Embercsempészek markából menekült meg egy kenyai fiú öt évvel ezelőtt, akinek szüleit a szeme láttára mészárolták le. Végül Magyarországon talált menedéket. A tragikus sorsú fiú története a VII. kerületi Dob utcai iskola akkori igazgatójának a fülébe jutott. Márta Edit egy percig sem habozott: azonnal felajánlotta, hogy a 19 éves fiú az iskolában tanulhasson.

A tanoda idővel egyre több migráns gyermeket fogadott be, így égető szükség volt egy speciális oktatási és nevelési programra, amelynek ötlete már 14 évvel elelőtt felmerült. Sorra jöttek a gyermekek Szerbiából, Romániából, Vietnamból, Irakból és a fekete kontinens országaiból. A szerencsésebbek, legalább egyik szülőjükkel együtt kaptak menedékjogot. Angoltanárok segítségével okították a messziről érkezőket: interkulturális órákat szerveztek, ahol először angolul, majd rövid idő után már magyarul folyt a kommunikáció.

– A mai napig saját anyanyelvükön is tanulnak a gyerekek, például ha kínai származású nebuló is van az osztályban, akkor egy-egy szót azon a nyelven is megtanulnak – meséli az iskolának otthont adó körzet önkormányzati képviselője, Kispál Tibor. Mint mondja, többségében persze magyarok tanulnak a Dob utcai Magyar–angol Kéttannyelvű Általános és Vendéglátó Szakiskolában, ám a diákok között soha nem volt semmilyen etnikai alapú összetűzés, sőt sokkal befogadóbbak a migránsokkal szemben, mint azonos korú társaik – teszi hozzá.

Az integráció sikerének egyik záloga talán a minden évben megrendezett európai uniós vetélkedő, ahol nem a bőrszín számít, hanem a tudás: a diákok tesztekkel, prezentációkkal, előadásokkal és rajzokkal is tanúbizonyságot tehetnek megszerzett ismereteikről. Lelkesedésből nincs hiány, hiszen maguk az iskola tanulói is rendszeresen csinosítják az osztálytermeket vagy éppen az EU-s udvaron serénykednek. Az U alakú szabadtéri hely egyik tűzfalán arabul, pakisztániul, törökül, indiaiul, és más idegen nyelven olvashatók a „szia” és a „szeretet” szavak, amelyeket a gyerekek festettek fel. A szemközt lévő falra pedig az európai uniós tagállamok fővárosainak egy-egy jelképét pingálták kicsik és nagyok. E hagyományokat Barna Éva, az iskola jelenlegi igazgatója is folytatja.

Szintén összefogással épült meg tavaly a Sisi Művészeti Terem, ahol rajzolásra, festésre és beszédtechnikára okítják a diákokat. A nyolcezer eurós támogatást a híres királynő naplójának is köszönhetik, Sisi ugyanis testamentumában úgy rendelkezett, hogy a Das Poetische Tagebuch (A császárné naplója) után járó pénzből politikai üldözötteken és nehéz sorsú embereken segítsen az utókor. Épp ezért döntött úgy többek között Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, hogy a több ezer euróból a migráns gyerekeket befogadó iskola bővíthesse termeit.

Éjjeli bagoly szolgálat Erzsébetvárosban

Ordítozás, üvegcsörömpölés, és részeg fiatalok hangos nevetése zavarja évek óta Belső-Erzsébetváros lakóit éjszakánként. Leginkább az idegenforgalmi szezonban hangosak az utcák, a kerthelyiségekben, romkocsmákban mulatóktól. Megelégelték a lakók az állandó zajt, sorra bepanaszolták a vendéglátóhelyek üzemeltetőit. A tulajdonosok összefogtak, így alakult meg az Élő Erzsébetváros Egyesület, amely egyelőre még csak tervezi az „éjjeli bagoly szolgálat” bevezetését. Az egyesület terveit, az önkormányzat is támogatja: az együttműködést a kerületi rendőrséggel segítik. A kezdeményezők a környék lakóit is bevonnák a tavasszal induló éjjeli „őrjáratba”, valamint a vendéglátóhelyek vécéit éjszaka is nyitva tartanák. Vállalták az utcatakarítást, emellett pedig új taxiállomások létrehozásával segítenék a környékbeliek nyugalmát. A tervek benyújtása után az erzsébetvárosi önkormányzat a lehető leghamarabb kiadja a szükséges engedélyeket – állítja az alpolgármester, Gergely József. A Klauzál téren már meglévő hétvégi zöldség-gyümölcs piac mellé a kerületi üzlettulajdonosok szombati bazárt nyitnának, ahol cukrászati különlegességeket, régi portékákat, könyveket árulnának. (Munkatársunktól)

A Dob utcai iskolában a világ minden tájáról érkező és befogadott diákot oktatnak