Miért volt szükség kommandósokra?
A sajtóosztály tájékoztatása szerint taktikai okokból nem válaszol a rendőrség arra a kérdésre,mi indokolta, hogy február 16-án kommandósokat küldtek Szabó János rektor elfogására. Úgy tudják, bár őrizetbe vételekor Szabó nem élt panasszal az elfogása körülményei miatt, utóbb védője az eset kivizsgálását kérte az ügyészségtől. Amíg az ügyészség nem dönt a kérdésben, a rendőrség nem kívánja a nyilvánosság előtt kiteríteni a kártyáit.
Emlékeztetőül: február 16-án a rendőrség egy taktikai egysége vette őrizetbe Szabó Jánost a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen lévő irodájában. Szabó állítólag megkísérelt ellenállni, ezért – a szakzsargonnal élve – testi kényszerrel földre vitték és megbilincselték. Eközben könynyebben megsérült. Kiszivárgott hírek szerint a rektor tábornoki rendfokozatára utalva lekicsinylőn beszélt az elfogására küldött tiszthelyettesekkel, egyiküket megpróbálta félrelökni, amit a kommandósok rossz néven vettek – ezért vitték a földre Szabót.
Hivatalosan a rendőrség eddig csak annyit ismert el, hogy „az elfogott személy passzív ellenállást tanúsított”. Amikor földre vitték, kezeit görcsösen maga alá húzta, hogy ne tudják megbilincselni. Ekkor sérült meg a homlokán Szabó János. A rektor „passzív ellenállása” az akció irányítói szerint legalábbis utólag igazolja a kommandó bevetését. Névtelenséget kérő rendőrségi illetékesek – szigorúan nem hivatalosan – azt mondták: mivel egy katonai felsőoktatási intézmény területén hajtották végre az akciót, s az elfogandó személy rendelkezhetett lőfegyverrel, a különleges egység bevetése indokolt és szakszerű lépés volt. Kommandósokat vagy a terrorelhárító szolgálatéhoz hasonló felkészültségű és felszereltségű taktikai egységet a rendőrség jellemzően különösen veszélyes, fegyveres bűnözők elfogására vet be, akikről feltételezhető, hogy készek fegyvert is használni a menekülés érdekében. Nem tudni, hogy a rendőrségnek voltak-e arra utaló adatai, hogy Szabó tábornok részéről fegyveres ellenállástól kell tartania.
Más rendőrségi források arra hívták fel a figyelmet, hogy a rektor jó hírének védelmében az egyetem egyenruhásai egy kisebb hadmozdulattól sem riadtak vissza. Emlékeztetőül: különféle szállító járművekkel állták el a kilátást (azaz a belátást) a kerítésen kívül várakozó tévéstábok elől, majd a járművek fölé még egy vastag fóliát is kifeszítettek, hogy végképp semmit ne lássanak a rektori irodában zajló házkutatásból a kintiek. Eszerint a kommandós akció egyfajta elrettentés volt a rektor egyetemi hívei, szimpatizánsai felé, hogy „jól gondolják meg, mit tesznek”.
Tény, hogy Zamecsnik Péter ügyvéd, Szabó János védője – mint azt a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk – a múlt pénteken kérelemmel fordult a főügyészséghez, hogy vizsgálják ki Szabó elfogásának körülményeit, amelyek a rektor könnyebb sérüléséhez vezettek. Az ügyészség azonban nem találta illetékesnek magát a kérdésben, ezért Zamecsnik levelét továbbküldte a Nemzeti Nyomozó Irodának.
Ott már rég lezajlott az akció parancsnoki kivizsgálása, e szerint a „fegyveres biztosítás mellett végrehajtott elfogás során a gyanúsítottat a szükséges mértékű testi kényszer alkalmazásával bilincselték meg. Az alkalmazott módszer teljes mértékben megfelel az erőszakos magatartási, esetleg fegyverrel rendelkező személy elfogásakor alkalmazott taktikai eljárásoknak...”
Tarjányi Péter rendőrségi szakértő (kommandósként egykor ő maga is számos elfogásban vett részt végrehajtóként és irányítóként egyaránt) ugyanakkor azt mondja, nem feltétlenül kell kommandóval behatolni valahová egy fegyveres testület vezetőjének elfogásához. Ő és csapata annak idején a katonai ügyészség vagy a katonai elhárítás néhány munkatársával civilben ment elfogni, akit kellett. Az ügyészek vagy a katonai elhárítás emberei segítettek a gyors és zökkenőmentes bejutásban, majd tájékoztatták, akiket kellett, hogy milyen akció zajlik a laktanya vagy más objektum területén, és együttműködésre szólították fel az illetékes vezetőket. Eközben a rendőrök megkeresték az elfogandó személyt, és „megkérték”, feltűnés nélkül tartson velük. Olykor sikerült úgy kivinniük az elfogott személyt, hogy akik elhaladtak mellettük, még a bilincset sem vették észre rajta.
Tarjányi szerint némi aggodalomra ad okot, hogy a rendőrség az utóbbi időben – talán a közelgő választások miatt több oldalról is rá nehezedő politikai nyomás miatt – túlságosan sok (és egyre több) marketingakciót hajt végre. Ezek közé sorolja a rendőrségi szakértői a rektor kommandós elfogását is. A látványos akciókkal és hangzatos nyilatkozatokkal vélhetően azt akarják láttatni – fogalmazott Tarjányi –, hogy ők keményen és határozottan teszik a dolgukat. Hozzátéve: szerinte feleslegesen sok látványelemet visznek a rendőri munkába, s félő, hogy ez előbb vagy utóbb megbosszulja magát.
