Szeretnénk rájönni, mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a fiatalok 80 százaléka a házasságot tartja a legjobb életformának, mégsem házasodnak. Vagy ha igen, akkor a házasságok fele felbomlik – mondja Kopp Mária, a SOTE Magatartás-tudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Népesedési Kerekasztal kezdeményezője. A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében tavaly létrejött kerekasztal célja, hogy megszülethessenek a tervezett gyerekek Magyarországon.

A szakemberek szerint annak, hogy a fiatalok nem vállalnak gyereket, vagy ha mégis, akkor későn és keveset, nem csak gazdasági okai vannak. – Sokan azért nem tudnak családot alapítani, mert nincs kivel – állítja Kopp Mária. Ezért gondolták úgy, hogy a munkaadóknak szóló, az anyák foglalkoztatását érintő javaslataik mellett a párkapcsolatok alakulásával, a „szingliség” terjedésével is foglalkoznak.

Az adatok elgondolkodtatók: úgy 40 százalékkal kevesebben kötnek házasságot, mint 1990-ben. A 25–29 éves korosztályon belül az élettársi kapcsolatban élők aránya a 40 százalékot is eléri. A házasságok egyre könnyebben bomlanak fel: évi 40 ezer házasságkötésre több mint 25 ezer válás jut.

A felbomló házasságok 60 százalékában van kiskorú gyerek.

A legújabb amerikai hosszú távú követéses vizsgálat szerint, az elvált férfiak 2,3-szer, az elvált nők kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg 1941 és 2006 között, mint a házasok. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás is jelentősen ritkább a körükben. – Vagyis azon túl, hogy házasságban több gyerek születik, mint élettársi kapcsolatban, a házasságnak egészségvédő szerepe is van – teszi hozzá Kopp Mária.

A kerekasztal tagjai tisztában vannak azzal, hogy ezek az emberek legszemélyesebb döntései, mégis úgy gondolják, vannak olyan intézkedések, amelyekkel javíthatnának a helyzeten. Mindenekelőtt az oktatás területén: olyan tárgyak bevezetését javasolják, melyek segítik a helyes önismeret kialakulását és felkészítenek az „elkötelezett, egyenrangú párkapcsolatokra”.

Pályázatok kiírását javasolják olyan tananyagok készítésére, melyek segítségével „magánéletet” tanítanának a fiataloknak. Szerintük már óvodás kortól küzdeni kell a nemi sztereotípiák ellen is, hiszen „a kisfiúk is főzhetnek és a kislányok is szerelhetnek”. Ezzel kapcsolatban Kopp Mária megjegyezte: sajnálatosnak tartja, hogy ellenzéki képviselők félreértették és támadták az óvodai nevelés alapprogramjába bekerült, a nemi sztereotípiák ellen íródott mondatot.

Manapság a cégek elvárják, hogy a munkatársak életüket és vérüket adják értük. Ha valaki nem találta meg a párját az iskolában, később már nem jut ideje az ismerkedésre – állítja Kormosné Debreceni Zsuzsa, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének ügyvivője. További probléma, vélik a szakemberek, hogy a felsőoktatásban már több a nő, mint a férfi. Ezek a nők pedig nem akarnak iskolázatlanabb párt maguknak. A fiatal egyedülállók között sok a nagyvárosi, iskolázott nő és a kistelepüléseken élő, alacsonyabb végzettségű férfi. – Fontos lenne megértetni, hogy az azonos iskolai végzettség nem feltétele a boldog kapcsolatnak – tette hozzá az ügyvivő.

A szakemberek szerint a filmek és a média is felelős a párkapcsolatok instabilitásáért. – Piedesztálra emelik a szerelem első látásra ösztönös fellángolását. A fiatalok pedig azt hiszik, hogy amikor ez elmúlik, el kell válni – vélik.

Mivel a kerekasztal tagjai között az állami intézmények képviselői, szocialista, fideszes és kereszténydemokrata képviselők is vannak, Kopp Mária szerint elképzelhető, hogy javaslataik a közeljövőben megvalósulhatnak.

A Népesedési Kerekasztal korábban javasolta, hogy ösztönözzék a családi napközik és a házi gyermekfelügyelet elterjedését, a szülők fizessenek a bölcsődei ellátásért, de a munkáltatók ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában járuljanak hozzá. Bevezetnék a Start-részmunkaidő kártyát, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidős foglalkoztatás többletköltségeit. Javasolták, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként utalványt adhassanak a kisgyerekes dolgozóknak, amelyet a gyerek ellátását, a háztartási munkát segítő szolgáltatások igénybevételéhez lehetne felhasználni.