Budapesti CET a hullámverésben
A CET szolgáltatási szerződésének újratárgyalását célzó előterjesztést nyújt be Kovács Balázs, a fővárosi önkormányzat kiemelt fejlesztések bizottságának fideszes tagja. A javaslat egyelőre csak a beruházás műszaki ellenőrzését végző Fimüv Zrt. munkadíjára vonatkozik. A képviselő szerint ennél komolyabb gondok is vannak.
– Alapjaiban elhibázott a ferencvárosi Közraktárak közt 8,5 milliárdból felépülő multifunkcionális központ, a CET finanszírozási konstrukciója – állítja Kovács Balázs. A XVI. kerületben korábban egy uniós támogatásból megvalósuló uszodaberuházást sikeresen levezénylő képviselő szerint a főváros kockázatos útra tévedt a PPP-konstrukcióval. A köz- és a magánszféra együttműködésének nincs hazai törvényi szabályozása, a beruházások menetét egyedi szerződések szabják meg. Ezek a bonyolult jogi konstrukciók a kölcsönös érdekérvényesítés zálogai. Megalkotása éppen ezért nagy tapasztalatot és jogi leleményt igényel. Az ÁSZ PPP-beruházásokat vizsgáló jelentéseiből meglehetősen lehangoló kép rajzolódik ki.
A fővárosi önkormányzat ennek ellenére a konstrukció mellett döntött. A választást elsősorban a forráshiány és a tulajdonjog megőrzése motiválta. – A főváros vagyonvesztése kizárt, hiszen mindvégig tulajdonosa marad az ingatlannak, jelzálog sem jegyezhető be az épületegyüttesre – érvelt Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a közelmúltban egy nyilvános vitán.
Csakhogy az MKB Bank biztosítékot kért a 28,4 millió eurós projekthitel folyósítása előtt. A fővárosi önkormányzattal, illetve a Porto Investment Hungary Kft.-vel 2008 januárjában kötött „Közvetlen megállapodásban” a felek rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adóságot. (Akkor is, ha bizonyíthatóan a szolgáltató – azaz a Porto – súlyos szerződésszegése miatt szűnne meg a szerződés.) Így vált a beruházási költségek 90 százalékát kitevő hitel készfizető kezesévé az önkormányzat. A megállapodás aláírása előtti közgyűlésen – Kovács szerint – az elkészült három szakvéleményből a képviselők csak kettőt ismerhettek meg, a PPP-konstrukciót a város részéről kockázatosnak minősítő elemzést nem: a főváros olyan pénzügyi modellt fogadott el, amelyben teljes mértékben magára vállalja a projekt megvalósítási kockázatát.
Az üzleti kockázat megosztása is sok kérdést vet fel. A 2007 júliusában aláírt Szolgáltatási Szerződés értelmében a létesítmény helyiségeinek bérbeadásából származó bevétel teljes egészében az önkormányzaté, cserébe viszont szolgáltatási díjat fizet. Utóbbi összegét a szerződésben szereplő rendkívül bonyolultnak tűnő képlet alapján számítják ki.
– A szolgáltatási díj a kereskedelmi üzemelés kezdőnapjától számított első nyolc évben egyenesen arányos az önkormányzati bérleti szerződésekből származó bevételeivel, így ha az önkormányzatnak a bérleti szerződésekből nem származik bevétele, akkor nem fizet szolgáltatási díjat sem – hangsúlyozza Márton Imre, a Porto Kft. ügyvezető igazgatója A ténylegesen fizetendő díj számításának alapja az úgynevezett bázisdíj, amelyet a szerződés függelékében évi 4 721 111 euróban (cirka évi 1,3 milliárd forintban) határoztak meg, de függ a Porto által nyújtott szolgáltatás minőségétől és a bérbeadás sikerétől.
Árnyalja a képet, hogy az önkormányzat a sikeres hasznosítás érdekében az üzemeltetés első évében legfeljebb 500 ezer euróval (140 millió forint), a másodikban 300 ezer euróval (84 millió forint) kipótolja a szolgáltatási díjat, ha a bérleti bevétel elmaradna a rögzített bázisdíjból kiszámított szolgáltatási díjtól. Márton Imre szerint ez a hozzájárulás csupán töredéke azoknak a költségeknek, amelyek a Portót terhelik. Ezt leszámítva a teljes üzleti kockázat a Portóra hárul az ingatlanfejlesztések legnehezebb pénzügyi időszakának számító első öt-nyolc évben. Az önkormányzat csak a 9. évtől visel némi kockázatot. A sikeres működtetés alapja a jó bérlőimix. Az ügynöki tevékenységért egyébként külön jutalék illeti meg a Portót. Tavaly a sikeres közvetítésért több tízezer euró ütötte volna a Porto markát, ha összejön az üzlet. Tiba Zsolt főjegyző azonban több jogi kifogással élt a szerződéssel és a bérlőkiválasztás általános eljárásával kapcsolatban, Demszky Gábor főpolgármester pedig a főváros érdekeivel ellentétesnek nyilvánította a kifizetést. A főváros ezt követően felmondott a bérleti konstrukciót és a szolgáltatási szerződést szövegező Polgár and Bebők ügyvédi irodának. (A hirtelen szakítás hátterében sokan a BKV, illetve a Budapest Airport vesztegetési ügyeit vélik felfedezni. Egyelőre csak annyi tudható, hogy a rendőrség házkutatást tartott az irodában.)
– A bérleti szerződés a szolgáltatási szerződés része, abban lényeges változás nem történt –állítja ezzel szemben Márton Imre, aki szerint a bizottság és a főjegyző közti vita nem is erről, hanem a fővárosi rendeletek eltérő szabályozása miatt folyt.
A Porto által benyújtott pénzügyi modellben a beruházás teljes bekerülési költségét 32 millió euróra, míg a bevételt 82,9 millióra becsülték, 2008-as áron. A főváros ennyiből kétszer felépíthette volna a létesítményt – jelenti ki Kovács Balázs.
A CET (Central European Time) kulturális központ beruházás önkormányzati felügyelete sok egyéb feladat mellett a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Mesterházy Ernő vezette Kormányzati Koordinációs Iroda tevékenységi körébe tartozott. A különösen fontosnak ítélt beruházások felügyeletére létrehozott kiemelt fejlesztések bizottságának vezetőjét szintén Mesterházy javaslata alapján nevezték ki. Valójában keveset tehettek. Kovács szerint a testület mindig csak egyetlen részletét látja az adott beruházásnak, így a folyamat egészéről legfeljebb a szerződéskötés után alkothat fogalmat.
Kas Oosterhuis az idén februárban bejelentést tett a Közraktárak kivitelezési terveinek engedély nélküli megváltoztatása miatt a Budapesti Építész Kamaránál (BÉK). A vizsgálat a bejelentő és az érintettek – építtető, a munkába később bevont építészek, statikus tervező – bevonásával megkezdődött. Idővel helyszíni szemlére is sort kerítenek. Mint Mónus János, a BÉK szakmafelügyeleti bizottságának elnöke lapunkkal tudatta: az eljárás során vizsgálják, hogy sérül-e a jó építészeti minőség a megvalósítási tervezés során, érvényesülnek-e az eredeti tervező jogai, illetve megállítható-e az esetleges építészeti romlás. Kas Oosterhuis korábban bejelentést tett a tervektől eltérő építés miatt az illetékes Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Építésügyi Hatóságánál is, ám az hatáskörén kívül eső panasznak tartva azt, nem foglalkozott a kérdéssel. Az épületet novemberben nyitnák meg.
Helyreigazítás
A 2010. február 20. napján megjelent, a Kortárs Építészeti Központ Iparművészeti Múzeumban a CET építése kapcsán rendezett vitaestről beszámoló cikkünkre a beruházó és a majdani létesítményüzemeltető Porto Investment Hungary Kft. helyreigazítási kérelmet terjesztett elő, melynek az alábbiak szerint teszünk eleget: A Fővárosi Önkormányzat nem a beruházó és a hitelintézet között létrejött szerződésben, hanem egy, a szolgáltatási szerződéssel összhangban álló külön megállapodásban vállalta, hogy amennyiben a szolgáltatási szerződést felmondja, úgy a Porto helyett megfizetni vállalja a hitelből még hátralévő tőkét és kamatokat. Ennek megfelelően a beruházó és a hitelintézet között létrejött hitelszerződésbe utólag semmilyen pont vagy feltétel nem került bele.
A vita során elhangzottakkal ellentétben az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj csak részben minősül előre rögzítettnek, melynek összege nagyobbrészt a bérleti szerződésekből származó bevételekkel arányos, azzal, hogy az első évben az önkormányzat 500 ezer euróig, a második évben 300 ezer euróval kipótolja a bérbeadásból származó bevétel összegét, ha az nem éri el az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díjat. Az első két évben tehát az önkormányzat és a Porto között megoszlik, majd a harmadik évtől a nyolcadik év végéig kizárólag a Porto vállalja az üzleti kockázatokat, mely a kilencedik évtől kezdődően ismét megoszlik a felek között.
Az önkormányzat nem a vita során többször elhangzott 15 napos határidő alatt, hanem 15 + 5 napon időtartamon belül élhet a Porto változtatási javaslataival és beszámolóival kapcsolatban az észrevételezés lehetőségével. A közöltekkel ellentétben a Porto változtatási javaslatai, beszámolói a szerződésnek megfelelően érkeznek meg az önkormányzathoz, ahol azonban időnként nem tudnak 15 napon belül jóváhagyással élni.
