Egy hónapja kezdődött meg a kopogtatócédula-gyűjtés, a szelvényvadászat a jövő pénteken be is fejeződik. Addig lehet kezdeményezni a helyi választási bizottságoknál a jelöltek nyilvántartásba vételét. A feltétel a legalább 750 érvényes ajánlószelvény benyújtása.

Az idő tehát fogy, ám egyelőre hivatalosan csak annyi tekinthető ténynek, hogy a Jobbik és az MSZP az összesen 176 közül 173, illetve 172 egyéni választókerületben bizonyosan indul. A két szervezet ennyi helyen jóval a határidő lejárta előtt leadta a szükséges számú kopogtatócédulát, de vélhetően nem lesz gondjuk a fennmaradó három-négy körzetben sem.

Az előzetes megmérettetésen tehát bizonyára százszázalékos teljesítményt nyújtanak. A Fidesz azonban kivár: péntekig csak 75, a KDNP-vel közös jelöltjét vettek nyilvántartásba. Már korábban világossá tették: kétmillió ajánlószelvény összegyűjtése a cél, ami választókerületenként legalább 11 és fél ezer cédulát jelent. Ehhez a kisebb körzetekben a szavazók harmadát-negyedét is rá kell bírni, hogy a kopogtatócédulát a Fidesz–KDNP jelöltjének adja, ami bizonyára nem kis feladat.

Igaz, a párt saját adatai szerint a másfél millión már februárban túl voltak, aligha kétséges tehát, hogy minden körzetben ott lesz a Fidesz egyéni jelöltje is. A cédulavadászat sajátos versennyé vált. A Jobbik főleg a gyorsaságával igyekezett kitűnni, és a legkorábban állított jelölteket, míg a Fidesz a mennyiségre megy. Az MSZP viszont egyértelművé tette: a szelvénygyűjtést nem tekinti előválasztásnak, és ezzel kapcsolatban nem kíván semmilyen versengésben részt venni. A cél az, hogy a törvényes határidőig a minimálisan szükségesnél valamivel több cédulát gyűjtsenek, azután döntsenek majd a választók a szavazás napján.

Egyelőre korai bármely szervezetet temetni, de látható: a kisebb pártok cédulaügyben bajba kerülhetnek. Ennek egyik oka a Fidesz féktelen étvágya lehet, hiszen a párt aktivistái – semmibe véve a választási eljárási törvénynek a rendeltetésszerű joggyakorlásra utaló rendelkezéseit – szinte letarolták az országot, és a sokszorosát gyűjtötték a 750 szelvénynek. Ráadásul a cédulák többségét be sem nyújtják, hanem majd megsemmisítik, bár sokak véleménye szerint a nevek előbb a saját támogatói adatbázisukba kerülnek.

A többi párt tehát a fennmaradó ajánlószelvényeken osztozhat, és még a napokban is próbálkoztak például telefonon cédulákat szerezni. Ám a dolgukat az is nehezíti, hogy sokan nem hajlandók kiadni a személyes
adataikat. Talán ez is magyarázza, hogy például az MDF az SZDSZ-szel együtt csak harminc jelöltet tudott eddig regisztráltatni, az LMP pedig egyelőre mind össze kilencig jutott. A képviselők költségtérítésének megadóztatásáért harcoló, és csaknem hatszázezer aláírást gyűjtő Seres Mária Civil Mozgalmának pedig két jelöltje van, de ennél a Somogyért Egyesület is jobban teljesített: három körzetben biztosan indul.

Korábban 44 pártot vettek nyilvántartásba, ám ezek közül eddig csupán 15 állított legalább egy jelöltet. Ez persze még nem a végeredmény, mindazonáltal elképzelhető, hogy kevesebben indulnak most, mint négy esztendeje, amikor kéttucatnyi szervezet versengett a képviselői helyekért. Akkor száznál több egyéni választókerületben öt szerveződés – a Fidesz–KDNP, az MSZP, az SZDSZ, az MDF, valamint a MIÉP–Jobbik –is jelen volt, most azonban előfordulhat, hogy erre csak hárman lesznek képesek.

Az egyéni választókerületek döntő többségében a közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz biztos befutónak tűnik, a többi párt ezért elsősorban a 152 területi és 58 országos listás – kompenzációs – mandátum valamelyikének megszerzésében reménykedhet.

A Fidesz mellett a Jobbik és az MSZP biztosan állít listát a fővárosban és valamennyi megyében is, kérdéses azonban, hogy az MDF és az LMP képes lesz-e erre. Ha nem, kevés az esélyük arra, hogy a területi listákra leadott szavazatok összesítése alapján elérjék az ötszázalékos parlamenti küszöböt. E nélkül pedig az országos listáról sem juthatnak mandátumhoz, és gyakorlatilag hárompárti parlament alakulhat.

A Jobbik főleg a gyorsaságával igyekezett kitűnni