Lobbiharc a Klímacsúcs árnyékában

2010-02-20 klímaváltozás parlament

Hétfőn dönt a parlament a klíma törvényről, az elvileg hárompárti támogatást élvező törvényjavaslat elfogadása azonban a párthatárokon átnyúló gazdasági érdekcsoportok intenzív ellenállása miatt továbbra is bizonytalan. A jogszabály sorsa a tegnapi budapesti Klímacsúcson is központi téma volt: minden felszólaló az igen szavazat mellett érvelt, miközben néhány utcával arrébb, a képviselői irodaházban egymásnak adták a kilincset a törvény megfúrásán az utolsó pillanatig dolgozó lobbisták.

A törvényjavaslat előterjesztője a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) volt. A tömörülés tiszteletbeli elnöke, Szili Katalin a Klímacsúcs első előadójaként abbéli reményének adott hangot, hogy az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadja a több szempontból is rendhagyó – nem politikai kezdeményezésre született, és szinte teljes politikai konszenzussal övezett, kizárólag néhány SZDSZ-es honatya által opponált – jogszabályt. Szili szerint a klímatörvénynek az lenne a legfőbb gyakorlati haszna, hogy a hatásai miatt csökkenne az ország energiaimport-függősége, a gazdaság pedig – a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése és a biomasszatermelés növekedése miatt –összességében minden bizonynyal bővülne. Ezt az érvelést a konferencián senki sem vonta érdemben kétségbe – még az a Herczog Edit sem, akit amagyar Országgyűlésben és az Európai Parlamentben is az ipari érdekek egyik legharcosabb szószólójaként ismernek.

Schmuck Erzsébet, a törvényjavaslat előkészítésében részt vevő Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke lapunknak azt mondta: a széles körű civil és politikai támogatás ellenére bizonytalannak érzi a jogszabály elfogadásának esélyét. A napokban egyebek mellett a vas- és acélipari, valamint az építőipari szövetségek léptek fel nyilvánosan a klímatörvény ellen, de elutasító álláspontra helyezkedett korábban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A protestálók szerint súlyosan veszélyezteti az ipar teljesítő- és versenyképességét a tervezett klímatörvény, mely a szén-dioxidkibocsátás „irreális mértékű” csökkentését írná elő.

A törvényjavaslatban az szerepel, hogy 2020-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxidkibocsátást. Ez első hallásra valóban soknak tűnik, ám valójában a rendszerváltás óta (az ipari szerkezetváltás és számos nagy szennyező vállalat eltűnése miatt) már „magától” is legalább 25 százalékkal csökkent a hazai szén-dioxid-szennyezés, a 2008-as szint pedig egyenesen 30,7 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es értéknél. Azaz a valóságban 10 év alatt alig a tizedével (évente kevesebb mint 1 százalékkal) kellene ténylegesen mérsékelni a szén-dioxid-termelést, ami korántsem tűnik kivitelezhetetlennek (ráadásul ez is csak országos szinten igaz: a teljes magyar kibocsátásból alig 6 százalékért felelős az ipar, vagyis őket a csökkentés alig érintené).

Az ipari csoportok ellenjavaslata minden körülményt figyelembe véve nehezen vehető komolyan: a Koscsó Lajos és Magda Sándor aláírásával beterjesztett módosító indítvány 2020-ra 20 százalékos csökkentést tartalmaz az 1990-es szinthez képest, ami valójában szenynyezésnövekedést jelentene.

Az idei, sorrendben második Klímacsúcsról a zöldeket nem rekesztették ugyan ki (mint a tavalyi első hasonló rendezvényről), de hivatalosan alig kaptak szót, a szervezők csupán Gyulai Ivánt, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány vezetőjét engedték a mikrofonhoz.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.