Felmentette tegnap a Fővárosi Bíróság első fokon azt a két rendőrt, akit E. Zsanett pótmagánvádlóként azzal gyanúsított, hogy 2007 májusában megerőszakolta őt, három társuk pedig ezt végignézte. A lánynak kell állnia a csaknem egymillió forintos perköltséget, és ha az ügy jogerősen lezárul, folytatódik az ellene hamis vád miatt elrendelt nyomozás is. E. Zsanett fellebbez.

A tárgyaláson az erőszakos közösüléssel és más bűncselekményekkel – például kényszerítéssel és zsarolással – gyanúsított mind az öt rendőr ártatlannak vallotta magát. Azzal érveltek, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok – például a lány által küldött SMS-ek, illetve időpontok – alapján az erőszak nem történhetett meg. Erre az álláspontra helyezkedett a tanácsvezető bíró is, mert az ítélet szóbeli indoklásában kijelentette: nemi erőszak nem történt, ezért az első- és másodrendű vádlottakat bűncselekmény, a többieket bizonyíték hiányában mentette fel.

E. Zsanett még 2007 májusában tett feljelentést. Elmondása szerint öt rendőr – az azóta megszűnt Rendőrségi Biztonsági Szolgálat beosztottjai –a Kálvin tér közelében, éjszaka igazoltatta őt. A lány biztonsági öve nem volt bekötve, s az iratait sem tartotta magánál, ezért megfenyegették, hogy elveszik a jogosítványát, ha nem ad kenőpénzt. Erre azonban nem volt hajlandó, ezért a feljelentés szerint közölték vele: vérvizsgálatra viszik, hogy kiderüljön, nem fogyasztott-e valamilyen tudatmódosító szert. Ám csak egy közeli sötét mellékutcáig jutottak, ahol a lányt két járőr állítólag megerőszakolta. A rendőrök ezután Zsanettet a XIII. kerületi lakására kísérték, ahol húszezer forintot elvettek tőle. Ezután megfenyegették, hogy a történtekről hallgasson, majd távoztak.

Az ügy akkor hatalmas botrányt kavart. Néhány nap után kiderült, hogy nem álrendőrökről van szó, hanem valódi egyenruhásokról, akik ellen eljárás is indult, bár bűnösségüket tagadták. Ez az ügy a 2006-os őszi zavargások során elkövetett rendőri túlkapások miatt talán az utolsó csepp lehetett a pohárban, és menesztették az országos, valamint a budapesti főkapitányt, a biztonsági szolgálat parancsnokát, s lemondott az igazságügyi és rendészeti miniszter is. Az eljárást azonban megszüntették: a rendőröket felmentették, E. Zsanett ellen pedig hamis vád miatt nyomozást rendeltek el. A lány mindvégig kitartott amellett, hogy 2007. május 4-én megerőszakolták, a védője pedig azzal érvelt, hogy a nyomozás során hibák sorát követték el, ezért pótmagánvádlóként a büntetőeljárás folytatását kezdeményezték.

Tény, hogy a feljelentés után csak többnapos késéssel állapították meg, hogy az adott helyen és időben kik teljesítettek szolgálatot. A térfigyelő kamerák felvételeit sem foglalták le azonnal, és a nyomozás során figyelmen kívül hagyták azt a szakértői véleményt, amely szerint a felvételeket manipulálhatták. Amikor pedig a lány feljelentést tett a XIII. kerületi rendőrkapitányságon, nem intézkedtek Zsanett orvos szakértői vizsgálatáról, hanem a saját – a büntetőeljárásban nyilván kevésbé járatos –orvosához irányították. Az általa készített látlelet viszont később alkalmatlan volt arra, hogy érdemi bizonyítékként szolgáljon, mert a sérülésekről adott leírás alapján a szakértők ellentétesen nyilatkoztak arról, történhetette erőszak. DNS-szakértőt is késve rendeltek ki, aki azonban sem a lány, sem a járőrök ruházatán, sem a rendőrautóban nem talált már az ügy tisztázására alkalmas anyagmaradványokat. E. Zsanett védője több véleményt is beszerzett, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy a kirendelt szakértő nem a leginkább megfelelő vizsgálati módszerekkel dolgozott, ám a bizonyítási indítványait rendre elvetették.

A pszichológus szakértők is egymásnak ellentmondó álláspontra helyezkedtek. Az egyik szakvélemény szerint a lány elmondása nem tekinthető abszolút élményszerűnek, egy másik – aki később az eljárásmódra hivatkozva visszaadta szakértői jogosítványát – azonban azt állította: a sértettet kétséget kizáró módon szexuális erőszak érte. Egy harmadik társuk óvatosabban fogalmazott, de szerinte is valós eseményekről beszélt E. Zsanett, aki „nem konfabulál, nem fabulál és nem szimulál”. Egyébként a lány szavahihetősége a pótmagánvádas eljárásban többször felmerült, és a rendőrök jogi képviselői igyekeztek azt kétségbe vonni.

Az ügyben a TASZ korábban független szakértői bizottság létrehozását kezdeményezte, amely ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás menetében voltak vitatható pontok. A testület tagjai – a Helsinki Bizottság és a TASZ egyegy ügyvédje, négy jogi kar egyegy oktatója, valamint a Rendőrtiszti Főiskola egy tanára –kérdésesnek tartották, hogy az eljárás összességében tisztességesnek és pártatlannak minősíthető, és úgy vélték: az ügy elhúzódása és a kellő körültekintés hiánya lehetetlenné tette a bizonyítékok maradéktalan öszszegyűjtését.

A bíróság szerint nem követhettek el nemi erőszakot a feljelentett rendőrök