Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója a Magyar Nemzet szombati számában adott terjedelmes interjút. Azt mondta, azért vállalkozott rá, mert halálos fenyegetéseket kapott, s ezeket hatástalanítani kívánta. Balogh 2007. szeptember végén a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese lett, s azt állítja, ekkor találkozott először Hagyó Miklóssal, a politikus irodájában.

„Egy tányér volt előtte, valami negyven deka párizsival, éppen evett. Miközben bemutattak neki, két kézzel tömte magába, aztán rám nézett, és azt kérdezte: te leszel? Mondtam, hogy úgy tűnik, én. Aztán azt mondta, hogy kemény legyek, mert itt végre kell hajtani dolgokat, és aki nem teszi, annak nincs kegyelem, annak el kell vágni a torkát” – fogalmazott az interjúban Balogh.

Elmondása szerint még abban az évben „érkezett az első telefon”: egy informatikai beszerzés szerződésmódosítása kapcsán presszionálták. A vonal túlsó végén – Balogh állítása szerint – Hatvani Szabó János volt, akit állítólag a „tartótisztjeként” mutattak be neki korábban. (Hatvani Szabó a kilencvenes évek első felében a privatizációval foglalkozott előbb az Állami Vagyonügynökségnél, majd az ÁPV Rt.-nél, ahol különböző vezető posztokat töltött be. Most nincs ismertebb állami vagy önkormányzati tisztsége – A szerk.)

„Továbbengedtem a módosított szerződést, és elismertem a teljesítést (…) Mert úgy gondoltam, hogy nem tehetek mást. Féltettem az állásomat”, mondta ezzel kapcsolatban, majd állítása szerint amikor 2009 tavaszán mégis belső vizsgálatot indított az ügyben, több fenyegető SMS-t kapott, sőt, Horváth Éva, Hagyó akkori kommunikációs tanácsadója beszélte le az ügy „további forszírozásáról”. Balogh, aki 2008-ban a BKV megbízott vezérigazgatója lett, az interjúban azt mondta: Hagyóval minden apró szervezeti és személyi döntésről egyeztetnie kellett.

Tizenötmilliós telefondoboz

Balogh felidézte, hogy egyszer Gödöllőre hívták, ahol Hagyó közölte vele: ezentúl konkrét utasításokat fog adni, és „éves tagdíjat kell fizetnie”. Utóbbi Balogh állítása szerint tizenötmillió forint volt, készpénzben. „Nagyságrendileg mintegy hetvenmillió forint jutott hozzá rajtam keresztül. Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget”, mondta, hozzátéve, hogy a dobozokat mindig Lelovics Ottó, a főpolgármester-helyettes kommunikációs igazgatójának az irodájában kellett átadnia.

Lelovicsot egyébként épp a napokban hallgatták ki gyanúsítottként a BKV-ügyek kapcsán. Balogh az interjúban kifejtette, hogy azért nem fordult a rendőrséghez, mert tudta, hogy az említett „első eset” miatt zsarolható, ráadásul „kezdtem látni, milyen összetett pénzbehajtó szervezettel van dolgom, (…) mindenhol Hagyó embereibe ütköztem”.

Balogh kijelentette, hogy a 2008-as BKV-sztájk végén, amikor aláírták a megállapodást, „pár szakszervezeti vezető” és egy-két igazgató jelenlétében azt közölték vele: most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyónak is. A BKV szakszervezeteinek a vezetői az interjú megjelenése napján a Magyar Távirati Irodának tagadták, hogy lett volna ilyen „kiscsoportos foglalkoztatás”. Balogh azt is elmondta, hogy Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának szabad demokrata elnöke – Hagyó közbenjárására – ingatlanhasznosítással kapcsolatos elvárásokat fogalmazott meg vele szemben, de ezeket az interjúban nem részletezte. Balogh az interjú végén kijelentette: együttműködik a hatóságokkal.

Balogh jogi képviselője, Bárándy György, egy tegnap esti nyilatkozatában kijelentette: meggyőződése, hogy Hagyó Miklós ebben az ügyben gyanúsított lesz. Még februárban, a Heteknek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Balogh azért nem lett vádlott, mert olyan információkkal szolgált a rendőrség számára, amelyek a sajátjánál súlyosabb bűncselekmények leleplezését segítik elő. „Balogh úr nem vett részt a pénzszerzésekben, ő csak papírokat írt alá, melyeknek voltak pénzügyi következményei, ám ő konkrétan nem kapott ezekért anyagi juttatást.

A vezérigazgató fölött álltak olyan politikusok, akik igazították őt is”, mondta az interjúban Bárándy, aki arra a kérdésre, mit is jelent konkrétan az, hogy egyes politikusok „igazították” Baloghot, azt válaszolta: „politikai nyomás is nehezedett a BKV vezetőire. Ezt kár is lenne tagadni Hagyó és a többiek vonatkozásában: nyomást gyakoroltak.” Bárándy a most megjelent Balogh-interjú kapcsán úgy nyilatkozott: védence kétszer tett vallomást a rendőrségen.

Első nyilatkozatát államtitokká nyilvánították, így annak tartalma nem ismert. Később gyanúsítottként kétszer is kihallgatták, ez azonban már nem minősül államtitoknak. A rendőrség az interjút nem kívánta kommentálni, mint mondták: saját menetrendjük alapján folytatják a nyomozást. Magyar György ügyvéd „jogi nonszensznek” nevezte az eljárást a Hírszerzőnek nyilatkozva. „Az ügy több szereplője azért van előzetes letartóztatásban, mert az ügyészség szerint befolyásolná a nyomozást, ha szabadlábon maradtak volna.

Balogh Zsolt nyilatkozatát elég nehéz úgy tekinteni, mint ami nem befolyásolja a nyomozást, így megkérdőjelezhető, mások miért vannak előzetesben” – fogalmazott az ügyvéd. Magyar György szerint az is érdekes, hogy ki nyilvánította államtitoknak Balogh Zsolt vallomását.

Hagyó együttműködik, ha szükséges

Hagyó az interjú megjelenése napján közleményben reagált. Leszögezte: a rágalmazó kijelentések miatt megteszi a szükséges jogi lépéseket. Közölte: munkáját mindig a képviselői esküjéhez híven végezte, a Balogh-interjú annyi valós tényt tartalmaz, miszerint „szereti a párizsit, és tényleg nem pontos”. Utóbbi miatt elnézést kér azoktól, akiket az elmúlt negyvenkét évben megvárakoztatott – írta közleményében.

Hagyó Miklós tegnap nyilatkozott a Népszabadságnak. Egyebek mellett azt mondta, hogy főpolgármester-helyettesként semmilyen utasítási jogköre nem volt, minden egyes olyan anyagot, amelyet aláírt, a hivatal jogi főosztálya is ellenjegyezte.

– 2008 februárjában Demszky Gábor főpolgármesterrel és Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettessel közösen nyolcvankét címzettnek, fővárosi cégvezetőnek, illetékesnek küldtünk ki közösen egy levelet. Ebben egyebek közt azt írom: minden eszközzel elejét kell venni, hogy felhatalmazással nem rendelkező személyek szóbeli vagy írásbeli utasítást adjanak. Ezt a feljegyzést Balogh Zsolt is megkapta, sőt annak tartalmát személyesen is megerősítettem neki. Én sem e-mailen, sem szóban, sem telefonon nem adtam utasításokat, mert nem is adhattam – nyilatkozta lapunknak Hagyó Miklós.

Kérdésünkre a volt főpolgármester-helyettes kijelentette: sem Antal Attila későbbi BKV-vezért, sem Balogh Zsoltot nem ismerte kinevezésük előtt. Később a szakmai kapcsolattartáson túl más viszony nem is volt közöttük.

Hasonlóképp fogalmazott a politikus a szakszervezeti vezetőkkel kapcsolatban, kijelentve: az érdek-képviseleti vezetőkkel kapcsolatot egyáltalán nem tartott, velük személyesen leginkább csak sztrájkhelyzet esetén találkozott. A Balogh-interjúban megfogalmazott ezzel kapcsolatos tétel Hagyó állítása szerint valótlan. „Valamennyi, hozzám eljutott ügy kapcsán – legyen az BKV-val vagy más vállalattal kapcsolatos – minden esetben megtettem a szükséges lépéseket a felügyelőbizottság vagy más ellenőrző szerv felé. Ez mind dokumentálható tény. Mindig a törvény betűje szerint jártam el”, fogalmazott lapunknak Hagyó.

A szocialista politikus kijelentette: „Huszonkét cég tartozott hozzám, napi tizenhat órát dolgoztam. Azon cégeknek, amelyek a sajtóban felmerültek a BKV-ügyek kapcsán, a döntő részét nem is ismerem. Például az AAM-ről és a CEMI-ről is csak azért tudtam, hogy dolgoznak a vállalatnak, mert a kabinetüléseken jelen voltam egy-egy prezentációjukon.” Hagyó lapunk további kérdésére azt mondta: személyes vagyonosodási helyzete átlátható, ellenőrizhető.

„Mindenemet, amim van, még főpolgármesterhelyettesi karrierem előtt szereztem a gazdasági szférában. A 2007-ben vásárolt lakásomat is egy korábbi ingatlanom eladásából fedeztem. Ez mind nyomon követhető a vagyonbevallásomban. A családom által a nyolcvanas évek elején vett jászberényi tanya felújítására például harmincötmillió forint hitelt vettem fel, amire nyilván nem lett volna szükség, ha naponta milliókkal tömött dobozokat hoznak be hozzám.

Nincs okom magyarázkodni, de minden vagyonommal el tudok számolni. Tiszta lelkiismerettel állok minden vizsgálat elé, ha hosszú időbe is fog telni, nincs mit titkolnom. Eddig egyetlen hatóság sem kérdezett, csak vádaskodásokat olvasni. Kész vagyok együttműködni, ha szükséges” – nyilatkozta lapunknak Hagyó.

Nem védik a bűnösöket

Hagyó ennek ellenére tegnap felfüggesztette párttagságát, és lemondott a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is. Országygyűlési képviselői mandátuma megmaradt, így a mentelmi joga még él.

Lendvai Ildikó, azMSZP pártelnöke is nyilatkozott az üggyel kapcsolatban a hét végén. A politikus leszögezte: nem tudni, hogy igazak-e azok az állítások, amelyeket Balogh Zsolt tett a Magyar Nemzetben. „Örülnék, ha nem volnának igazak a megjelentek, de elsősorban abban vagyok érdekelt, hogy az igazság kiderüljön, ez pedig az igazságszolgáltatás feladata” – mondta. A pártelnök hozzátette: azt, aki bűnös, nem fogjuk megvédeni, ha valaki bűnös, annak nincs helye a szocialista pártban.

Nyakó Istvánt, az MSZP szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Mi hiszünk Hagyó Miklós igazában” – s az érdeklődő újságírónak azt javasolta, hogy ebben a témakörben keresse meg Kaya Ibrahimot, Josip Totot, esetleg kérdezze meg Orbán Viktort, merre vannak államilag támogatott szőlői vagy apja bányái.

A CC. Soft-tól Földesi-Szabóig

Vajon milyen informatikai beszerzés szerződésmódosítása kapcsán presszionálták Balogh Zsoltot? Az érintett vállalkozás a C.C. Soft Kft. volt. Az informatikai cég a százmilliós forint megbízási díjért olyan rendszert épített ki, amely a BKV belső jelentése szerint az alapvető elvárásoknak sem felel meg. „A C.C. Soft Kft. sokáig nem volt különösebben ismert még az informatikai szakmán belül sem, tavaly év végén azonban feltűnést keltett azzal, hogy kiderült: százmillió forintos támogatást nyújtott a Magyarok Egymásért Szövetsége nevű kis pártnak. Ez a szervezet szorosan kötődik a titkoszszolgálati kapcsolatai és egy jelenleg is folyó, milliárdos sikkasztás vádjával indult bírósági eljárás miatt ismertté vált Egymásért Alapítványhoz”, írja az Origo. A Magyarok Egymásért Szövetsége indul az áprilisi parlamenti választáson is, elnökét, a milliárdos sikkasztással vádolt egykori rendőrt, Földesi-Szabó Lászlót már regisztrálták is egyéni jelöltként az egyik Tolna megyei körzetben.