Az idén már biztosan nem lesz Moto GP-futam Sávolyon. A munkálatok folytatásához ugyanis a spanyol befektetőcsoportnak hitelre lett volna szüksége, ám a 15,3 milliárd forintos állami kölcsönszerződés megkötésétől – több hónapos előkészítés után – a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a múlt héten elállt. A bank arra hivatkozva tagadta meg a szerződéskötést, hogy a beruházók nem tudták azt a pénzügyi és jogi garanciarendszert biztosítani, ami a kontraktus feltétele lett volna.

Az idén már nem lesz Moto GP-futam Sávolyon

A befektetők álláspontjáról Kovács Bence János, a Grupo Milton tulajdonosa kérdésünkre válaszolva kedden azt közölte: elfogadhatatlannak tartják az MFB-érvelését a „váratlan jogi kockázatokról”, továbbá a kormány által tavaly novemberben garantált „visszavonhatatlan hitelígérvény” semmissé nyilvánításáról. Mint mondta, jelenleg az a legfőbb kérdés, hogy a Moto GP-futamok licencjogaival rendelkező Dorna miképp reagál majd arra a hírre, hogy 2010-ben sem lesz világbajnoki futam Sávolyon.

A spanyol beruházók két forgatókönyvvel számolnak. Az egyik szerint elképzelhető, hogy a Dorna a történtek miatt nem köti meg a magyar állammal a tíz évre tervezett jogdíj-megállapodást, ez esetben a következő évtizedben nem rendezhetnének Moto GP-futamokat Magyarországon, így a Balatonring megépítése is értelmetlenné válna.

A beruházók ugyanakkor azzal az opcióval is számolnak, hogy a Dorna nem áll el a jogdíjszerződéstől, akkor viszont piaci hitelek igénybevételével – ezek megszerzése hónapokba is telhet – inkább befejeznék a projektet, és 2011-ben megtartanák az első világbajnoki futamot. (Jelenleg sem a mogyoródi Hungaroring, sem az ostffyasszonyfai Pannóniaring nem alkalmas Moto GP-verseny megrendezésére.)

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke – aki az utolsó pillanatig abban reménykedett, hogy végül aláírják a hitelszerződést – továbbra is arra számít, hogy végül megépül a létesítmény, hiszen a spanyolok eddig már több mint ötmilliárd forintot fektettek be a projektbe. Így az építkezés félbehagyása –az esetleges kártérítési perektől függetlenül – komoly veszteséget jelentene a számukra. A BFT-elnök azt sem zárja ki, hogy a parlamenti választások után felálló új kormány folytatja az egyeztetéseket a beruházóval az állami szerepvállalás lehetőségeiről.

Bobek József, Sávoly független polgármestere és a somogyi település lakói is a fejlesztés folytatásában bíznak. A faluvezető is azzal érvel, hogy a beruházók a tervek elkészítésén és a hatósági engedélyek beszerzésén túl már jelentős kivitelezési munkákat is elvégeztek, így több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg, 170 ezer tonna követ alapoztak be a pályába, nem mellesleg kiépítették a falu számára az eddig hiányzó szennyvízcsatornát és a szennyvíztisztító művet.

A csatornabekötés díját –azaz családonként 250–300 ezer forintot – a beruházó cég vállalta át a sávolyiaktól, sőt a nyolc hónapig tartó próbaüzem idejére fizetik a szennyvíztisztító üzemeltetését is –tudtuk meg Bobek Józseftől. Ha viszont nem épülne meg a pálya, akkor ősztől az önkormányzatnak kellene megoldania a létesítmény működtetését, ám a szennyvíztisztító évi több mint tízmillió forintos költségére jelenleg nincs pénzük.

Kovács Bence János érdeklődésünkre azt mondta: függetlenül attól, hogy megépül-e a Balatonring, a történtek miatt mindenképpen kártérítési pereket indítanak. Ezekről nem árult el részleteket, csupán annyit közölt, hogy perbe kívánják hívni az LMP-t (Lehet Más a Politika) is, mivel álláspontjuk szerint a politikai párt szerinte tudatos lejárató kampányt indított a Balatonring ellen, és abban olyan csúsztatások és hamis tényállítások hangzottak el, amelyek közrejátszhattak az MFB-hitel meghiúsulásában.

Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke ugyanakkor kijelentette: a párt egyetlen állítást sem tett a Balatonringgel kapcsolatban, csupán kérdéseket tettek fel a sajtóban megjelent írások alapján. Hozzátette: az LMP az eddig nyilvánosságra került tények ismeretében fogalmazott úgy, hogy ésszerűtlennek és jogszerűtlennek tartja a sávolyi beruházást.

Kovács Bence Jánosról – az Index elmúlt napokban megjelent közlése alapján – kiderült: a Grupo Milton tulajdonosát 1995-ben jogerősen másfél évi – két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték Magyarországon csalás, magán- és közokirat-hamisítás miatt. Kovács Bence János kérdésünkre válaszolva ezzel kapcsolatban annyit mondott: vállalja a múltját, viszont szerinte a kilencvenes években lezárult ügynek nem lehet köze egy 2007-ben indult projekthez. Kovács Bence János szerint a múltjáról megjelent információk elbizonytalanították a döntéshozókat, ami szerepet játszhatott az MFB-hitel meghiúsulásában.