„Már csak egyenes mondatokra maradt idő”
A válságkezelés tíz hónapja és a válság utáni Magyarország feladatai és esélyei címmel mondott évértékelő beszédet Bajnai Gordon miniszterelnök a ciklus utolsó parlamenti ülésnapján, napirend előtt. Bajnai afféle politikai-gazdasági összesítést és végrendeletet hagyott hátra. „Magyarország állva maradt, kezeltük a válságot, megvédtük polgárainkat és utat nyitottunk a fellendüléshez. Amikor tíz hónappal ezelőtt miniszterelnöknek jelöltek, azt kívántam, hogy e mondattal foglalhassam össze kormányzásunkat. Ma nyugodt szívvel, tiszta lelkiismerettel, a magyar polgárok türelme és kitartása előtt fejet hajtva mondhatom ki ezeket a szavakat. Sőt ami talán még fontosabb: mások is e szavakat mondják el rólunk”, mondta. Felidézte, hogy programját négy pillérre alapozta: az azonnali válságkezelésre, az egyensúlyteremtésre, a bizalom viszszaállítására és a növekedés beindítására. Ezek a célok – közölte – megvalósultak.
„A gazdaság 2011 után négy százalék körüli mértékben bővülhet, négy év alatt kétezer milliárd forint többletforrást kínálva közös terveinkhez”, mondta a kormányfő, aki úgy látja: e kétezer milliárd forintot nem szabad elosztogatni, hanem a múlt, a jelen és a jövő közt kell beosztani. „A múlt a felhalmozott adósságunk – a magyar állam adóssága, amit csökkenteni kell, hogy kiszolgáltatottságunk is csökkenjen. A jelent úgy tehetjük jobbá, hogy a közszolgáltatások minőségét javítjuk. Amikor a jelenre fordítunk többleterőforrásokat, olyan területekre érdemes összpontosítani, amelyek a jövőt is szolgálják és erősítik a társadalom összetartását. A kétezermilliárdos többlet harmadik szeletét költsük a jövőre, vagyis versenyképességünk javítására és a növekedés fenntartására. Ennek érdekében további adó- és járulékcsökkentést javaslok, elsősorban és mindenekelőtt a munka terheinek csökkentése érdekében”, mondta a miniszterelnök.
„Szélsőség amai helyzetben romeltakarításról vagy nemzethalálról beszélni, ahogy túlzás volna azt állítani, hogy nem maradt nehéz feladat, eljött a Kánaán (…) A politikai vetélkedés ma már alig ismer határokat. A verseny gyakran csapott át politikai hidegháborúba, az ellenfélből egyre inkább ellenség lett. A politikai ellenfelek vajon valóban azt hiszik, hogy magyarabbak lehetnek egymásnál? Vajon csak a közbeszéd vadult meg ennyire, vagy mi magunk is?”, kérdezte beszéde végén Bajnai, aki úgy vélte: ez a fanatikus szembenállás hozta létre azt a szörnyet, amit Jobbiknak neveznek. „Már csak egyenes mondatokra maradt idő. És amilyen meglepőnek tűnhet 2010 Magyarországán a mondat, olyan igaz: több a hasonlóság a Fideszben és az MSZP-ben, mint e kettő és a Jobbik között. Igen: a hasonlóság az, hogy a Fidesz és az MSZP egyaránt demokraták gyülekezete. Pont. A szélsőjobb – és most a Jobbik politikai haszonélvezőiről, vezetői politikusairól és nem a támogatóiról beszélek – pedig nem elkötelezett demokraták gyülekezete. Pont.”, mondta Bajnai, hozzátéve: a két nagy pártnak úgy kell megküzdenie egymással, hogy ne a demokrácia legyen a vesztes. „Demokrata és hazafi Orbán Viktor is, demokrata és hazafi Mesterházy Attila is. Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező, de ez közös nevező –és elég lehet ahhoz, hogy Magyarország legyőzze a szélsőjobb veszélyét” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki beszéde végén azt mondta: „Kivételes megtiszteltetés miniszterelnökként szolgálni. Kivételes megtiszteltetés lesz ezt tenni állampolgárként is.”
Bajnai három nemzeti célt javasol
Az euró bevezetése, ami a mostani költségvetési politika folytatásával már 2014-ben megvalósítható: „A magyar euró fedezete ugyanis a felelősség, a húzd meg, ereszd meg politika befejezése”.
A foglalkoztatás bővítése, ezenbelül a cigányság integrációja: „A cigányságot a mainál sokkal jobban be kell vonni az oktatásba, a foglalkoztatásba”.
A gazdasági növekedés beindítása: „2011 és 2014 között elérhető a négyszázalékos éves növekedés”.
Navracsics Tibor: Édes-bús búcsúbeszéd
„Miniszterelnök Úr! Édes-bús, érzelgős búcsúbeszéde azt juttatta eszembe, amikor egy apa elmegy otthonról és a gyerekeit otthagyja azzal, hogy legyenek jók. Ha annyira kínozzák az ön által felsorolt problémák, miért nem folytatja közéleti pályáját? Nem csodálom, hogy végül is úgy döntött, hogy ezt a frakciót ön nem vállalja fel”, mondta a felszólalásra reagálva Navracsics Tibor. „Az elmúlt nyolc év során önök tették tönkre az országot, s most itt ön intelmeket fogalmaz meg az ország számára? Ön gazdasági miniszter volt!”, közölte a Fidesz frakcióvezetője, aki Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde kapcsán arra hívta föl Bajnai Gordon figyelmét: a szocialisták számára a ciklus legnagyobb tanulsága az, miért veszítették el a hitelességüket. „Az egyetértés fontos, de felelősségnek is kell lennie. A tettekben van az erő, a felelősséget vállalni kell azért is, hogy önök csődbe vitték az országot. S ezért is különös, hogy ön előkelően távozik az üzleti szférába”, zárta felszólalását Navracsics Tibor.
Mesterházy Attila: A történelem Bajnait fogja igazolni
„Navracsics Tibor valamit összetévesztett: nem tanár és nem a diákjait oktatja a Házban”, jelentette ki Mesterházy Attila, hozzátéve: a Fidesz frakcióvezetőjének szerinte, „ha már az embert, azaz Bajnai Gordont nem is tisztelte, amikor felszólalt, legalább a pozícióját tisztelve kellett volna beszélnie a miniszterelnökről”. Mesterházy fölhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor nincs a teremben, ugyanakkor nehezményezte, hogy Navracsics nem ejtett szót a Jobbikról. „Valamilyen szándék áll e mögött? Itt az idő, hogy a demokraták fogjanak össze a parlamentben a szélsőjobb ellen. Csatlakozzon Orbán Viktor és a Fidesz is!”, fordult az ellenzéki padsorok felé. Végül az MSZP kormányfőjelöltje azt mondta: a történelem Bajnai Gordon miniszterelnököt és a szocialista pártot fogja igazolni.
