Választási győzelme esetén a Fidesz – várhatóan már a parlament alakuló ülésén – beterjeszti a kormányalakításhoz szükséges indítványokat, vagyis a minisztériumok felsorolásáról, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló tervezeteket. A megismert elképzelések szerint többféle forgatókönyvük van. A legvalószínűbb, hogy erős kancellária és kevesebb minisztérium jönne létre (ma 14 tárca van), ami azt is jelenti, hogy több száz köztisztviselői státusz szűnhet meg. A takarékos állam sokat hangoztatott szlogenje miatt a minisztériumok háttérintézményeinek sorsa is bizonytalanná válhat, hiszen a tárcák ma számos nonprofit kft.-t és közalapítványt működtetnek.

Törvénymódosítás nélkül júliustól fölöslegessé válnak

Bizonyosan visszaállítják a közigazgatási államtitkári posztot. Az új kabinet megalakulása után módosítják a kormány területi államigazgatási szerveinek tevékenységét szabályozó törvényeket is. A közigazgatási hivatalok ugyanis jó ideje nem láthatják el az önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését, mert ezek regionális átszervezését 2006-ban a parlament feles többséggel fogadta el, miközben az Alkotmánybíróság szerint a képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség. Az AB az erre vonatkozó jogszabályt kétszer is megsemmisítette, a helyhatóságok így gyakorlatilag külső kontroll nélkül hozhatnak a lakosság életviszonyait közvetlenül befolyásoló rendeleteket.

A Fidesz azonban ennél tovább kíván lépni. Nem éri be a megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával, hanem a többi, részben ugyancsak régiós szervezetben működő területi kormányhivatalt is érintő változásokat kezdeményez. Ma – a közlekedési hatóságtól a vízügyi szolgálatig –több mint harminc ilyen működik, és ha ezek beolvadnak a közigazgatási hivatalba, az apparátus egy része akkor is feleslegessé válik, ha a regionális helyett a megyei struktúrát állítják vissza. Egy egységes kormányhivatalban ugyanis jóval kevesebb emberre van szükség, ami beleillik a takarékos és olcsóbb állam koncepciójába. Ahhoz azonban, hogy az új kormány tetszése szerint szabja át a területi államigazgatási szervek struktúráját, kétharmados többségre lenne szükség.

Több, részben szimbolikus jelentőségű törvénymódosítást is ígért a Fidesz. Ilyen a „három csapás”, amely azt jelenti, hogy három súlyos, személy elleni bűncselekmény esetén az elkövetőt ténylegesen életfogytig tartó börtönbüntetésre kellene ítélni. A Btk. ilyen módosítását – amelyhez a feles többség is elég – valószínűleg még az idén keresztülvinnék.

Az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) hatályba léptető rendelkezések miatt az AB-hez fordult a Fidesz. Kérdéses azonban, hogy megvárják-e a döntést, vagy a párt kormányra kerülése után azonnal újraírják-e az egész Ptk.-t, amit az államfő is visszaküldött a parlamentnek megfontolásra. A polgári jogi kódex első, személyekkel foglalkozó könyve május 1-jével hatályba lép, amit már a Fidesz sem tud megakadályozni, így kérdéses: néhány hónappal később visszavonják-e átdolgozásra az egész kódexet, vagy tudomásul veszik, hogy a mostani kormány kész helyzet elé állította az utódját.

A parlament az utolsó ülésnapján fogadta el a holokauszt tagadásának büntethetőségét lehetővé tevő törvényt, amit valószínűleg kiegészítenek azzal, hogy ugyancsak bűncselekmény a kommunizmus bűneinek tagadása.

Ha a Fidesz kormányra kerül, a határon túli magyarok állampolgárságának megadása az első lépések között lesz – ezt a gesztusértékű intézkedést többen ígérték. Párton belül is úgy vélik azonban, hogy a döntést nem érdemes elkapkodni, mert előbb tisztázni kellene a kettős állampolgárság tényleges tartalmát. Ráadásul ez a kérdés a környező országokban élő magyar nemzetiségűek mind kisebb körét foglalkoztatja, hiszen a Felvidéken és az Erdélyben élők uniós polgárként szabadon utazhatnak és lakóhelyet is tetszésük szerint választhatnak. Lépni kell viszont a parkolás ügyében, mert ha az új parlament nem módosítja a kétharmados önkormányzati törvényt, illetve a közúti közlekedésről szóló törvényt, a fizetős övezetekben július 1-jétől ingyen várakozhatunk. Ez a zsúfolt belvárosokban kaotikus helyzetet teremtene.

A legérdekesebb kérdések egyike az lesz, mit kezd a Fidesz a kisebb parlamentre vonatkozó ígéretével. Ha a hitelességét meg akarja őrizni, gyorsan cselekednie kell. Forrásaink szerint – feltéve, hogy lesz kétharmados többségük – ez még akár az idén megtörténhet. Vagyis: a képviselők számát kétszázra csökkentenék, megfeleznék a választókerületek számát, a többi mandátumot pedig listáról osztanák ki. A jelenlegi rendszert tehát többé-kevésbé megőriznék, így az egyéni körzetekben vesztes jelöltekre adott szavazatok alapján is jutna kompenzációs mandátum a pártoknak.