Ajkai Éva, a Hódmezővásárhelyi Romák Egyesületének elnöke vasárnap reggel látta meg a kapujukra fújt feliratot.

– Kocsival akartam indulni valahová. Akkor láttam, hogy valaki összefirkálta a kapunkat. Jobban megnéztem, és amikor elolvastam a szöveget, akkor tudatosult bennem, hogy ez nem egyszerű falfirka – meséli az asszony. Péntek este a Ki mit tud? után bál volt az egyesületben. Szombat este emiatt korán lefeküdt, és „aludt, mint a bunda”. Nem emlékszik sem zajra, sem kutyaugatásra.

Vasárnapra virradóra több mint tíz vásárhelyi ház falára, lépcsőházába vagy kapujára fújták rá festékszóróval: „Cigányokat lágerbe A JOBB”.

– Az elkövetőnek volt helyismerete vagy helyi kapcsolata – mondja Sztojka László, a Hódmezővásárhelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, illetve a Lungo Drom újjászervezett helyi csoportjának elnöke. – Általában romák laknak a megjelölt házakban, de nem mindegyikben. Van olyan hely, ahol nem romák házának a falát fújták le, de úgy, hogy a romáknak tűnjön a szemébe a felirat, amely a város több részén is megjelent.

Mezei Vidor vállalkozónak a szomszédja szólt, hogy össze van kenve a házuk fala. Kérdezem tőle, megijedt-e.

– Nekem nincs haragosom, nincs tartozásom, nincsen félnivalóm sem. A rendőrség nagy erőkkel megjelent a helyszínen, rögzítették a nyomokat, és azóta is járőröznek a környéken. Úgy gondolom, még egyszer lefújni sem mernék a falat, nemhogy bántani bennünket.

A városnak ezen a külvárosi részén vegyesen élnek romák és nem romák. Gyakori a vegyes házasság. A szűken 50 ezer lakosú Hódmezővásárhelyen körülbelül hatezer roma él. Sztojka László szerint a népszámláláskor kevesebben vallották romának magukat, de tapasztalatai szerint roma származású a lakosság 10-12 százaléka. Éppen a sok vegyes házasság miatt nehéz megmondani, ki roma és ki nem: van, akinek csak az egyik nagyszülője cigány. Mivel életszínvonalban, kultúrában nincs nagy távolság romák és nem romák között, nem voltak eddig súlyos konfl iktusok az együttélésben sem.

Ajkai Éváék udvarán zsákokban állnak a segélyként szétosztandó ruhák. A Hódmezővásárhelyi Romák Egyesület tagsága jelentős részben nem romákból áll. Sokan közülük igénybe veszik azokat a lehetőségeket, amelyeket a roma kisebbségi politika épített ki, nem a bőrszín, a rászorultság alapján lehet hozzáférni a segélyekhez.

– Akinek nincs pénze ügyvédre, az ingyenesen fordulhat jogsegélyszolgálatunkhoz –mondja Sztojka. Komoly szellemi erőt képvisel a 40-45 helyi roma értelmiségi: jogászok, orvosok, pedagógusok.

Az utóbbi időben egyetlen olyan botrányos eset volt, amelytől hangos a sajtó: egy roma asszony bement a gyereke iskolájába, és bántalmazta a pedagógust, akiről úgy vélte, nem megfelelően bánt a gyerekével.

– Mi az ilyentől is elhatároljuk magunkat – mondja Sztojka László. – Nekem hat gyerekem van, diplomások, és mi mindig megértettük, ha a tanár szigorú, mert tudjuk, hogy a gyerek kópé vagy túlságosan eleven.

Közleményben üdvözölte a fideszes polgármester, Lázár János magatartását Mohácsi Viktória, a Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány elnöke. A vásárhelyi polgármester ugyanis a leghatározottabban elítélte, hogy szombat éjszaka több ház falára is a roma kisebbség ellen irányuló feliratokat festettek a városban. Mohácsi Viktória keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a Lázár János által képviselt hozzáállás "nagyban meghatározza az egyre szélesebb körben terjedő extrémizmus visszaszorítását, s ez a civil szervezeteknek óriási támaszt nyújt ahhoz, hogy a jövőben hasonló atrocitásoktól meg tudják védeni közösségbéli társaikat".

Lázár János vasárnapi  közleményében leszögezte, Hódmezővásárhely önkormányzata a leghatározottabban elítéli, hogy a városban vagy az ország bármely területén bárkit származása, neme, világnézete, politikai, vallási, illetve felekezeti hovatartozása miatt hátrány vagy megkülönböztetés érjen.

Cigányellenes feliratokat fújtak több mint tíz ház falára