Paternalista, fogyasztásorientált és elégedetlen a magyar választó
A magyarok fogyasztásközpontúak – jelentette ki Sugatagi Gábor, a GfK Hungária tanácsadója a Közügyek fogyasztói konferencián. Hozzátette: a közel azonos vásárlóerejű visegrádi országok közül 2004 és 2007 között messze Magyarországon vették a legtöbb új autót, kapták a legtöbb hitelt és rendelkeznek a legkevesebb banki megtakarítással. Azzal az állítással, hogy a gazdasági növekedésnek akkor is előnyt kell élveznie, ha az károsan hat a környezetre, leginkább a magyarok értettek egyet. Ugyanakkor ők azok, akik a legelégedetlenebbek anyagi lehetőségeikkel.
A megkérdezettek 48 százaléka mondta, hogy szegénynek érzi magát, a lengyeleknél ez az arány 32, a cseheknél 26, a szlovákoknál 22 százalék volt. Arra a kérdésre pedig, hogy kinek a feladata csökkenteni a szegénységet, a magyarok 80 százaléka válaszolta, hogy az államé. – Vagyis paternalista, fogyasztásorientált, elégedetlen társadalmat kellmegszólítaniuk a politikusoknak – összegezte. Kiemelte: amíg Lengyelországban komoly vita bontakozhat ki az abortuszról vagy hogy legyen-e feszület az osztálytermekben, addig Magyarországon kizárt, hogy ilyen ideológiai, morális kérdések a kampánytémák közé kerüljenek.
Bármilyen meglepő, de a 18–29 évesek gondolkodása, értékrendje nem tér el számottevően az idősebb generációkétól – állítja Ságvári Bence, szociológus. Bár az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a fiatalabbakat az úgynevezett posztmateriális értékek jellemzik, az anyagi jóléten túli kérdések, például a környezetvédelem foglalkoztatja őket, a magyar fiatalokra ez nem jellemző. – Bizalmatlanok, erős bennük a meggyőződés, hogy érdekeiket csak a másik kárára érvényesíthetik, a kisebb csalásokkal, a korrupcióval szemben pedig megengedők – hangsúlyozta.
A magyar pártok, mint brandek komoly lemaradásban vannak a nemzetközi üzleti márkákhoz képest – mondta Braun Róbert, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc egykori kommunikációs tanácsadója. Szerinte a politika a törzsi közösségek szembenállásának szintjén van: családilag öröklött hagyományok, „vérségi alapú közösségek” háborúznak egymással. És hogy mit kezdenek mindezzel a kampánystratégák? Kubatov Gábor, a Fidesz kampányigazgatója szerint a politika zsákutcába jutott, Őszöd után a politikai márkák – a Fidesz–KDNP kivételével – összetörtek.
Somogyi Zoltán, az MDF kampányfőnöke úgy látja, hogy Magyarországon nincsenek erős civil szervezetek, amelyek követelnének a politikától. A választók azt hiszik, hogy az a helyes, ha minél távolabb tartják magukat a politikától. Szerinte a pártok elkényelmesedtek, azt hiszik, hogy elég, hogy megvannak az elfoglalt médiafelületeik és elemző intézeteik. Ugyanakkor szerinte van 15-20 százaléknyi erősen kritikus, jól informált választó. Ők nem hisznek az államban, de nem is várnak segítséget tőle. Rájuk épít Bokros Lajos miniszterelnökjelölttel az MDF.
Szigetvári Viktor, az MSZP kampányigazgatója hozzátette: nem csak a Somogyi által említett réteg informált. – Nyolc általánost végzett emberek fókuszcsoportos vizsgálatából kiderült, hogy keresztüllátnak az összes politikai mellébeszélésen – állítja. Sőt, szerinte egy borsodi faluban lakója is meglehetősen „informált élethelyzetben” van. Ami pedig a törzsi szembeállást illeti, ha ők, a pártok stratégái nem is járnak össze, „a pártok mögött álló oligarchák igen”. Szigetvári szerint a Jobbik sikereinek titka az, hogy az embereket foglalkoztató problémákat vetnek fel, „nem megfelelő nyelven”, miközben a nagy pártokra rávetül az összeborulás illúziója.
Kubatov Gábor szerint a kettéosztottság oka elsősorban a két oldal jelentős teljesítménykülönbségében keresendő, ugyanakkor gazdasági kérdésekben nincs olyan nagy távolság közöttük, mint ideológiában. Hozzátette: a mostani kampányban a pénz nem számít. A Fidesz önkéntesei házról házra járnak és személyesen viszik el a választókhoz a párt üzeneteit. Ehhez azonban erős szervezet kell, melyet ők évek óta építenek.
