A világ első bélyege, a Black Penny Pécsett

2010-03-10

Soha sehol nem láthatott a közönség annyi bélyegritkaságot– köztük a világ első bélyegét –, amennyi egy héten át várja a látogatókat a pécsi Művészetek és Irodalom Háza kiállításán. Még a különleges kincseket őrző budapesti Bélyegmúzeumban sem állították ki őket soha együtt a megfelelő technikai feltételek hiánya miatt. A Black Penny, a világ első bélyege is ott feketéllik A bélyegvilág csillagai című, megerősített védelem alatt álló tárlaton. A bemutatott különlegességek együttes értéke meghaladja az egymilliárd forintot.

Az első postaszolgálat ugyan már hatezer éve működött Kínában, az első „agyag”-levelek is ötezer évesek, és az Ótestamentumban is olvashatunk levelekről (például Eszter könyvében), az első igazi postabélyeget csak 1840. május elsején kezdték árusítani a brit postákon. A „fekete pennysre” Rowland Hill tervei szerint Viktória királynő arcképe került nem csupán a tisztelet jeléül, hanem azzal a megfontolással is, hogy a nagyközönség könnyebben felfedezi, ha hamisítanák a képét. A fiatal királynő arcvonásait egyébként egy három évvel korábbi emlékérem rajzolata alapján készítették el. Érdekessége még az első bélyeg használatának, hogy ugyan csak május 6-tól lehetett volna levélre ragasztva postára adni, egy Bath nevű település postamestere azonban figyelmetlen volt, ezért már a kibocsátás másnapján felhasználta a bélyegívről ollóval levágott Black Pennyt.

Nemcsak a legelsők, hanem a világ legértékesebb bélyegei között számon tartott különlegességek is tárlóba kerültek Pécsett. Így többek közt az 1843-ban Svájcban kiadott kantonbélyegek. Ezekért csillagászati árakat fizetnek a gyűjtők, ha valahol árverésre kerülnek. Zürich tartomány használatára 4 és 6 rappen névértékű címletek készültek vörös és fekete kőnyomással. Az 1851-ből származó hawaii misszionárius bélyeget ritkaságán kívül azért is érdemes megemlíteni, mert egy bélyeggyűjtő a XIX. században annyira szerette volna megszerezni, hogy gyilkosságot követett el érte.

A magyar posta filatéliai különlegességei is ott vannak a kiállításon, így például az első magyar bélyegterv, Than Mór 1848-as graﬁkája, amely azonban a szabadságharc bukása miatt nem jelenhetett meg. Az első magyar földön is használt bélyeget Bécsben nyomták 1850-ben, és a kiegyezésig várni kellett az első magyar bélyegre, sőt 1871-ig a tényleg itthon is gyártott kőnyomatosokra. A későbbi ritkaságok közül például az 1923-as Fordított madonna-bélyeg és 1938-ból az ún. nagymányai tévnyomat is látható a tárlaton.

Ugyancsak a Művészetek és Irodalom Házában egy másik kiállításon (Európa Pécsre költözik címmel) európai posták mutatkoznak be a nemzeti kultúrájukat leginkább reprezentáló bélyegeikkel. Többek közt Szlovénia, Izland, Belgium, Fehéroroszország és Liechtenstein népművészeti, festészeti és építészeti remekeiket ábrázoló címletek vannak a tárlókban.

A március 12-én nyíló pécsi bélyegfesztivál az Európa Kulturális Fővárosa program része, a két kiállítás mellett március 12-én tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak a bélyegkülönlegességekről, például a hőre színüket változtató, a csipkés vagy lyukas postai értékcikkekről, valamint a bélyeggyűjtés jövőjéről. Ugyanitt mutatják be Nikodém Gabriella és Szabó Jenő új könyvét a magyar bélyeg történetéről.

A pécsi főpostán bárki készíttethet magáról és magának saját bélyeget is, ha visz magával egy digitális fotót – netán épp a kultúra fővárosában önmagáról kattintott képet –, és egyetlen ilyen saját bélyeg fejében ingyen léphet be az egy hétig nyitva tartó bélyegfesztivál helyszínére.

A nyitónapon– pénteken –10 órától előadás-sorozaton és kerekasztalbeszélgetésen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a bélyeg múltjával, jelenével és jövőjével

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.