A súlyos korrupciós ügyektől és letartóztatásoktól hangos VII. kerületi önkormányzatban tavaly év elején az önfeloszlatásról szóló rendkívüli ülés összehívásáról vitatkoztak. Az MDF-es Simon Péter jelezte, hogy már csak egy képviselő aláírása hiányzik, mire az MSZP-s Hahn György kifakadt. Majd akkor írja alá az indítványt – mondta –, „ha a Nefelejcs utcai házat visszaszerzed Horváth Aladártól!”

Rejtély, hogy a rendkívüli ülés összehívásának mi köze lehetett a szóban forgó ingatlanhoz, de az eset mutatja: a helyi szocialisták egy része nem nézte jó szemmel, hogy a Nefelejcs utca 39.-ben működik a Horváth Aladár vezette Roma Polgárjogi Alapítvány, a Roma Sajtóközpont és a fiatal cigány értelmiségiek képzésével foglalkozó Romaversitas. Pedig a 2001 februárjában tartott székházavató ünnepségen Szabó Zoltán akkori MSZP-s polgármester is beszédet mondott...

Az önkormányzat felszólította a cigány szervezeteket, hogy 2010. március 1-jéig hagyják el az épületet, mert a tízéves szerződési ciklus lejárt. A Roma Sajtóközpont és a Romaversitas nem látta értelmét a hadakozásnak, kiköltözött. A Roma Polgárjogi Alapítványnak nincs hova, ezért egyelőre marad. Horváth Aladár elmondása szerint pár hónapra szükségük van ahhoz, hogy megfelelő elhelyezést találjanak. Annyi biztos, hogy ilyen előzmények után nem a „sumákoló” erzsébetvárosi önkormányzattól várnak segítséget.

„A Nefelejcs utcát elhagyó szervezetek országos működésűek, fenntartásuk nem a kerületünk feladata” – magyarázza Gergely József (MSZP) alpolgármester. Az önkormányzatnak – hangsúlyozza – semmilyen kötelezettsége nincs a további ingyenes elhelyezésük biztosítására.

Az eredeti megállapodás valóban tízéves használatról szólt, és az is igaz, hogy a roma szervezetek nem fizettek bérleti díjat az önkormányzatnak. Ám ennek fejében különböző támogatók jóvoltából ők maguk újították fel az üresen álló, elhanyagolt épületet. Horváth Aladár tájékoztatása szerint 25 millió forintot költöttek a rekonstrukcióra, ha a természetbeni adományokat és az ingyenes szakmunka értékét is beleszámítjuk, akkor 30 milliót. A romák biztosra vették, hogy tíz év letelte után újra leülnek tárgyalni az önkormányzattal, és az ingatlanban maradhatnak. Nem így történt.

A VII. kerület másokkal jóval engedékenyebben viselkedik. A Wesselényi utcai Erzsébetvárosi Közösségi Házban lévő szervezeteknek például csak jelképes használati díjat kell fizetniük. Ezek azonban „helyi működésű civil szervezetek”, derül ki az alpolgármester érveléséből. (Más kérdés, hogy országos egyesületeket és alapítványokat is találni közöttük.)

A kimondatlan vádat, hogy az önkormányzat fellépésében cigányellenesség is szerepet játszhat, Gergely József a jelek szerint alaptalannak tartja. Vannak roma szervezetek, amelyek kedvezményes bérleti feltételekkel működnek önkormányzati helyiségekben – állapítja meg konkrétumok említése nélkül.

ANefelejcs utcai ingatlan jelenlegi értékét és sorsát firtató kérdésünkre nem kaptunk pontos választ, de az alpolgármester érzékeltette, hogy az önkormányzatnak vannak elképzelései: „a tulajdonos másra akarja használni az épületet”.

Csomagolnak