Borzalmak háza Tényőn
Győr közelében, Tényőn, erdőtől körülölelten áll az a tetőteres családi ház, amelyben hat éven át lakott az Sz. házaspár. A férfi és felesége jó nevű belsőépítész volt. Ők készítették el Győr több intézményének, műemlék épületének, magánházának a terveit.
A még vakolatlan téglaépülettel szemben új faház áll, főleg a hétvégeken használja a gazdája. Ő képtelenségnek tartja azt, ami az Sz. családdal történt.
– Olyan apa volt, hogy Frédi-Béni kocsit fabrikált a gyerekeinek, azzal tologatta őket ezen a meredek úton – mutatja a középkorú férfi. Azt sem akarja elhinni, hogy a családfő, a 36 éves Sz. K. pszichiátriai kezelésre szorult.
– Maguk összekeverik valakivel – hajtogatja a férfi.
A tragédia felzaklatta az 1600 lakosú falut, az ilyenkor megszokott helybeli kíváncsiskodóval azonban alig lehetett találkozni a helyszínen, az Árpád utcában. Igaz, az Sz. családot kevesen ismerték, szinte csak aludni jártak haza Tényőre. Hagyatékként jutottak az ingatlanhoz, ezért költöztek ki Győrből.
A hétfői halálhírek hatására megkezdődött a bűnbakképzés az internetes honlapokon. Sokan máris a Jobbik csendőrségét követelték Tényőre. Mások a halálbüntetés visszaállítását. Volt némi cigányozás is, vélhetően a felesleges gyanúsítgatás, s az idegenektől való félelem megelőzése érdekében a helybeli polgármester már hétfő este kijelentette a helyszínelésre váró újságíróknak: valószínűleg családi tragédia történt. A falu első embere okkal, bizonyos ismeretek birtokában mondta ezt, hiszen hatósági tanúként akkor már járt benn a családi házban.
Hétfőn éjfél előtt hagyta el a helyszínt Szabadfi Árpád dandártábornok, Győr-Moson-Sopron megye rendőrfőkapitánya is. Nem mondott érdemit, de a külső jelekből arra lehetett következtetni: a tettes az áldozatok egyike lehet.
– A másfél hónapja pszichiátriai kezelésre járó apa hétfő reggel nyolc óra tájban elkészítette a reggelit a családjának – idézte fel a rekonstruált történetet kedd délután Bánhalmi Zsolt ezredes, bűnügyi igazgató az akkor már 16 órán át folyó nyomozás eredményeinek ismertetésekor. A bensőséges családi reggel azonban pillanatok alatt halálos bűncselekménnyé változott. Sz. K. két gyereke, az ötéves Blanka és a nyolcéves Ajna a lakás különböző helyiségében tartózkodott. Az apa a házban található baltával előbb az egyikükre, majd a másikukra sújtott le. Ezután feleségére támadt. Olyan váratlanul és gyorsan, hogy a fiatalasszony nem is védekezett ellene. Az apa az egyik gyerekszobába vonszolta az áldozatokat, paplanokkal gondosan betakargatta őket, aztán a keze ügyébe került késsel csuklóereit kezdte el fölvagdosni, majd szívtájon szúrta magát. Ezután lement a garázsba, beindította a motoros fűrészt, majd elvágta vele a saját torkát.
A házban aznap többször is csöngött a telefon, de nem volt már senki, aki felvegye. Este a férj testvére találta meg vérbefagyva a családot.
Hogyan kerülhet egy ember ilyen állapotba? A rendőrök nem tudnak arról, hogy a borzalmas tragédiát megelőzően a családon belül súlyos konfliktusok, veszekedések lettek volna. A környezetük sem számolt be ilyenekről. Magyarázatnak marad tehát a betegség.
Igen ám, de ismereteink szerint a férfit intézményesen sehol sem tartották nyilván pszichiátriai betegként. Ismerősei szorongó, befelé forduló embernek írták le, ám dühkitöréseiről senki sem tud. Úgy tudjuk, Sz. K. másfél hónapja járt egy magánorvoshoz, depresszióra panaszkodott. Állítólag különböző szervi betegségek nyomait fedezte fel magán, félt a haláltól, s ezért kérte szakember segítségét.
Tóth Zsuzsa, a nyugat-dunántúli igazságügyi orvosszakértői intézet igazgatója az Sz. család tragédiájával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem volt előzménye a rohamnak, ez az állapot valószínűleg hirtelen tört rá a férfira, aki pár perc alatt végrehajtotta szörnyű tettét.
Az általunk megkérdezett, az ügyben nem érdekelt pszichiáterek szerint az a kérdés: valóban nem voltak-e észlelhető megnyilvánulásai ennek a folyamatnak, vagy csak a környezete nem vette észre a férfi segélykiáltásait. Ilyen cselekedetek előjel nélkül szinte csak két esetben fordulhatnak elő – fejtegették a pszichiáterek. Időskori demenciában, valamint súlyos, nem könnyen titkolható skizoid betegeknél.
A pszichiáterek sokkal valószínűbbnek vélik, hogy a történtek hátterében kiterjesztett öngyilkosság áll. Ez azt jelenti, hogy az elkövető önmagát tartja felelősnek családja vélt vagy valós rossz sorsáért, s kötelességének gondolja megszabadítani őket ettől az állapottól, ezért öli meg a szeretteit. A kiterjesztett öngyilkosságnak megvannak azonban a közismert stációi: a beszűkülés, az öngyilkossági fantáziák megjelenése, majd az önpusztítás végrehajtása, fejtegették a szakemberek. A segítségkérés valamilyen direkt, gyakrabban indirekt formája sosem marad el. Ezeket azonban Sz. K. esetében senki nem vette észre, noha a férfinek korábban az apja is öngyilkos lett.
Az erdőszéli ház most ott áll üresen, a légoltalmi pince mellett, s őrzi az utóbbi évtizedek egyik legborzalmasabb tragédiájának titkait.
