– A Fidesznek Gyurcsány-fóbiája van?

– Nem, Gyurcsány Ferencnek van Fidesz-fóbiája. Folyamatosan a Fidesszel foglalkozik, ahelyett, hogy a saját pártját építené.

– Azért a Fidesz is folyamatosan Gyurcsány Ferenccel foglalkozik. Semjén Zsolt szerint az önök feladata volt, hogy „leamortizálják”, és ez „százszázalékosan” sikerült.

– Gyurcsány Ferenc az a politikai személyiség, aki alapvetően meghatározta a politikát az őszödi beszéddel és azzal, hogy a 2006-os választások előtt az államháztartási adatok eltitkolásával hazugságokra alapozta a kampányát. Általában azt szoktam mondani, hogy a Gyurcsány Ferenccel vívott parlamenti vitákban az én feladatom az volt, hogy a 2006-ban ránk szavazó, ám győzelmet el nem érő választópolgárok számára érzékeltessem, az Országgyűlésben is képviseljük a véleményüket.

– Tíz hónapja Bajnai Gordon a miniszterelnök. Az utolsó parlamenti ülésen ön úgy fogalmazott, hogy édes-bús és érzelgős volt a miniszterelnök utolsó beszéde. Nem ismeri el, hogy a Bajnai-korszak sikeres válságkezelést folytatott?

– Tragikomikus, hogy nyolc év szocialista kormányzás után óriási eredménynek tartják, hogy az ország elkerülte az államcsődöt! Magyarország nem ahhoz szokott, hogy ilyen mércénk legyen, hanem ahhoz, hogy Közép-Európa egyik bezzegországa vagyunk.

– Bezzegországgá váltunk: elemzők szerint a görög válság kezelésénél a magyar a követendő modell.

– A minősítő intézetek szerint pedig hazánk a harmadik legkockázatosabb ország. Óriási az államadósság-teher.

– De csökken. Visszatérve a Gyurcsány-fóbiára. Miután a Magyar Nemzetben szalagcím volt, hogy Gyurcsány pokollá tenné Orbán napjait, ön sajtótájékoztatót tartott arról, hogy az MSZP-s gyűlölködő árnyékkampányt Gyurcsány vezeti, s a könyörtelen, romboló ellenzéki politizálást készíti elő.

– Csak idéztem Gyurcsány Ferencet, aki egy zárt rendezvényen azt mondta, „stílusban és karakterben olyan keménynek kell lenni, amilyen keménynek csak lehet. Hogy a miniszterelnök átkozza a pillanatot minden hétfő reggel, amikor tudja, hogy velünk kell szembenéznie”.

– Ez csak egyetlen mondata volt. Hozzátette: abban kell „átkozottul keménynek” lenni, hogy a szocialisták leleplezzék azt, hogy önök „toronyórát lánccal ígértek”.

– De azt a mondatot nem cáfolta... Gyurcsány Ferenc mindig úgy gondolja, hogy jobban tudja nálunk, hogy mi mit gondolunk. Zárt körben mindig őszinte, csak a nyilvánosság előtt szokott megfeledkezni arról, hogy kibontsa az igazság minden részletét.

– Elkerülhető, hogy Orbán Viktornak is legyen „őszödi beszéde”, ha miniszterelnök lesz?

– Ez milyen kérdés?! Mondjon nekem még egy politikust, akinek volt őszödi beszéde!

– A Fidesz részéről nem lehet hallani egyetlen mondatot sem arról, milyen áldozatokra lesz szükség az ország talpra állítása érdekében.

– Én legutóbb Hódmezővásárhelyen mondtam el, hogy nagyon nehéz időszak vár ránk.

– Ez így általános megfogalmazás. Ahhoz képest mindenképpen, hogy a fideszesek szerint az ország olyan állapotban van, mint egy „háborús pusztítás” után.

– Valóban, ezt Kövér László mondta... De idézzük fel az őszödi beszédet! Nem az volt az alapvető probléma, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, tudta, hogy áldozatot kell hozni ezért vagy azért, és azt nem mondta el előre. Azt mondta, hogy az utolsó másfél-két évben majd megszakadtak, hogy úgy csináljanak, mintha kormányoztak volna, eltitkolták a választások előtt az államháztartási adatokat, és hazudtak folyamatosan. Mi nem hazudtunk 2006-ban sem. Lehet, hogy voltak olyan vállalásaink, ígéreteink, amelyek, ha kormányra kerülünk, nem teljesültek volna. De akkor mi 2006 tavaszán úgy gondoltuk, hogy a vállalások megvalósíthatóak. Most is úgy gondoljuk, hogy amit mondunk, megvalósítható. Ma Magyarország nagyon nehéz időszak elé néz. Persze Kósa Lajostól Kövér Lászlóig mindenki egyetért abban, hogy az erdőbe befelé vezető út körülbelül olyan hoszszú, mint az erdőből kifelé vezető út, nem lesz könnyű a talpra állás. Amit mi ígérni tudunk, az az, hogy becsületes politikával megpróbáljuk összefogni az alkotó energiákat, s talpra állítani az országot.

– Megy ez áldozatok nélkül?

– Meg kell szüntetni a korrupciót, csökkenteni a gazdaság terheit, korszerűbb, összeszedettebb állami működéssel is segíteni kell a piac működését. Mi abban hiszünk, hogy így ki tudunk jutni a válságból. El tud képzelni olyan helyzetet, amelyben egy válságból úgy lehet kikerülni, hogy senkinek sem kell áldozatot vállalnia? Nyilván kell. Valakinek kell. Leginkább azt szeretném, ha a politikusok vállalnának áldozatot.

– Milyen áldozatot kell vállalnia egy politikusnak?

– Ön milyen típusúra gondol? Égő áldozatra?

– Önnek kell válaszolnia... Például kisebb parlament?

– Ezt nem tartom áldozatnak, hiszen már többször elmondtuk, hogy az első törvények között be fogjuk nyújtania a kisebb Országgyűlésre és a kisebb önkormányzati képviselőtestületre vonatkozó törvényjavaslatot.

– Ha április 25-én a Fidesz felhatalmazást kap a kormányalakításra, milyen lesz a „partraszállás” napja?

– Előbb nyerjük meg a választást, babonából sem beszélek szívesen erről.

– Mégis, melyek lesznek az első napon megtett első intézkedések?

– Az ingatlanadót már orvosolta az Alkotmánybíróság. El kell kezdeni egy új 2010-es költségvetés kidolgozását, amely jelzi majd az új irányt.

– A két- vagy hároméves költségvetés reális terv?

– A lényeg, hogy a parlament minden évben szavazzon a költségvetésről. Én ugyanakkor kimondottan hasznosnak tartanám, ha készülne egy két-hároméves ütemterv is, afféle előretekintés. Nagyon fontos, hogy orvosoljuk a magyar politikának azt a deficitjét, ami a bizonytalanságban nyilvánul meg. Szeretném, ha az első törvények között szerepelne –ahogyan már említettem – a kisebb parlament, valamint a köztisztviselői törvény módosítása, azaz ismét létrehoznánk a közigazgatási államtitkári posztot. Kettéválasztanánk a közigazgatást és a politikát. És a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, természetesen.

– Véleménye szerint a minisztériumi struktúrának az Orbán-kormány 1998–2002-es szerkezetéhez kellene hasonulnia, vagy a csúcsminisztériumi modellre – Belügy-, Külügyminisztérium, vidékfejlesztési, nemzetgazdasági, vagyongazdálkodási, honvédelmi, közigazgatási-igazságügyi, nemzeti integrációs tárca – szavaz?

– Ez a politikai körülményektől függ. Koalíciós kormányok esetében nagyobb mozgásteret ad a több minisztérium. Egypárti kormány számára talán hatékonyabb működést tesz lehetővé a csúcsminisztériumi rendszer. De egyik sem csodaszer. A csúcsminisztériumi rendszert preferálnám, de óvatos vagyok. Egyiket sem lehet abszolút célként beállítani. Kísérleti jelleggel mi is azt nézzük, hogy melyik felelne meg az általunk elképzelt céloknak, a hatékonyság, az átláthatóság és a minél olcsóbb működés követelményének.

– Lenne „humán” csúcstárca, amely az egészségügyet, a szociális, illetve a kulturális és oktatási területeket is felügyelné?

– Igen, többek között lenne egy ilyen is.

– A 2007-es Erős Magyarország program érvényes még?

– Érvényes, ez az alapértékeket rögzítő politikai keret. Lehetnek olyan pontok, amelyeket a változó körülmények miatt módosítani kell.

– Orbán Viktor a munkahelyteremtést és a radikális adócsökkentést nevezte az elsődleges célnak. Az Erős Magyarország 19. oldalán nem radikális, hanem „célzott”adócsökkentés szerepel. 2005-ben a gazdasági konzultáció szereplői egykulcsos adózásra tettek javaslatot, a KDNP családi adózást dolgozott ki. 2008-ban Varga Mihály egykulcsos adózásról beszélt, mely nem mehetett volna 23 százalékos szint alá. 2009-ben Orbán azt nyilatkozta: valahol 17 és 22 százalék között kell mozognia az egykulcsos szja-nak. Most pedig azt: nem lehet egy kulcs, „több kategória kell”, így igazságos.

– S még azt mondják, hogy nem demokratikus párt a Fidesz! Van egy szakmai vita az adórendszerről. Ma a lengyel, cseh, szlovák, román adórendszer az egykulcsos felé megy. De számunkra a családpolitikai szempontok is fontosak, ami többek között magában foglalja a gyerekek után járó adókedvezményt. Ez, ha akarom, egykulcsos adózás, ha akarom, másik kulcs. A viták valahol majd nyugvópontra jutnak.

– Az sem tekinthető véglegesnek, amit Orbán Viktor mondott?

– Az lesz a végleges, ami a választási, illetve a kormányprogramban szerepel.

– A választási programot mikor hozzák nyilvánosságra?

– A Fidesz március 15-én kezdi a kampányt, akkor, a kampánykezdet környékén állunk elő vele.

– Az nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor lesz a listavezető és a miniszterelnök-jelölt?

– Úgy gondolom, hogy igen.

– Milyen stratégiájuk, víziójuk van arra, hogy – a Fidesz fogalmazásában: „a reménytelenség korszaka” után – lendületet adjanak az országnak, felszabadítsák az alkotó energiákat?

– Ez az egyik legnehezebb kérdés. A mostani hitehagyottság abból származik, hogy a 2006-os választás győztesei 2006 őszére hiteltelenné váltak. Az emberek azt látták, hogy az elmúlt három-négy év során a parlament olyan meddő viták színterévé vált, amelyek köszönő viszonyban sincsenek az ő életükkel. Tehát az emberek elveszítették a hitüket abban, hogy a vitákat racionális diskurzussal fel lehet oldani. Ugyanakkor a választás már önmagában is lehet hitelesítő momentum, mert ha valóban a választópolgárok új többségének a felhatalmazásával alakul meg a kormány, potenciálisan megvan a lehetősége arra, hogy újraépítse a politikai hitelességet.

– Milyen eszközökkel?

– Azért nehéz ezt megfogalmazni, mert az ember könynyen válhat álszentté, gőgössé, ha olyasmit mond, hogy a politikusnak szolgálnia kell. Olyan politikát kell folytatnunk, amely a köz érdekét helyezi mindenek elé. Ezért szoktuk mi azt mondani – amit sokan fenyegető éllel hallanak meg, pedig szándékunk szerint nincs benne semmi ilyen –, hogy akármelyik oldalról is jöjjön a kormány, annak az egész nemzet kormányának kell lennie. Vagyis: a kormányzati politikába be kell építeni a másik ideológiai oldalnak, valójában ugyanazon nemzet más gondolkodású tagjainak a szempontjait is.

– Akkor a nemzethez tartozik a baloldal és a liberálisok is?

– Sosem mondtuk, hogy csak a keresztény-konzervatívok a nemzet részei. Ezt az MSZP-sek szokták ránk fogni. Figyelemmel kell lennünk mások érzékenységére. Mert ha ezeket a félelmeket el tudjuk oszlatni, és képesek leszünk csökkenteni a másik oldallal szembeni bizalmatlanságot, akkor talán újraépülhet az a hit, miszerint: ugyan nem értek egyet a másikkal, de elhiszem neki, hogy ő is a köz érdekét kívánja szolgálni. És a választások után, ha lefújják a mérkőzést, az öltözőben már nem rugdalózunk.

– „A Fidesz és az MSZP is demokraták gyülekezete. Orbán Viktor is demokrata és hazafi és Mesterházy Attila is demokrata és hazafi. Ez a közös nevező”. Bajnai Gordon mondta ezt az utolsó parlamenti ülésen, öszszefogást sürgetve a Jobbik ellen. Készek erre?

– A nem demokratikus eszmék és gondolatok az MSZP rossz kormányzati munkájának a következményei. Jó kormányzást kell folytatni, és akkor a demokrácia hívei erősödnek, a demokrácia ellenségei pedig gyengülni fognak. Ez nem deklaráció, hanem munka kérdése.

– A Jobbikot a miniszterelnök antidemokratikus „szörnynek” festette le. Ön hogyan definiálná a Jobbikot?

– Én nem definiálom a Jobbikot. Nem egymás definiálgatásával vagyunk elfoglalva. Győzni szeretnénk, és kormányt alakítani.

– Orbán Viktor Kötcsén elmondott gondolatmenete szerint megvan a reális lehetőség arra, hogy a következő 15-20 évben a centrális erőtér, egy nagy kormányzópárt határozza meg a magyar politikát.

– Én nem vagyok arra hivatott, hogy Orbán Viktor szavait magyarázzam. De ha jól tudom, a centrális erőtér nem az ő kategóriarendszere, elemzők dolgozták ki. Azt jelenti, hogy van egy nagy párt, s van két-három, nagyságrendekkel kisebb párt. Ma a Fidesz–KDNP-szövetség két-háromszoros támogatottsággal bír, mint a második, harmadik népszerűségi mutatókkal rendelkező pártok.

– De egy nagy kormányzópárt 15-20 éves berendezkedése, elemzők szerint, a putyini, chávezi egypárti „uralkodásnak” felelne meg.

– Sem a Fidesz, sem Orbán Viktor soha nem veszélyeztette a demokráciát. A Fidesz 1988. március 30-án azért alakult meg, hogy Magyarországon demokrácia legyen. Orbánt lehet kedvelni vagy sem, de egyvalamit nem lehet megkérdőjelezni: mindig elkötelezettje volt a magyar alkotmánynak, az alkotmányos berendezkedésnek.

– Orbán Viktor azt mondta, „tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli”.

– Úgy emlékszem, nem azt mondta, hogy nem tiszteli, hanem hogy nincs benne tiszteletre méltó rész. A lengyel alkotmány preambulumát jónak látná, mert ünnepélyesebbé tenné az alkotmányt. De ha a Fidesz és az MSZP alkotmányhoz való viszonyát nézzük, azt látjuk, hogy az MSZP-kormány meglehetősen sokszor hozott alkotmányellenes jogszabályt, ellentétben a Fidesz-kormánnyal.

– „A nagy bemutatkozás” – ön így fogalmazott az EurActiv portálnak Magyarország 2011-es soros EU-elnökségéről. A rivaldafényt olyan országimázs-építésre használnák, mint az Orbán-kormány alatt a millenniumi ünnepségsorozat volt?

– Fontos kiemelni, hogy 2007-ben mi kezdeményeztük, hogy konszenzusos legyen a felkészülés. Én nem azt szeretném, ha a Fidesz használná az EU-elnökséget, hanem, ha az ország használná fel országimázs-építésre. Az EU-elnökségünkkel Közép-Európa érkezik meg az Európai Unióba. Ezer szállal kötődünk egymáshoz, s ezt nagyon jól lehetne szimbolizálni 2011-ben. Ilyen értelemben szükségünk van településimázsra, országimázsra, sőt régiós imázsra is.

– Az EU-csúcsokhoz kell reprezentatív helyszín? A Széchenyi Könyvtár épületéről, illetve a gödöllői Grassalkovich-kastélyról lehet hallani.

– Mi örülnénk Gödöllőnek. Azért is, mert a Grassalkovichkastélyt a Ferihegyről Budapest és a Belváros forgalmának lebénítása nélkül el lehet érni.

– A hírek szerint a Fidesz már 2007-től uniós tréningeket rendez fiataloknak, közigazgatási szakembereknek. Lecserélik azokat a köztisztviselőket, szakértőket, akiket az MSZP-kormány tett fel az EU-elnökségi listára? Jönnek a Fidesz emberei?

– Azt kértük a kormánytól, hogy hadd vehessenek részt a Fidesz által delegált szakemberek is a kormány által szervezett képzésben. Ezt sajnos megtagadták tőlünk, kénytelenek voltunk saját felkészítőt is szervezni. Nem azért, mert tisztogatni akarunk. 2006 nyara óta a politika beszivárgott a közigazgatásba, így el tudjuk képzelni, hogy lesznek olyan közigazgatási szakemberek, akik később úgy gondolják, velünk nem hajlandóak együttműködni. Ők nyilván felmondanak, távoznak.

„Milyen típusúra gondol? Égő áldozatra?”