Magyar Bálint: Nincs alternatíva
A munkaerő-piaci igények is átalakultak: sok diplomást utasítanak el túlképzettség miatt, miközben egyre több, a középfokúnál magasabb végzettségű szakembert keresnek. Emiatt sincs szükség arra, hogy minden diák öt-hat évet töltsön el az egyetemen.
A felsőoktatást úgy kellett átalakítani, hogy a kasztszerűen elkülönült egyetemi és főiskolai képzések helyett egymásra épülő oktatási rendszer jöjjön létre, amelybe be lehet engedni a nagy tömeget, de amelynek amagasabb szintjeire csak az évfolyamok fele, harmada juthat el.
Az új rendszerre hét éven át készülhetett a magyar felsőoktatás. Az Új Magyarország fejlesztési tervből milliárdos összegeket lehetett lehívni az új tananyagok kidolgozására is, ám ezek megújítása mégis elmaradt, sokszor csupán a régi tananyagokat porolták le.
A legtöbb képzésben változatlanul lineáris logikában próbálják az addigi öt év anyagát három évbe belepréselni. Az eredeti 400-ból túl sok bemenet maradt, még mindig úgy 200 alapszak van, kevés viszont a kimenet, azaz kevés irányba lehet továbblépni mesterszakra az alapképzésről. Pedig a bologna lényege éppen az volna, hogy egy általánosabb alapképzés után sokféle irányba lehessen specializálódni. Mindezek jelenleg csökkentik a bolognai diplomák munkaerő-piaci értékét, de ez nem a rendszer hibája, hanem olyan kezdeti gyermekbetegség, amelyet gyógyítani lehet. Ez elsősorban az egyetemek feladata, hiszen a tananyag alakításába az autonómia miatt a kormány nem szólhat bele” – mondja az egykori szabad demokrata oktatási miniszter.