Akik a nevelt gyerekekből élnek
A Tápiószecsőn és környékén nevelőszülőknél élő gyerekek többségét embertelen körülmények között tartják. A nevelőszülők a gyerekek után járó pénzt felveszik, de nem az ellátásukra költik, hanem magáncélokra használják fel, a nagyobb gyerekeket lopni, rabolni küldik. A fenti állampolgári bejelentés nyomán közigazgatási eljárást indított a Nagykátai Rendőrkapitányság. Ennek keretében felkeresték a területen működő nevelőszülői hálózatokat. A működtetők azonban nem számoltak be ilyen problémáról, az ügyet lezárták. Talán másra jutnak, ha felütik az érintett települések testületi üléseinek jegyzőkönyveit. Kurek Attila tápiszecsői körzeti megbízott például így fakadt ki korábban: ezek a gyerekek olyan helyre kerülnek, ahol azt tanulják, hogyan kell lopni, csalni. Nem családban élnek, hanem az utcán.
– Az állami gondozottak nevelése „megélhetési formává” vált, sokan csak azért hoznak ki gyerekeket, mert belőlük élnek – háborgott egy másik képviselő, míg Incze Sándor polgármester így fogalmazott: felháborító, hogy olyan szülőknek adnak ki gyerekeket, akik legfeljebb egy gyorstalpalót végeztek, és képtelenek ellátni őket. A gond így az önkormányzatoké lesz.
– Ez nem a nevelőszülők ügye, hanem mindnyájunké – mondja lapunknak a polgármester. – Ha egy állami gondozott gyerek zsemlét lop az iskola melletti boltban vagy megpróbálja kifosztani az iskolatársait, aligha hihetjük, hogy jó kezekbe helyeztük a sorsát. Nincs mit tagadni: egyes szervezetek csak az anyagi lehetőséget látják a gondozottakban. Évek óta küzdünk a jelenség ellen. Úgy tűnik, talán sikerült felszámolnunk ezt a helyzetet, de attól tartok, a probléma nem oldódott meg, csupán áthelyeződött.
A faluban két éve még 70 kiemelten problémás gyerek volt. Akadt olyan hét, amikor öt-hat új állami gondozott érkezett a tápiszecsői nevelőszülőkhöz. Ma ötven állami gondozott gyerek él helyi családoknál. A településen három nevelőszülői hálózat működik: a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, a civil Fészek Egyesület és a Váci Egyházmegye égisze alá tartozó Otthon Szociális Szolgáltató. A nevelőszülők, illetve a gondozottak többsége az utóbbihoz tartozik – tájékoztat Dávidné Generál Márta, a kistérségi gyermekjóléti szolgálat szakmai csoportjának vezetője.
A sajátjaival is baj van
– A településen hagyományosan sok a nevelőszülő. Akad olyan család, ahol ez generációkon átívelő vállalás. Nem is volt ezzel addig baj, amíg a Fészek Egyesületből kivált Otthon Szociális Szolgáltató korábbi vezetője nem kezdte rendkívül gyors ütemben bővíteni a hálózatát. A helyi óvodáknak, illetve az iskolának nemcsak a zsúfoltsággal kellett megküzdenie, hanem az átlagos és a problémás gyerekek arányának eltolódásával is. Nem volt elég pszichológus, logopédus és fejlesztő pedagógus. A helyzetet vizsgálva kiderült, hogy sok olyan nevelőszülő kapott speciális nevelési igényű gyermeket, aki saját, kevésbé problémás csemetéivel sem tudott mit kezdeni. Olyan is akadt, aki lopni küldte a gyerekeket. (Tápiógyörgyén jelenleg is nyomoznak egy nevelőszülő ellen, aki nevelt gyermekével együtt követett el vagyon elleni bűncselekményeket. – A szerk.)
– Csak olyan romához kerültek gyerekek, akik elvégezték a kötelező iskolákat, pszichológusnál is jártak és jövedelemigazolást is leadtak. Éppen fordítva volt, mint ahogy tartják: nem a gyerekek pénzéből építettek nagy házat, hanem már volt nekik, és azért kapták a gyerekeket. Környezettanulmányok készültek, nem is egy. Azt, hogy az élet „hol rosszult el” néhány családnál, nem tudom, de ha így lett, akkor jól tették, hogy elvették tőlük a gyerekeket – szögezi le Bankó Gyuláné, a tápiszecsői kisebbségi önkormányzat helyettes elnöke.
Aránytalanul sok
– A szülő nélkül maradt vagy családjukból kiemelt gyerekeket el kell helyezni valahol. De Tápiószecsőre aránytalanul sok jut ebből a közösségi feladatból – jegyzi meg Czirják Attila önkormányzati képviselő, a helyi általános iskola igazgatója. – Ráadásul ez inkább csak a nyakába zuhan. A nevelőszülői hálózatokat ugyanis semmi sem kötelezi a település vezetőivel, intézményeivel való egyeztetésre. Meg sem kérdik, van-e elég hely az óvodában vagy iskolában, és főként, van-e elég szakember ezeknek a többnyire sérült gyermekeknek a speciális ellátására. Most a tanulóink öt százaléka „nevelt gyerek”, de egy éve még 8-10 százalék körül volt ez az arány. Különösen nehéz az ideiglenesen elhelyezett gyerekekkel való foglalkozás, hiszen róluk azt sem tudjuk, hogy néhány hétig vagy évig maradnak-e nálunk.
– A törvény szerint a gyermek igényeinek leginkább megfelelő gondozási formát kell kiválasztani az elhelyezéskor – magyarázza Dávidné. – Csakhogy Pest megyében például egyetlen, speciális ellátási igényű gyerekek fogadására alkalmas otthon sincs. A kapcsolattartás biztosítása miatt előírt 50 kilométeres határ pedig arra kényszeríti a gyámhivatalokat, hogy ott is elhelyezzenek gyereket, ahol nem a legmegfelelőbb ellátást kapják.
Szétszabdalt felügyeleti rendszer
– A civil szolgáltatóknak azonban nincs ellátási kötelezettségük, így ők dönthetnek úgy, hogy a meghatározott szakmai feltételek híján nem vállalják el a problémás gyerekeket – hangsúlyozza Kocsis Beáta, az Otthon Szociális Szolgáltató új vezetője. – A fenntartó Váci Egyházmegye az elmúlt évben soron kívüli felülvizsgálatot rendelt el, az alkalmatlannak bizonyult nevelőszülők esetében kezdeményeztük a gyerekek gondozási helyének megváltoztatását. A különösen telített településeken pedig – ilyen Tápiószecső, Abony, Tiszakécske – csak helyettes nevelőszülőknél, illetve indokolt esetben helyezünk el új gyerekeket, és nem képezünk új nevelőszülőket. A többi hálózattal szorosabb együttműködést tervezünk, más működtetőtől egyelőre nem veszünk át nevelőszülőt.
– Ez helyben megoldást hozhat, de a rendszeren nem javít –véli Báló Ottília, a Fészek Egyesület vezetője. – A felügyeleti rendszer szétszabdalt. A hálózatok engedélyezésekor sok minden kiváltható egy egyszerű fenntartói nyilatkozattal, a rendszeres ellenőrzés pedig a fenntartó hatásköre, vagyis saját magát ellenőrzi. A külső felügyeleti szervek vizsgálatai gyakorta kimerülnek a formalitásokban. Így könnyen előfordulhat, hogy egy hálózat évekig működhet mindenféle szabályt felrúgva.
Havi minimum 76 ezer forint gyerekenként
Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese szerint az önmagában még nem baj, ha egy nevelőszülő jövedelemkiegészítésként tekint a gyerekenként 15 ezer forintos díjazásra, ha egyébként alkalmas a nevelésre. (Ehhez jön még a nevelési díj [minimum 34 200 Ft/hó], az ellátmány [8500 Ft/hó] és a családi pótlék [minimum 18 400 Ft/hó]. – A szerk.) Gond akkor van, ha az adott családnál elhelyezett gyerekek számát az utánuk járó pénz miatt növelik. Még roszszabb a helyzet, ha a pénz okán a felkészültségüket meghaladó feladatra vállalkoznak, és magatartás-, illetve pszichés zavarokkal, különféle fogyatékossággal élő gyerekeket fogadnak magukhoz, az adott település szakellátó hálózatára bízva a megoldást. Pest megye pedig köztudottan túlterhelt.
Nemcsak az ellátó rendszert hozza zavarba egy gyorsan dagadó nevelőszülői hálózat, hanem az ott élőket is.
Abonyban éles hangú polémia folyt erről a közelmúltban a helyi közösségi portálon. Az egyik bejegyzés így érvel: „... Az utcában 46 ház van, ebből tizenkettőben 26 gyerek él. Közülük 15 nevelt gyerek. Válságos időkben mindenkinek húznia kell egy kicsit a nadrágszíjon, különösen a sok gyereket nevelőknek nehéz. Általában. Mert a mi utcánkban azt látom, hogy új lett az autó, a nevelőszülőkké vált család anyagilag helyrerázódott”.
Házbővítés a gyerekpénzből
– Többen bővítettek itt házat a nevelőszülői hálózat volt vezetője által kiállított jövedelemigazolásokra felvett hitelből. Csakhogy a jövedelembe a nevelőszülői díj mellett a gyermek után járó összes ellátmányt is beleszámolták. Így kerekedett több százezerre a havi bevétel. Érthető, ha most két marokkal kapaszkodnak a gondozott gyerekekbe, hiszen nélkülük nincs miből fizetni a törlesztést. Különösen sokat hoz a konyhára a sérült gyerek. Csakhogy a fejlesztésüket a városnak kell megoldani, miközben az óvodai, iskolai férőhely is kevés. Januárban levelet írtunk a hálózatoknak: tájékozódjanak az intézményi férőhelyekről, mielőtt gyereket helyeznének ide – így Egedy Zsolt, Abony alpolgármestere.
Keleten több a nevelőszülő
Az ország nevelőszülői térképét kettévágja a Duna. A folyótól keletre tradicionálisan nagyobb a nevelőszülői hajlandóság, míg nyugatra lényegesen kisebb. Ez aligha független az adott térségben egyébként fellelhető munkalehetőségek számától. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a piaci viszonyok között nehezen boldogulók nevelőszülőként is ritkán válnak be. A fenntartók felelőssége az ilyen jelentkezők kiszűrése – hangsúlyozza Radoszáv Miklós.
A munkanélküliek nevelőszülővé válásának arányairól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem rendelkezik adatokkal. A tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy a hátrányos helyzetű térségekben többen vállalkoznak e feladatra. A működtetőnek azonban folyamatosan ellenőriznie kell a nevelőszülő anyagi helyzetét. A gondozott gyermek után járó nevelési díj, illetve az ellátmány felhasználását az adott nevelőszülői hálózat működési engedélyét kiadó államigazgatási hivatal jogosult ellenőrizni. A tárca álláspontja szerint az ellenőrzési rendszer nem teszi lehetővé, hogy a nevelőszülők a gondozott gyermekek sérelmére javítsák jövedelmi helyzetüket. Ennek ellenére a tárca célvizsgálatot rendelt el.
Olcsó nevelőszülők
Jelenleg 23 önkormányzati és 15 egyházi, illetve civil fenntartású nevelőszülői hálózat működik Magyarországon. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek 54 százaléka nevelőszülőknél nevelkedik. A gyermekvédelmi szakellátáshoz igénybe vehető normatív állami támogatás a költségeknek átlagosan a 48,7 százalékát fedezi. A többit a fenntartó önkormányzatoknak kell hozzátenniük. Nagyon nem mindegy, hogy mennyit. A speciális ellátást nyújtó otthonok működtetése a legdrágább, a nevelőszülők foglalkoztatása a legolcsóbb.
