Futballbajnokság zárt kapuk mögött?
Az MTK futballcsapata valamennyi, „kiemelt kockázatúnak” minősített hazai mérkőzését kénytelen lesz zárt kapuk mögött lejátszani, de még a biztonsági szempontból egy kategóriával lejjebb sorolt, „fokozott kockázatú” meccseken is korlátoznia kell a nézőszámot. A Fradinak a tavalyi büntetése miatt kell zárt kapus meccsel kezdenie a szezont, egyebekben az Üllői úti pálya – a klub által bevezetett biztonsági intézkedéseknek köszönhetően – megfelel az előírásoknak.
Az állami kézben lévő Puskás Ferenc Stadion sem felel meg ugyan maradéktalanul az előírásoknak, erre az intézményre azonbanmás szabályok vonatkoznak, mint a klubokra. Nem a stadiont fenntartó államnak, hanem minden egyes alkalommal az adott sportesemény szervezőjének kell elkészítenie a biztonsági szabályzatot és gondoskodnia a biztonságos lebonyolításról.
A múlt szeptember óta hatályos módosított sporttörvény előírásainak megfelelően a rendőrség – más hatóságokkal és szervezetekkel közösen – január végéig az ország valamennyi sportlétesítményében úgynevezett bejárást tartott. Előzőleg – még decemberben – átnézték a szakszövetségek biztonsági előírásait.
Bencze József országos rendőrfőkapitány a Népszabadságnak azt mondta: a rendőrség igyekezett tiszta helyzetet teremteni. Egyértelművé tette az elvárásait, és hogy mikor milyen lépésre, intézkedésre számíthatnak a klubok a rendőrségtől.
A törvény kimondja: a rendőrség biztonsági hiányosságok esetén korlátozhatja a nézőszámot vagy zárt kapus mérkőzésre kötelezheti a rendezőket. Ha a meccs alatt történik rendbontás, akkor már nemcsak a bíró, hanem a rendőrség is félbeszakíthatja a mérkőzést, és elrendelheti egyes szektorok kiürítését a folytatás előtt.
Egyik hazai stadion sem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak – legalábbis a januári bejárások tapasztalatai szerint. A legtöbb helyen nem volt megoldott a két szurkolótábor szétválasztása, a játékosok és játékvezetők biztonságos mozgása, illetve a jegyértékesítés sem volt megfelelő. Szinte mindenütt hiányzott a megfelelő tájékoztatás arról, hogy mit nem szabad bevinni. Ez azért számít súlyos hiányosságnak, mert így a belépéskor a biztonságiaknak kell elvenniük a stadionba nem való dolgokat a közönségtől, ami lassítja a beléptetést, és egyben komoly konfliktusforrás.
„Térfigyelő” kamerákat csak július elsejétől kell majd alkalmazni a stadionokban, Bencze szerint várhatóan ez hozza majd meg az áttörést. Bár, a főkapitány szerint a klubok hozzáállása is változott a korábbiakhoz képest. Együttműködőbbek, lehetőségeikhez mérten pótolják a hiányosságokat, javítják a hibákat. Tisztában vannak azzal, hogy a tét számukra is nagy: ha nem tudnak – szükség esetén a rendőrséggel közösen – rendet tartani a lelátókon, a maradék nézőiket és szponzoraikat is elveszíthetik.
A rendőrség, a szakszövetségekkel, az egyesületekkel, a vagyonvédelmi szakmai kamarával és az önkormányzati minisztériummal közösen elvégezte a mérkőzések minősítését. A törvény értelmében három kockázati kategória létezik: a normál, a fokozott és a kiemelt. Az elsőnél lényegében a klubokra bízzák, hogy a szakszövetség biztonsági előírásainak keretei közt miképpen gondoskodnak a lebonyolításról.
A fokozott kockázatú rendezvényeken a szervezők kötelesek a szokásosnál nagyobb létszámú rendezőgárdát kiállítani, vagy szerződést köthetnek a rendőrséggel az esemény biztosítására. A kiemelt kockázatú sportrendezvények biztosítása a rendőrség feladata, ami persze nem jelenti azt, hogy a klub rendezőgárdájának meg sem kell jelennie. Viszont nem kell fizetni a rendőrségnek a biztosításért. 2009-ben 60 millió forinttal támogatta a költségvetés a sportesemények rendőri biztosítását, azaz ennyi pénzhez juthatott a rendőrség „a kluboknak nyújtott szolgáltatásaiért”. A kiemelt kockázatú rendezvények biztosítása a jövőben teljes egészében a rendőrség költségvetését terheli.
Bencze József azt mondta: a rendőrség a törvényben előírt és a szezon előtt a klubokkal és szövetségekkel ismertetett szempontok szerint jár majd el. A rendőrség és a klubok közös érdeke, hogy ne legyenek zártkapus mérkőzések.
Három szálon nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyarországot is érintő nemzetközi bundabotrányban. Számos meghallgatáson túl van már a rendőrség az U21-es válogatottat érintő vesztegetési kísérlet miatt indult eljárásban. Többeket meghallgattak már a Győr–Honvéd Magyar Kupa-döntő előtti 20 milliós ajánlat ügyében is. A több európai csapat – köztük magyar klubok – mérkőzését is érintő nemzetközi bundabotrányban a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói találkoztak az ügyet kirobbantó bochumi ügyészség munkatársaival. A találkozón a német ügyészek dokumentumokat, és még ellenőrzendő adatokat adtak át a magyar nyomozóknak. Egyelőre egyik ügyben sincsenek gyanúsítottak.
