A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének tegnapi fórumán nagyfokú egyetértés mutatkozott Demján, illetve Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa között a tekintetben, hogy a balliberális kormányok gazdaságpolitikája rossz volt. Legfeljebb a minősítés finomságában volt kettejük között eltérés: miközben Demján „kudarcos” gazdaságpolitikát emlegetett, Matolcsy „gazdasági tömegszerencsétlenségről” beszélt. Legyen a következő jobb, egyetértek, végtére is ez az ország érdeke.

Csak azt ne olvastam volna tőlük – hányadszor is? –, hogy a Fidesz kormányzása után (1998–2002) Magyarország „a régió vezetője” volt, s ebből az állapotából sodródott nyolc év után „sereghajtóvá” (Matolcsy), illetve „utolsóvá” (Demján). Az emlékezés mindig megszépíti a múltat, de 2002-ben, amikor a Fidesz átadta a hatalmat aMedgyessy-kormánynak,Magyarország makrogazdasági mutatói nem voltak ugyan rosszak, de egyet (a munkanélküliséget) leszámítva sem éllovasok, sem vezetők nem voltunk.

Az akkori – mondjuk így – Fidesz-Magyarország sem növekedésben, sem az államháztartási/fizetési mérlegek, sem az infláció tekintetében nem volt „vezető”: hol második, hol harmadik, hol utolsó Csehországhoz, Szlovákiához, Lengyelországhoz és Szlovéniához, tehát a régió EU-csatlakozásra váró országaihoz képest! Az „éllovasság” mítosz, egy esetben használható – de akkor sem a Fidesz-érára nézve –, hogy tudniillik hozzánk több külföldi működő tőke jött be, mint bárhová máshová. Egyébként Csehország és Szlovénia mindig mielőttünk volt, Lengyelország – az egy főre jutó GDP-t tekintve – ma is mögöttünk van, egyetlen helycsere történt csak: a szlovákok e mércével mérve elénk kerültek.

De hogy jön ide Burundi? Fogalmam sincs, mit olvasott, látott Demján Sándor, de ha otthon hagyta volna a szemüvegét, hadd mondjam el: a világ egyik legszegényebb államával, amelynek egy főre jutó GDP-je úgy ötvenede (!) a magyarnak, szégyen párhuzamba vonni a mi országunkat. Még akkor is, ha valami megjelent arról, hogy Burundit (is) a Nemzetközi Valutaalap segítette ki. Ha Demján úgy gondolja, hogy mi az eladósodottságot tekintve egy szinten vagyunk Burundival, akkor rossz felé néz.

Javaslom neki, hogy pillantson körbe a világban, s azt fogja látni, hogy Magyarországnak a GDP-hez mért eladósodottsága messze-messze alatta van Olaszországénak, Belgiuménak, Görögországénak (a kirívóan eladósodott Japánról nem is beszélve), s körülbelül egy szinten van Franciaországgal, Németországgal, Portugáliával.

A Burundival való példálózgatás veszedelmes, mert a gazdaságban és a statisztikákban járatlan polgár a végén még „beveszi”, hogy mi afrikai szinten vegetálunk, azaz saját szemének se hisz, ha ennyire okos emberek mondják neki az ellenkezőjét.