Együttérzésből szabad a gárdaegyenruha?
Bár a bíróság sem vitatta, hogy a sárbogárdi rendőrkapitányságnál tavaly október 10-én megjelent személyek öltözéke a „külső szemlélő számára egyértelműen a Magyar Gárda jelenlétére utalt”, mégis akadt olyan egyenruhás, akit a Sárbogárdi Városi Bíróság nem talált vétkesnek. A magyarázat: az egymással közösséget vállaló embereknek lehetőségük van arra, hogy „jogaik érvényesítése végett akár együttesen is megjelenjenek a hatóságok előtt”, ami nem törvényellenes.
Az ügy előzménye – amint arról a Magyar Gárda „hivatalos” honlapján is beszámoltak –, hogy a gárda Sárrét nevet viselő szakaszát az egyik bajtársuknak a Fejér megyei Kálózon élő rokona ebédre hívta. Nyolcan azonban korábban érkeztek, és az egyik mellékutcában várták társaikat, amikor egy autó érkezett „teli cigánnyal”. Ekkor még elmentek, de hamarosan „mint a sáskák ellepték az utat”. Kocsikkal keresztbe állva akadályozták meg a gárdisták menekülését, majd szamurájkarddal, késsel és karókkal támadtak. A romák több autót megrongáltak, és az összetűzésben mindkét oldalon legalább két-két ember megsérült. A rendőrség garázdaság miatt nyomozást rendelt el.
Ettől az esettől függetlenül a sárbogárdi kapitányság előtt gyülekező egyenruhás gárdisták – a kálózi összecsapás feljelentést tevő sértettjei és barátaik – ellen szabálysértési eljárás is indult. Az összegyűlteket előbb elküldték, mert akadályozták a forgalmat, majd a rendőrség feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt többekkel szemben pénzbírságot szabott ki. Az egyik érintett azonban a bírósághoz benyújtott kifogásában tárgyalást kért.
Gy. Tamás a sárbogárdi bíróságon előadta: csak a segítő szándék vezette, amikor társaival a kapitánysághoz ment. Ott 11-12, Kálózon helybenhagyott elvbarátjukat találták, akiknek üdítőt és élelmiszert vettek. Hangsúlyozta azt is, hogy a bántalmazott embereket személyesen nem ismerte, pusztán a „szolidaritás és a hasonló, jobboldali gondolkodásmód indította” segítségnyújtásra. Gy. Tamás szerint azt szerették volna jelezni, hogy a bajba került emberek nincsenek egyedül. Tagadta viszont, hogy tagja lenne a gárdának – a Jobbiknak viszont igen –, bár valóban fekete nadrágot, fehér inget és fekete mellényt viselt.
A bíróság méltányolta az elhangzottakat, és végzésében kinyilvánította: „pusztán az a tény, hogy valamely személyek együttes megjelenése jogérvényesítés vagy együttérzés kifejezéseképpen megtörténik, nem tekinthető szabálysértésnek”. A végzés indokolása szerint „közismert tény” ugyanis, hogy „bizonyos kisebbségek tagjai a hatósági eljárás alkalmával az érintett ismerőseiket elkísérik”. A bíróság pedig úgy látta, hogy „ez a jog nem kizárólagosan egyes népcsoportokat, kisebbségeket illet meg, hanem gondolkozásbeli hasonlóság alapján egymással közösséget vállaló emberek is személyes jelenlétükkel erősíthetik bajba jutott társaikat a felmerülő fizikai problémák megoldásánál”.
Az eset kapcsán több szabálysértési eljárás indult a feloszlatott gárda egyenruhájának viselése miatt, és ezek egy része jogerősen bírság kiszabásával zárult – tájékoztatott R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője. A Kálózra látogató gárdisták közül kettőnek kellett büntetést fizetnie, hármat a bíróság figyelmeztetésben részesített, míg öttel szemben megszüntette az eljárást. Az október 10-én a kapitányság előtt megjelentek közül hét személyt marasztaltak el, három szabálysértési határozatot pedig a bíróság hatályon kívül helyezett (hárman nem is kifogásolták a büntetést). A garázdaság miatt elrendelt nyomozás viszont még folyik. A támadók közül hatan gyanúsítottak, s közülük ketten előzetes letartóztatásban vannak.
– Igen furcsavégzés született Sárbogárdon – így kommentálta a bíróság döntését Hack Péter büntetőjogász. Abban szerinte a bírónak teljesen igaza van, hogy bárki tetszése szerint segíthet bajba jutott barátainak, és az sem kifogásolható, ha ezt egy közhatalmi szerv épülete mellett teszi. „Valamely személyek együttes megjelenése jogérvényesítés vagy együttérzés kifejezéseképpen” tehát valóban nem szabálysértés. A szakértő szerint azonban ezúttal más történt. – A végzés nyilvánvalóan ellentmond a gárda által sem tagadott tényeknek – állítja Hack, és ezért megkérdőjelezhető a bíró ítélőképessége.
Senki nem vitatta ugyanis, hogy a szervezet egyik formaruhás „szakasza” látogatott el Kálózra, majd ők mentek Sárbogárdra feljelentést tenni, ahol azután több – szintén egyenruhás – elvbarátjuk csatlakozott hozzájuk. A feloszlatott gárda egyenruhájának viselése pedig már önmagában is szabálysértés, és ezen a körülményen az sem változtat, hogy abban tüntetésen vesznek részt, vagy csupán karitatív szándékkal vonulnak a rendőrség elé. Ráadásul elég rosszízű a hivatkozás a „közismert kisebbségekre” – tette hozzá –, miközben még az összehasonlítás is sántít, mert az általuk viselt öltözék egyetlen feloszlatott szervezet egyenruhájára sem hajaz.
