BKV-ügy: A hétfői kenőpénz megmaradt
A Budapest Airport Zrt. (BA) és a BKV Zrt. korrupciógyanús ügyeiben jelenleg teljes bizonyossággal csak az jelenthető ki, hogy tíz gyanúsítottal szemben nyomoz a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI). Azt, hogy ők külön-külön és összességében hány vesztegetéssel és más bűncselekménnyel gyanúsíthatók, még a nyomozók sem tudják. És azt sem, mennyi pénzt „talicskáztak ki” a repülőtérről, s abból mennyi került vissza a társaság jogi igazgatójának a zsebébe.
Túrós András, az RRI bűnügyi igazgatóhelyettese a Népszabadságnak azt mondta: egy 80 oldalas jelentésben sorolták fel a nyomozás során feltárt „gyanús ügyleteket”.
Az RRI három különböző forrásból szerezte be információit. Még tavaly áprilisban egy magánszemély feljelentése nyomán kezdtek vizsgálódni a Budapest Airport Zrt.-nél négy-öt „különös szerződés” miatt.
– A feljelentő nem valamelyik pályázat vesztese volt, még csak közvetlenül nem is állt kapcsolatban a BA Zrt.-vel. Voltak ismerősei a repülőtéren, tőlük hallotta, hogy „mi meg nem történik ott”, és ezen annyira felháborodott, hogy a nevét is vállalva feljelentést tett nálunk – idézte fel a nyomozás kezdetét Túrós András. Kezdetben csak a feljelentő által nevesített ügyekben vizsgálódtak, ám a meghallgatott tanúk egy része újabb és újabb gyanús ügyletekről tett említést. Azért voltak gyanúsak ezek a szerződések, mert a hasonló tartalmú korábbi megállapodásokhoz képest lényegesen nagyobb összegről szóltak, s mert ezeket a teljesítést követően soron kívül, szinte azonnal ki kellett fizetni –magyarázta Túrós.
Az RRI nyomozói titkos adatszerzés keretében közvetlenül kaptak információt arról, hogy is zajlott mindez a repülőtéren. Az utalás napján Sziebert György – ő volt a páros pénzbeszedésért felelős tagja – felvette a kapcsolatot az adott ügyvédi irodával vagy a zsíros megrendeléshez juttatott céggel, és közölte, hogy „a pénz ma elment, úgyhogy hamarosan találkoznunk kellene, és rendezni a mi dolgunkat is”. Már javában tartott a nyomozás, amikor még mindig újabb és újabb korrupt ügyleteket szerveztek. A nyomozók pontosan tudták, hogy Sziebert december 4-én hol veszi át az egyik BKV-val szerződött cégtől a közel 12 milliós kenőpénzt. Emlékeztetőül: egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában csapott le rá egy taktikai egység, amikor átvette a táskányi pénzt. Igaz, ő azzal védekezik, hogy az nem kenőpénz, hanem baráti kölcsön volt. A rendőrség azonban biztos abban, hogy kenőpénzről van szó. Sőt a nyomozók Sziebert elfogásakor már azt is tudták, hogy hétfőn a város egy másik pontján egy BA Zrt.-s szerződés kapcsán kitől és mekkora összeget kellett volna átvennie. A hétfői kenőpénz azonban a pénteki rendőrségi akció miatt a vesztegetőjelöltnél maradt.
– Ne gondolja, hogy minden szerződés után milliókat kaptak vissza – figyelmeztet Túrós. – A kicsit is megbecsülték, volt, hogy csak 200 ezer forintot kellett visszaadnia a megbízottnak, de azt is ugyanolyan gyorsan és határozottan „behajtották”, mint a milliós tételeket.
A gyanú szerint Rényi-Vámos Krisztina, a BA Zrt. és Sziebert György, a BKV jogi igazgatója (korábban ő is a BA Zrt. jogi igazgatóságán dolgozott Rényi-Vámos mellett) túlárazott vagy fiktív szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és más cégekkel, s a jelentősen túlárazott szerződések után kenőpénzt kaptak vissza. A BA Zrt.-nél közösen kifejlesztett pénzszerzési technikát Sziebert magával vitte a BKV-hoz, ahol a gyanú szerint több olyan céget is „kölcsönösen előnyös” szerződéshez juttatott, amelyekkel még a BA Zrt.-s időszakában alakított ki korrupt kapcsolatot.
Ezért nyomoz mindkét ügyben a repülőtéri rendőrség. Valamint azért is, mert a páros kapcsolata ugyanolyan szoros maradt azután is, hogy Sziebert a BKV jogi igazgatója lett, mint korábban. Naponta 15–20 telefont is váltottak, gyakran személyesen találkoztak, szinte mindenben egyeztettek. Sokszor Sziebert György intézte a BA. Zrt. ügyeit Is, Rényi-Vámos Krisztina felkérésére.
Az RRI az ügyben öt ügyvédi irodában is házkutatást tartott, és több ügyvédet gyanúsítottként hallgatott ki. Túrós András szerint nem egy esetben megtörtént, hogy az ügyvédek a zsíros megrendelést –a szerintük őket megillető „jutalék” levonása után – továbbadták olyan egyéni ügyvédeknek, akik evásan adóztak. Az ilyen esetekben a Rényi-Vámos nevében is eljáró Sziebert közvetlenül az alvállalkozóknál kopogtatott a jussáért.
– Ügyesen csinálták – fogalmazott Túrós András, amikor arról kérdeztük, miért nem derült fény a visszaélésekre egy olyan intézménynél, ahol önálló rendőrség működik, és állandó nemzetbiztonsági felügyelet alatt áll, ráadásul a visszaélések feltételezett kezdete, 2005–2006 óta többször tulajdonost váltott.
Rényi-Vámos minden vezetés bizalmát bírta, az angolokét és a németekét is. Egyszer, vélhetően poén gyanánt, állítólag valakinek azt mondta: benne van a repülőtér privatizációs szerződésében, hogy csak ő lehet a jogi igazgató. Ezt hivatalosan senki nem erősítette meg.
Meggyanúsították Hagyó kommunikációs igazgatóját
Felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki a BRFK BKV-ügyekben eljáró nyomozócsoportja Lelovics Ottót, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes korábbi kommunikációs igazgatóját. A gyanúsítás szerint közreműködésével mintegy 20 millió forint jutott indokolatlanul kommunikációs cégekhez. Lelovicsot tegnap hallgatták ki a rendőrség Teve utcai központjában. Horváth Évát, Hagyó másik, korábbi kommunikációs munkatársát azért gyanúsítják szintén felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, amiért állítólag csak papíron foglalkoztatták a BKV-nál, és így vehetett fel többmilliós fizetést és jutalmat. A BKV-ügyeknek egyébként összesen immáron tucatnyi gyanúsítottja van, a nyomozás lényegében három szálon folyik: a nagy összegű végkielégítések és egyéb személyi juttatások, valamint az indokolatlan tanácsadói és kommunikációs szerződések ügyében. A harmadik, inkább a Budapest Airporthoz köthető szál az informatikai rendszerhez kapcsolódó vesztegetés, amelyben a BKV volt jogi és informatikai igazgatója is gyanúsított.
