- A gyereknek is alig tudok kenyeret venni, nemhogy az eboltást kifizessem. A mi kutyáink nem kóborolnak el, így aztán nem is harapnak meg senkit. Amikor segélyt kértem, mégis azt mondták: csak akkor kapok pénzt, ha előbb megszúratom a kutyát – panaszkodott egy aszszony Jászárokszálláson, az Alkotmány utcában. Nem mutatkozott be, mert attól tart, így megbüntetnék, mert nincsenek beoltva az állatai.

Ugyanebben az utcában egy nyugdíjas kijelentette: ő egyetért a rendelettel, mert kutyát tartani csak felelősséggel lehet. Baranyi Sándor szerint többször előfordult, hogy kóbor jószágok kergettek meg valakit.

Márpedig a veszettség akár halálos is lehet, ha a megharapott ember nem kap idejében védőoltást. A városban több portán is látni három-négy ebet: akad, amelyik meg van kötve, de a legtöbbje szabadon kószál. Sok helyen kerítés sincs, máshol a drótháló szakadozott.

Ezt a helyzetet elégelte meg az önkormányzat, amikor úgy döntött, a segélyezés szigorításával próbálja meg rávenni az embereket: tartsák rendben a környezetüket, és gondoskodjanak megfelelően a négylábúakról. Átmeneti segély nem jár automatikusan, a rászorulók krízishelyzetben igényelhetik. A pénzt általában élelmiszerre, a téli tüzelőre költik.

Kutyaélet

Gergely Zoltán, a nyolcezres lélekszámú város polgármestere közölte: igyekeznek rávenni az embereket, hogy dolgozzanak, mert a közmunkával több pénzt kapnak, mint a támogatás. Ez a program sikeres, így évente csak százhetven, önhibáján kívül nehéz helyzetbe került helybeli kap átmeneti segélyt: fejenként tizenötezer forintot vehetnek kézhez, több részletben. Az önkormányzat így egy évben két és fél millió forintot fordít erre a támogatásra.

Évente csaknem 50 millió forintot osztanak ki szociális segélyként, ezt azonban állami forrásokból megkapják, s aki a feltételeknek megfelel, annak automatikusan jár a segítség. Gergely Zoltán azt mondja: egy ombudsmani vizsgálatnál talán „rezegne a léc”, mert esetleg alkotmányellenesnek találnák az átmeneti segélyhez a képviselő-testület által szabott előírásokat, de a helybéliek többsége egyetértett a döntéssel. Felvetésünkre, hogy a rendelet hátrányosan különbözteti meg azokat, akik átmeneti segélyt kapnak, azokhoz a kutyatartókhoz képest, akik nem részesülnek ilyenben, azt felelte: ez igaz, de másokkal szemben nincsenek ilyen eszközeik, így nem is alkalmazhatják azokat.

Oláh Pál, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint annak, aki rendes körülmények között tartja a kutyáit, nincs félnivalója. Olyanok emelték fel a szavukat az átmeneti segély kiutalásának korlátozása ellen, akik „kilógnak a sorból,” mert rengeteg kutyát tartanak, rossz körülmények között, oltatlanul. A cigány kisebbségi önkormányzat a porták rendben tartásában segít: ha összegyűlik a szemét, konténert rendelnek, elszállíttatják a hulladékot.

Az oltási költségeket azonban nem tudják átvállalni, mert akkor mindenki sorban állhatna, hogy neki miért nem térítették meg a háromezer forintját – érvelt a kisebbségi vezető. Mint megtudtuk, a polgármesteri hivatal több esetben kifizette a veszettség elleni oltást azoknál, akik vállalták: csak egy ebet tartanak meg, és a többit a hivatal elszállíttathatja a gyepmesteri telepre. Volt olyan porta, ahonnan tíz kutyát is elvittek.

Kerestük az állampolgári jogok országgyűlési biztosi hivatalát, hogy megtudjuk, törvénybe ütközik-e, ha az átmeneti segély kiutalását olyanmódon korlátozzák, ahogy azt Jászárokszálláson teszik. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk: amíg nem érkezik állampolgári bejelentés, az ombudsman nem vizsgálódik. Mivel hasonló ügyben eddig még nem járt el a hivatal, így arra a kérdésre sem tudtak felelni, törvénytelennek tartják-e az eljárást.

A jászárokszállási önkormányzat vélhetően túllépte a szociális törvényben meghatározott hatáskörét, amikor a kutyák beoltásához és a porták rendbetételéhez kötötte az átmeneti segélyek kifizetését – fogalmazta meg szakmai álláspontját Csíkos Zoltán, az Északalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal szolnoki kirendeltségének vezetője.

Korábban e szervezet jogelődje, a megyei közigazgatási hivatal látta el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, ám egy törvénymódosítás miatt ezt a jogkört most nem gyakorolhatják, legfeljebb állásfoglalást, szakmai véleményt fogalmazhatnakmeg egy-egy ügyben. A kirendeltségvezető közölte: az eboltást és a porták rendbetételét csak jogszerű eszközökkel – például bírságolással – kényszerítheti ki az önkormányzat.