Bécsi posztvita
Ellehetetlenítik a Bécsi Magyar Történeti Intézet működését, miközben lefokozzák a Monarchia egyedülálló forrásait kutató történészeknek segítő bécsi Collegium Hungaricum tudományos szerepét – állítja több tucatnyi magyar történész, levéltáros, kutató, egyetemi professzor Hiller Istvánnak írt levelében.
Az 1920-ban alapított Bécsi Magyar Történeti Intézetben és annak 1924 óta működő testvérintézményében, a Collegium Hungaricumban mindig is a legkiválóbb magyar kutatók és tudósjelöltek, az értelmiségi elit tagjai dolgoztak. A bécsi állami levéltárban található ugyanis az 1526 és 1918 közötti magyar történelemre vonatkozó források jó része.
Egy magára valamit is adó, az adott korszakot kutató történész munkájának napjainkban is kikerülhetetlen helyszíne Bécs. Tevékenységüket hagyományosan a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese segítette.
Legalábbis eddig. A munkáltatói jogkört ellátó Balassi Intézet február 23-án megjelent pályázati felhívásában azonban szó sincs tudományos tennivalókról.
– Nem vitatjuk, hogy egy külföldi magyar intézetben mindenképpen szükség van egy felkészült kulturális menedzserre, ám azt erősen kifogásoljuk és egyúttal tiltakozunk is ellene, hogy az 1948-ban megszűnt, majd egy évtizede, 2000-ben a Collegium Hungaricumon belül újjáalapított Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetői pozíciójának betöltéséről szó sem esik a pályázatban, holott eddig a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese látta el ezt a tisztséget – hangsúlyozza az aláírásgyűjtést elindító Ujváry Gábor történész, a Balassi Intézet korábbi vezetője. A levelet aláíró történészek azt remélik, hogy bécsi történeti igazgatói posztját egy bécsi viszonyokat jól ismerő, a tudományos programok szervezésében jártas történész tölti majd be. A bécsi levéltári kutatás történelmünk megismerésének záloga – írják –, amely a jelent és a jövőt egyaránt szolgálja.
Kissé értetlenül áll a levél nyilvánosságra hozatala előtt Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója: a bécsi Collegium Hungaricum vezetését az év elején vette át Méhes Márton. Állomáshelyén két üres státusz és rengeteg feladat várta. Így arra kérte a Balassi Intézetet, hogy mihamarabb írjon ki pályázatot a betöltetlen igazgatóhelyettesi posztra.
– Az elvégzendő feladatok jellege miatt elsősorban kulturális menedzserre van szüksége, így ennek megfelelően fogalmaztuk meg a felhívást –hangsúlyozza a lapunknak nyilatkozó főigazgató. – A levélírók által hiányolt feladatkör –tudományos munka szervezése, illetve az ösztöndíjasokkal való foglalkozás – ellátása a tudományos titkárra hárul majd. Ezt a posztot később szerettük volna betölteni. A választások közelsége ugyanis nem kedvez a pályázatoknak, mert könynyen támadások keresztüzébe kerül a jelölt és a Balassi Intézet is. Az igazgatóhelyettes keresésével azonban nem várhattunk, mert túlságosan sok határidős feladat vár a bécsi intézetre. Minderről egyébként Ujváry Gábort is tájékoztattuk és úgy tűnt, megérti érveinket – mondta.
Az viszont érthetetlen, hogy miért bántja a történészeket, hogy a tudományos munkát Bécsben is titkári rangban lévő történész kolléga szervezi, miközben Berlinben és Párizsban is így van. De ha kívánják, lehet belőle igazgatóhelyettes is. Ettől még a pénz persze nem lesz több – hangsúlyozza. A Bécsi Magyar Történeti Intézet újraalapításakor ugyanis a Collegium Hungaricum épületében lévő szobán kívül nem kapott mást. Költségvetése a vezetői fizetésre elég – mondja a főigazgató.
