Megcsapolt egyházi pénzek
A katolikus püspöki kar az Alkotmánybírósághoz fordul, a reformátusok ismét felemelik szavukat a „kormány jogbiztonságot sértő magatartása” ellen, az evangélikusok abban bíznak, hogy az egyházak és a magyar állam viszonyát „a jövőben a jogállamiság keretei határozzák meg”. Egyik tiltakozás szüli a másikat.
Azóta, hogy a szocialisták 2002-ben újra hatalomra kerültek, rendre kitör a botrány az egyházak támogatása körül. A vita a Horn-kormány idején, 1997-ben tető alá hozott vatikáni megállapodásig vezethető vissza. A koalícióban lévő SZDSZ ellenkezése dacára, a katolikusokkal való „történelmi kiegyezés” jegyében az MSZP fölöttébb előzékenynek mutatkozott: az állam alanyi jogon járó kifizetések sorára vállalt garanciát. A parlament aztán az összes egyház finanszírozását a nagyvonalú vatikáni szerződéshez igazította.
A baloldali-liberális kormány később próbált különféle jogcímeket találni arra, hogy lefaragjon a támogatásból, de többnyire viszszakozásra kényszerült. A korábbi túlbuzgóság miatt kevés a mozgástér: az egyházi pénzek nagy részét törvények bástyája veszi körül. Az egyházak pedig bolondok lennének engedni szerzett – pontosabban: kapott – jogaikból.
A mostani helyzet annyiban rendhagyó, hogy a közelgő parlamenti választásokon várhatóan beindul a jobboldali henger, az MSZP-nek nincs reális esélye a győzelemre. Így sem a szocialisták, sem az egyházak nem érzik szükségét annak, hogy fölösleges tiszteletköröket fussanak egymás körül. Az MSZP-nek még jól is jöhet az egyházak háborgása: hozzájárulhat a fásult és megfogyatkozott baloldali szavazótábor mozgósításához.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kertelés nélkül a Fidesz támogatására buzdított, hasonló tartalmú választási felhívást tett közzé a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is. Ezek a megnyilvánulások azt a képet erősítik, hogy a nagy keresztény egyházak csupán politikai meggyőződésből, a kampány részeként bírálják a kormányt. Pedig nem, legalábbis nem csak erről van szó: az egyházak támogatását valóban jelentősen megkurtították.
Tavaly ősszel az egyházak zokon vették, hogy a készülő költségvetésről a kormányzat nem folytat érdemi egyeztetést. Amióta a „szakértői kormány megalakult, nincsenek szakértői tárgyalások” – jegyezte meg Bölcskei Gusztáv református püspök. A válságra tekintettel végül az egyházak beletörődtek abba, hogy a „humánszolgáltatáshoz és a hitélethez” kapcsolódó támogatásuk – az általános megszorító intézkedéseknek megfelelően – majdnem tíz százalékkal, több mint kétmilliárd forinttal csökken.
Az igazán forró pont azonban az egyházi iskolák kiegészítő támogatása, amelyet meglehetősen bonyolult rendszerben, két tételben fizet ki a költségvetés: az egyik részletet az adott évben, a másikat utólag. Információink szerint az Állami Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a 2008-ról elmaradt, mostanában fizetendő 3,3 milliárdos összeg 1,2 milliárd forinttal kevesebb annál, ami jogszerűen járna az egyházi iskoláknak.
Lényegesen nagyobb a megvonás, ha a kiegészítő támogatás idei évre esedékes részét nézzük. Az oktatási tárca sajtóirodájától kapott kimutatás szerint az egyházi közoktatási intézmények tanulói után a tavalyi csaknem 246 ezer forint helyett ebben az évben gyerekenként mindössze 190 ezret fizet a költségvetés. A kormány egyik –neve elhallgatását kérő – szakértője kérdésünkre elmondta, hogy ezzel becsülhetően 6 milliárd forintos veszteség éri a felekezeti fenntartásban működő iskolákat.
Mindezeket összeadogatva jócskán túllépjük a 9 milliárd forintot. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az egyházi iskolák elkezdték küldözgetni a vészjeleket. Magyar Gergely ferences tartományfőnök például körlevélben kért anyagi segítséget a hívektől. A költségvetés szerinte szinte teljesen ellehetetlenítette a ferences iskolák működését, amelyhez az idén 200 millió forint hiányzik. „Igyekszünk megszorításokkal élni, ahol csak lehet, de nem szeretnénk, ha a megszorítás a levegőt venné el az élettől” –jellemzi a körülményeket a tartományfőnök.
A kiegészítő támogatás drasztikus csökkentése a kisebb vallási szervezetek intézményeit még inkább érinti. A Dzsaj Bhím Közösség fenntartásában Sajókazán működő Ámbédkar Gimnázium telepi és hátrányos helyzetű roma fiatalokkal foglalkozik. Közöttük sok az estire és levelezőre járó diák, esetükben még nagyobb a költségvetési elvonás – állapítja meg Orsós János tanár, a közösség vezetője.
A minisztérium tájékoztatása szerint az eddigi havi 6,7 millió forint helyett 3,8 milliót kap a sajókazai gimnázium. Orsós János igyekszik visszafogottan fogalmazni, ezért csak ennyit mond: ilyen feltételek mellett komoly nehézségekkel kell szembenézniük.
