Szegényparaszti sorból származó munkásíró, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja – így jellemezte Bánki Éva a 2005-ben, Debrecenben elhunyt Tar Sándort, akinek utolsó évei önpusztítással, a lelkiismeretével vívott küzdelemmel, a világgal szembeni vádaskodással teltek. Pályája csúcsán járt, amikor kiderült róla, hogy a Kádár-korszakban III/III-as ügynök volt. Sem feldolgozni, sem elviselni nem volt képes a szégyent. Bánki Éva szavait idézve „beleitta magát a sárga földbe”.

Örök kérdés: különválasztható-e az életmű a művész életétől? Az irodalmi kánon részévé válhat-e az a szerző, akinek írói nagyszerűségét senki nem vonja kétségbe, emberi minőségében azonban megbukott?

Tar Sándor aprólékos részletességgel jelentett, olyanokról is, akik elvileg a barátainak és jótevőinek számítottak. Ügynöki munkája során azokat a technikákat használta, amelyeket a novelláiban alkalmazott. A megfi gyelés és az írás nála mintha ugyanazzá a cselekedetté forrt volna össze.

– Igen szemét besúgó volt, borzasztó bűnt követett el, amire nincs mentség – állapította meg Bánki Éva. Vele ellentétben Gordon Agáta hajlott arra, hogy mindez „nem annyira fontos”, a gerinctelenséget talán rugalmasságnak is nevezhetnénk. Lehet, hogy ágyúval lövünk verébre? – kérdezte. Beszélgetőtársa nem engedett: „az ember még a neki nem tetsző pártfogóit sem súgja be, maradjunk ennyiben”.

Az utókor megítélését befolyásolhatná, ha más írók ügynökmúltja is terítékre kerülne, de egyelőre kevés az öszszehasonlítási alapunk. „Mindenki megúszta, csak Tar Sándort hurcolták meg”, hangzott el. Bánki Éva szerint árnyalja a képet, hogy Tarnak rossz véleménye volt a (pesti) értelmiségről, prózájából feltűnően hiányoznak az értelmiségi szereplők. Elhallgatott társadalmi traumák, osztályellentétek is szerepet játszhattak abban, hogy jelentéseiben erősen túlteljesítette a pártállam elvárásait.

Időnként beúszott a képbe Wass Albert, akinek életrajzában, ha más szempontból is, szintén akadnak homályos részletek.Máig lezáratlan vita folyik például arról, hogy háborús bűnös volt-e, a nyilas emigráció tagjának tekinthető-e. Akárhogyan is van, Wass Albert napjaink egyik legolvasottabb és legnépszerűbb magyar írója. Bánki Éva ugyanakkor többször tiltakozott az ellen, hogy a kurzusírónak és lektűrszerzőnek titulált Wass Albertet bárki egy lapon említse Tar Sándorral.