Az Alkotmánybíróság egy 2000-es határozatával lehetővé tette, hogy a szólásszabadságot kivételesen, szimbolikus ügyekben, ha azt politikai megfontolások szükségessé teszik, büntetőjogi eszközökkel is korlátozzák – magyarázta Sólyom László döntését Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. E döntést az AB a nemzeti jelképek megsértésének és az önkényuralmi jelképek használatának büntethetősége kapcsán hozta, és a sokak által támadott rendelkezést nem semmisítette meg. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem vonatkozik az az alkotmányossági mérce, amely nem teszi lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést. A főosztályvezető elmondta azt is: az államfő nem helyesli, hogy a választási kampányban fogadták el a törvényt.

A parlament utolsó ülésnapján szavazott a szocialisták előterjesztéséről, amely szerint akár három év börtönnel sújtható, ha valaki nyilvánosan tagadja a holokauszt tényét. A Fidesz ezt kiegészítette volna azzal, hogy büntessék a náci és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök tagadását is, ám ez a javaslat nem kapott kellő támogatást. Emiatt az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott a szavazás során.

„Egy-null a demokratáknak”, közölte Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Szerinte a Fidesz láthatja, nem cselekedett helyesen, amikor nem támogatta az előterjesztést. Az MDF is üdvözli a döntést: Herényi Károly, a párt elnökhelyettese szerint Sólyom sokat tett a demokratikus közbeszéd helyreállításáért. Eörsi Mátyás a szabad demokraták nevében ugyancsak elégedettségét fejezte ki, de meglepődött azon, hogy Sólyom a törvény elfogadásának időpontját kifogásolja, miközben korábban ő volt „az egyik legfőbb akadálya”.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója közölte: pártja tudomásul veszi az államfő döntését, de hozzátette: azonos mércével mérik majd a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák bűneit is. A KDNP is egyoldalúnak tartja a szabályozást, és „elég nagy következetlenséget” vél felfedezni az államfő indoklásában – tudatta Halász Zsuzsa pártszóvivő.

Előzetes normakontrollra küldte viszont az AB-nek az államfő a szövetkezeti törvény módosítását, amit szintén a parlament utolsó ülésnapján fogadtak el. A négypárti előterjesztést – amely az iskolaszövetkezetekre sajátos szabályokat írt volna elő – jogalkotási hiba miatt utasította az AB elé: a tervezetben a hatálybalépés időpontjaként 2010. január 1-je szerepelt, így az visszamenőleges hatállyal állapítana meg jogokat és kötelezettségeket, ami alkotmányellenes.

Sólyom megfontolásra viszszaküldte a parlamentnek a csoportos keresetindítás intézményét bevezető törvénymódosítást. Úgy véli, az előterjesztés előkészítetlen és átgondolatlan.

Az államfő nem vitatja, hogy a csoportos jogérvényesítés jól szolgálná azok érdekeit, akik viszonylag kis összegű kárt szenvedtek, és egyenként a perköltségek okán nem is indítanának keresetet. Elfogadhatatlannak tartja viszont, hogy a tervezet a felpereseket sokkal kedvezőbb helyzetbe hozná, hiszen ők a per folyamán bármikor csatlakozhatnának a csoporthoz, illetve ki is léphetnének abból, s így a közös perlésnek csak az elő nyeit élvezhetnék, miközben pervesztesség esetén mentesülhetnének annak következményeitől.

A gettó halottaira emékeztek Emléktáblát avattak a budapesti gettóban meghaltak emlékére a Király utca 15. homlokzatán, szerdán. E ház hátsó udvarán áll az 1944 novemberében kijelölt gettó utolsó, lebontott, majd visszaépített falmaradványa. Az ÓVÁS! Egyesület kezdeményezésére állított emléktábla avatásán Komoróczy Géza történész arra emlékeztetett: a zsidók elszigetelésének és elpusztításának szándéka túlnőtt önmagán. „1944 sötét utolsó hónapjaiban, 1945 elején valójában egész Budapest vált gettóvá, a felfegyverzett, rablásra és gyilkolásra hangolt zabolázhatatlan nyilaskeresztesek rabjává.”