Szennyvízügyek brüsszeli függésben
A főváros még 2003-ban állapodott meg a kerületekkel abban, hogy átvállalja tőlük a helyi csatornafejlesztéseket. Ez része volt a budapesti önkormányzatokat osztottan megillető, az állami bevételeket szabályozó forrásmegosztásnak, a kerületek a beruházásért cserébe lemondtak e bevételeik egy részéről. Az akkori megállapodásnak megfelelően 2010-re készült volna el a főváros számos kerületét érintő közművesítés, ám az azóta bekövetkezett változások miatt lényegében újra kellett írni ezt a forgatókönyvet, a kerületekkel pedig ismét meg kell állapodni az új feltételrendszerről – nyilatkozta lapunknak Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettes. Az alapvető változást hazánk 2004-es európai uniós csatlakozása, majd az EU hatról hét évre emelkedett támogatási ciklusának és finanszírozási arányainak a változása jelentette.
A közösség a hét évvel ezelőtti tervezéskor még 85 százalékban járult volna hozzá a 2007-es árakon már hetvenmilliárd forintot is meghaladó beruházáshoz, ám 2006-tól ez hatvan százalékra csökkent. Magyarán a fennmaradó mintegy 28 milliárdot a magyar államnak és a fővárosnak kellene kigazdálkodnia. De ezt mindenképp meg kell tenniük, mivel a beruházás uniós vállalás, másfelől Budapestet köti a kerületekkel történt megállapodás. Nem kedvezett a beruházás elindításának az sem, hogy időközben a terveket is át kellett dolgozni. Az EU-hoz a csatlakozáskori állapotok alapján benyújtott változatban ugyanis még szerepelt a dél-budai regionális szennyvíztisztító megépítése, ám ez végül nem valósul meg. A Budáról begyűjtött szenny- és csapadékvizek a már próbaüzemben működő csepeli központi szennyvíztisztítóba érkeznek. A főpolgármester-helyettes határozottan cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy Budapest szándékosan „elszabotálná” az uniós pályázat benyújtását, s ezzel szándékosan késleltetné vagy le is mondana a csatornaépítésről. Azt azonban elismeri, hogy lesznek olyan városrészek, ahol csak 2012 után indulhat el a fejlesztés. Hogy melyek lesznek ezek, még nem tudni, a pontos ütemtervek csak később készülnek el.
Budapest jelenlegi csatornázottsága 92 százalékos, ez általánosságban jó arány, csakhogy eléggé egyenetlen: míg a belső kerületekben teljes körű az ilyen típusú közműellátottság, addig a külső területeinek csatornázottsága csak 60-90 százalékos. A szóban forgó projekt célja, hogy a még ellátatlan lakóterületek mindegyikén kiépüljenek a szennyvízcsatornák és a szükséges hálózatok. Annak, hogy lesznek olyan területek, ahol erre bizonyosan csak 2012 után kerül sor, az az oka, hogy „első körben” ott épülnek meg a vezetékek, ahol a vonatkozó európai irányelvvel, s az ehhez igazodó magyar kormányrendelettel összhangban a csatornázás gazdaságossága igazolható. Az uniós fejlesztéssel tehát Budapest csak a már meglévő beépítéssel, jellemzően lakófunkcióval (vagy azzal is) rendelkező, vagy az ilyen övezeti besorolású, de esetleg még nem parcellázott területek szennyvízelvezetését akarja megoldani. Zömében elválasztott rendszerű, esetenként egyesített rendszerű összesen 250 kilométernyi szennyvízcsatornáról és a hozzájuk szervesen kapcsolódó 22 átemelőről van szó.
Ikvai-Szabó Imre elmondta, a projekt első elemeként 24,7 kilo méternyi szakasz épül jelenleg is, ezzel a budai oldalon nagyjából befejeződik a program, a 250 kilométernyi hálózat kisebb részben még Budán, de leg inkább Pesten épül meg. A főváros a közelmúltban benyújtotta a szükséges dokumentációt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), ahol várhatóan az év második felében Brüsszel közreműködésével döntenek a pályázatról. Ám a főváros addig sem vár, lehetősége van ugyanis az úgynevezett előzetes, feltételes közbeszerzés kiírására, hogy a projekt az elbírálásig is haladhasson előre. Ez nyárra befejeződhet, addigra elkészülhetnek a tervdokumentációk, s benyújthatók a létesítési engedélyek. A nyertes kivitelezővel azonban csak a brüsszeli elbírálás után szerződhetnek, de ha minden jól megy, 2011-ben elkezdődhet a beruházás. Mivel az EU most már a 2014-es határidőt is elfogadja, nem lesz gond, ha a munkával csak akkorra végeznek. Budapest a Fővárosi Közgyűlésnek benyújtott idei költségvetési tervezetében is ezzel a dátummal számol.
Félidejéhez érkezett a központi szennyvíztisztító próbaüzeme
A csepeli központi szennyvíztisztító telep tavaly november óta fogadja és kezeli a főváros pesti oldalán keletkező szennyvízmennyiség java részét, február közepétől pedig már Budáról is az új létesítménybe érkezik a hordalék a tavaly megépített budai főgyűjtőcsatornán keresztül. Ezzel össze kapcsolódott az uniós támogatással megépített új fővárosi szennyvíztisztító-rendszer minden létesítménye. A 2014-ig megépülő kerületi hálózatok is e rendszerhez illeszkednek majd. Mostantól tehát már nem terheli a Dunát a fővárosban keletkező szennyvíz eddig tisztítatlan része, azaz mintegy 49 százaléka, hanem a megfelelő helyre, a központi tisztítóba jut. A főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget is a csepeli objektumba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelepen és a Duna alatt kiépített csővezetékeken keresztül. A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja Csepelre a kelenföldi átemelő, szintén Duna alatti átvezetéssel. Az ettől északra eső, a folyópart közelében lévő mellékcsatornákat idén január végén kötötték rá a rakpart mentén húzódó főgyűjtőre, amelyre február közepén az egyik legnagyobb, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördögárok vizét is rávezették. Ezzel megszűnt a város legnagyobb csatornabevezetése, amely eddig a folyót szennyezte. Utolsó lépésként az északbudai kerületekben keletkező, a Zsigmond téri szivattyútelepre érkező szennyvizet is bekanalizálták a főcsatornába. (K. A. I.)
