlat a rendelkezésükre bocsátott repülési tervnek megfelelően folyt.
Az NKH légi közlekedési igazgatóságának vezetője, Vágó József elmondta, hogy a titkosszolgálatokat más hasonló esetekben sem mindig értesítették, mert az erről rendelkező jogszabály végrehajthatatlan. Így legalább abban mindenki egyetértett, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. Szekeres szerint megoldás lehetne, ha visszaállítanák a katonai légügyi hivatalt, mert az korábban minden ilyen berepülésnél tájékoztatta a katonai biztonsági szolgálatokat. E javaslatot elkészítette, és átadja utódjának – közölte.
– Több mint két óra után sem tudni, mit kerestek Magyarországon az izraeli katonai repülőgépek – közölte az ülés végén Kontrát Károly. Szerinte a kormány az ország érdekeit mellőzve járt el, és várják, ki viseli ezért a felelősséget. A tanácskozás hangulatát jelzi, hogy a bizottság elnöke, a fideszes Lázár János ehhez hozzátette: miért kell csodálkozni azon, ha nincs válasz, mert ez evidencia. Szabó Vilmos erre csak annyit mondott, hogy az ellenzék nem is akarta meghallani a válaszokat, és kár, hogy az egész vita a kampányról szólt.
A Fidesz arra kéri a kormányfőt, hogy hívja össze a nemzetbiztonsági kabinetet, és mentsék fel az NKH vezetőit – jelentette be az ülés után Lázár János. Szollár Domokos kormányszóvivő azt közölte az MTI-vel, hogy már múlt pénteken tárgyalt az ügyről a nemzetbiztonsági kabinet, amely bizottságot hozott létre az esetleges mulasztással kapcsolatos személyi felelősség meghatározására. Megállapították, hogy Izrael a nemzetközi jog szerint jogszerűen járt el, Magyarországot, a polgárok biztonságát nem veszélyeztették, a hazai szabályozás, illetve gyakorlat azonban áttekintendő. A kormány szerdán dönt az Iváncsik Imre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában részt vevő államtitkár vezette bizottság konkrét javaslatairól.
Hónig Péter pedig már korábban bejelentette, hogy a közlekedési hatóságnál elrendelték vizsgálat lefolytatását.
Hazaárulás: Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hűtlenség: Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A HM adatai szerint Magyarország légterét 2009-ben 20 439 esetben használták állami, katonai célra. Ebből a NATO és az EU tagállamai 19 717 esetben hajtottak végre repülési műveletet, beleértve az átrepülést, leszállást, útvonalgyakorlatokat is. 722 alkalommal más államokról volt szó, amelyek vagy békepartnerségi megállapodását vagy más hasonló nemzetközi egyezményt kötöttek a NATO-val. A 722-ből 47 repülést hajtottak végre a említett Mediterrán Szövetség országai, ebből húszat Izrael. Ezekről a tárca évente két alkalommal tájékoztatást ad a parlamenti szakbizottságnak.
