A befogott orr politikája
– Mindössze négy hét van a választásokig, de jószerivel csak abban lehetünk biztosak, hogy győzni fog a Fidesz. A számos nyitott kérdés közül melyik a legfontosabb?
Závecz Tibor (Szonda Ipsos): - A végeredményre talán a Fidesz és a Jobbik szavazótábora közti mozgásnak lehet a legnagyobb hatása. Ha Vonáék hajráznak ügyesebben, akkor veszélybe kerülhet a Fidesz kétharmada. A másik véglet, ha a Fidesz az utolsó hetekben képes lesz viszonylag sok radikális szavazót magához vonzani, ez esetben elsöprő lehet a győzelme.
Hann Endre (Medián): - A kétharmad nemcsak a Jobbiktól függ, hanem attól is, hogy bejut-e az Országgyűlésbe az MDF és az LMP. Ha mindkettő sikerrel jár, kevésbé valószínű a kétharmad.
Giró-Szász András (Századvég): - A Jobbik megjelenése felborította a pártrendszer kétpólusúságát. Ha erős Jobbik kerül az Országgyűlésbe, akkor nem a klasszikus, a Fidesz és az MSZP közt húzódó törésvonal lesz a meghatározó, hanem a Fideszt és a Jobbikot elválasztó. Amit én nem tekintek véglegesnek. A Jobbik jelenlegi támogatottságát egy rossz kormányzati periódus hozta létre, jó kormányzással a törzsgárdára zsugorítható a bázisuk. Ezt a Jobbik vezetői is tudják, így mindent megtesznek majd a hatékony kormányzás ellen. A Fidesz pedig mindent megtesz majd a Jobbik ellen.
H.E.: – Egyelőre ne tekintsünk ilyen messzire. Hiszen még az sem világos, hogy a Fidesz a választásokig hátralévő időben hogyan kezeli a Jobbik-problémát. Nem látok egyértelmű stratégiát.
– Orbán azt mondja: „a Jobbik szélsőséges és erőszakos botránypárt, lejáratja a magyar jobboldalt”.
G-Sz. A.: – Ám ennél tovább nem ment. Rájött ugyanis, hogy keménykedéssel sem tudna törzsszavazókat áthozni a Jobbiktól, viszont elriasztaná a saját szimpatizánsait. Orbán fő feladata most megőrizni azon támogatóit, akik hajlamosak a szétszavazásra, vagyis egyéniben a fideszes jelöltet, listán viszont a Jobbikot támogatnák. Igyekszik megértetni velük, hogy elpazarolják a szavazatukat.
– Egy erős Jobbik akadály az Országgyűlésben a Fidesz számára?
G-Sz. A.: – A Jobbik nem tud olyan jól szerepelni, hogy megakadályozza a Fidesz 50 százalékát. A sima többség pedig már elég ahhoz, hogy megszülethessenek az állam átalakításához szükséges törvények. Az se tragédia, ha netán nem lesz meg a kétharmad, mert akkora lesz a társadalmi nyomás, hogy sem az MSZP, sem a Jobbik nem tehet keresztbe bizonyos reformoknak.
Z.T.: – Egyetértek, a Fidesz elemi érdeke megtartani a mérsékelt jobboldaliak hatalmas tömbjét. Ha radikális kérdésekben nem száll versenybe a Jobbikkal, lehet, hogy veszít pár százezer szélsőséges szavazót, de mérsékelt hangnemmel ugyanannyit nyerhet középen. A Jobbiknak mindent egy lapra, az első fordulóra kell feltennie, a második fordulótól már nem remélhet mandátumot.
– A radikalizálódó Jobbik az MSZP számára is kínál némi esélyt?
H.E.: – Halványat ugyan, de kínál. Lehetőség az alvó szocialista szimpatizánsok mozgósítására. De hogy mennyire halvány ez az esély, azt nem tudom bizonyosan, ugyanis naponta kellene ahhoz felmérést készíteni, hogy nyomon kövessük, a korrupciós botrányok végeláthatatlan dominója tovább erodálja-e az MSZP szavazóbázisát.
– Mekkora a szocialisták biztos bázisa, és mekkora a tamáskodó balosok tábora?
Z.T.: – Körülbelül 700 ezer elkötelezett szavazója van a pártnak, ehhez jöhetnek az úgymond alvó, de nagy valószínűséggel felébreszthető szocialisták, úgy 400 ezer ember. Ez így 1,1 millió. Összességében úgy 1,3 milliónál van számukra a plafon, vagyis pártlistán akár 30 százalékig is juthatnak.
– A választási aktivitás mennyiben befolyásolhatja a végeredményt?
Z.T.: – A már most felfűtött Jobbiknak a viszonylag alacsony részvétel kedvez.
– Nem lehet, hogy az aktivitás növekedésével Vonáék is szereznek új szavazókat?
H.E.: – Dehogynem. Az elmúlt néhány hétben a részvételi hajlandóság növekedésével együtt nőtt a Jobbik támogatottsága.
Z.T.: – Nemcsak a részvételi hajlandóság növekedésével, hanem a két jobboldali párt közötti mozgással is magyarázható a Jobbik erősödése.
G-Sz. A.: – Azt azért leszögezhetjük, hogy a nagyon magas, 60-65 százalék feletti részvétel valószínűleg legkevésbé a Fidesznek kedvezne. Mert bár a párt mozgósítási képessége a jelenlegi támogatottságán belül magas, ám ezt a támogatottságot lehetetlen tovább növelni.
– Nézzük a kispártokat, az LMP-t és az MDF-et. Március 19-én zárul a kopogtatócédula-gyűjtés, akkorra dől el, képesek-e kellő számú területi listát állítani.
H.E.: – Eddig is tudtuk, milyen veszélyeket hordoz ez a rendszer. De most először került kézzel fogható közelségbe, hogy a szavazóközönség által létezőnek elismert, bejutásra esélyes pártok nem kerülnek listára. Jelentősen módosíthatja a választások kimenetelét, ha nem öt, hanem csak három valós induló lesz.
G-Sz. A.: – Az anomáliák korábban is léteztek, csak a két nagy párt olyan szinten versengett egymással, hogy már a választásoknak ebben a szakaszában is igyekeztek szövetségeseket gyűjteni.
– Vagy inkább: az alkalmi szövetségeseknek gyűjteni. A Fidesz és a MSZP igyekszenek bezsákolni minél több ajánlószelvényt. A Fidesz a Jobbikot akadályozná a listaállításban, az MSZP elsősorban az MDF-et.
Z.T.: – Az utóbbi a lényegesebb: egy viszonylag teljes MDF-lista felállítása jelentősen gyengítheti a szocialisták szereplését.
G-Sz. A.: – Ez körülbelül 10–15 mandátummínuszt jelentene az MSZP-nek.
Z.T.: – Ennek oka az, hogy a balliberális szavazók egy részének szimpatikusabb Bokros, mint a szerintük leszerepelt MSZP. De ha nincs MDF, akkor nincs Bokros sem, és marad az MSZP. Ráadásul az MDF kizárólag listán, azon belül is főként országos listán szerezhet mandátumot, ahol elsősorban az MSZP, másodsorban a Jobbik elől halászhat el helyeket. Következésképpen az MSZP nem érdekelt abban, hogy az MDF-re sok helyen lehessen szavazni.
H.E.: – A fő kérdés Budapest. Ha itt nem sikerül listát állítaniuk, semmi esélyük.
G-Sz. A.: – Szerintem, ha egy párt nem képes a 176 választókerületből 150-ben egyéni jelöltet indítani, nem éri el az öt százalékot.
H. E.: – Ám ha sikerül a listaállítás, akkor óriási esély kínálkozik. Most viszont meglehet, hogy csupán három, biztosan bejutó, de sokak számára nehezen elfogadható párt nevét olvashatjuk majd. Ha nincs más, közülük választunk. De ha negyedikként föltűnik egy kispárt, a szavazatunk elnyeréséhez neki elég lehet az, hogy nem ellenszenves.
Z.T.: – Bokrosnak körülbelül negyedmillió híve van, ami 60 százalékos részvételnél 5 százalékot, tehát elvileg bejutást ér. Az LMP táborát nehéz becsülni, akár az is elérheti az 5 százalékot. Az LMP-ről is elmondható: ha erős listát állít, azzal az MSZP-t gyöngíti.
H.E.: – Az LMP a Jobbiknak is riválisa. Részben ugyanazokra az érzelmekre, az antiglobalizmusra, a lejáratódott politikai erők leváltására játszik, mint Vona Gáborék. Persze, különböznek, de a választók csekély hányadára jellemző a differenciált politikai gondolkodás, sokan pusztán csak azt hallják meg mindkét párttól, hogy nyugdíjba küldenék a rendszerváltókat.
G-Sz. A.: – Már csak azért is jótékony hatása lenne az LMP Országgyűlésbe kerülésének, mert nem pusztán a nehezen konformmá tehető Jobbik hangoztatna például antielitista vélekedéseket.
– Mihez kezd április 11-én, aki 2006-ban az SZDSZ-re szavazott?
Z.T.: – Bő háromszázezer szavazóról beszélünk. Kizárt, hogy most egyetlen párt vonzza magához mindannyiukat. Sok lehetőségük van: otthon maradni, az LMP-t, esetleg Bokros Lajost választani, az MSZP, netán a Fidesz mellé állni.
H.E.: – Ha kis pártok nem jutnak listára, a volt SZDSZ-esek számára marad a befogott orr politikája, vagyis fanyalogva szavazni a másik három valamelyikére.
