Tubes: minden kezdődik elölről
Új eljárásra kötelezte a tubesi lokátor ügyében a Honvédelmi Minisztérium építési hatósági osztályát a Legfelsőbb Bíróság tegnap. A verdikt szerint a Fővárosi Bíróság jogszabálysértően utasította el a radar építési engedélye elleni fellebbezéseket, a hatóság az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályokat is megsértette.
A döntés miatt tovább húzódik az ország biztonsága szempontjából kiemelten fontos beruházás sorsa – tudatta a honvédelmi tárca. A döntést meglepőnek tartják, mert szigorúan betartottak minden előírást, különböző fórumokon széleskörű tájékoztatást adtak a beruházásról, és a bírósági eljárás során is szakértőkkel bizonyították az engedélyezés szabályosságát. A miniszter az új eljárás lefolytatására egyébként úgy adott utasítást, hogy nem csupán a Tubest, hanem alternatív helyszíneket is vizsgáljanak meg. Erre kilencven nap áll rendelkezésre.
A NATO védelmi rendszerébe illeszkedő – és nagyrészt a katonai szövetség által finanszírozott – úgynevezett 3D radarrendszer kiépítése körül több mint tizenöt éve tartó szappanopera tehát folytatódik. A hazai légtér ellenőrzéséhez szükséges berendezések közül a bánkúti és a békéscsabai már elkészült, az először a mecseki Zengőre tervezettet azonban – a civil szervezetek ellenállása miatt – nem építették meg. A zengői lokátor környezetvédelmi engedélyét még a Horn-kormány idején adták ki, a radarhoz vezető út az Orbán-érában kapta meg az engedélyt. Az út nyomvonalán 2004. februárban kezdték volna meg a fakitermelést, ám a Civilek a Zengőért Mozgalom által toborzott környékbeliek meggátolták. 2005 júliusában Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, hogy a Zengőn nem épül radar.
Az újabb helyszín a Tubes lett volna, de a Civilek a Mecsekért Mozgalom hevesen tiltakozott a radar ellen. Három pécsi civil szervezet 2006 őszén aláírásgyűjtésbe kezdett helyi népszavazás érdekében. A 2007. március 4-i referendumon 94 százalékban elutasították a lokátort, de a szavazás érvénytelen volt, mert a választók alig harmada járult az urnákhoz.
A pécsi közgyűlés ellenzéki oldala többször is rendkívüli közgyűlést hívatott össze, s arra akarta rávenni a testületet, hogy rendeljen el változtatási tilalmat a Tubesre. Az MSZP–SZDSZ-többség erre csak 2007 végén volt hajlandó, de addigra a HM kiadta az építési engedélyét. A Fővárosi Bíróság novemberben jogerősen elutasította az engedélyt támadó keresetet.
Az ügy felülvizsgálati kérelem nyomán került az LB-re, ahol idén januárban felfüggesztették az építési engedély végrehajtását, mert a beruházás megkezdésének visszafordíthatatlan hatása lenne a környezetre. A tegnapi verdikt alapján pedig az ügy kezdődhet elölről, legfeljebb az a kérdés, hogy a NATO meddig tűri a huzavonát. Ha megelégelik, a magyar félnek több mint húszmilliárdja bánja, ha kizárólag hazai forrásból kell finanszírozni a beruházást.
