Bugya László, a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója azt mondja: sajnos, nem egyedi jelenségről van szó, másutt is küzdenek hasonló problémákkal, csak nem beszélnek róla, ők viszont nem titkolják el az ügyeket, mert nem ez a megoldás.

– Amikor 16-ról 18 évre emelték a tankötelezettség korhatárát, merényletet követtek el a szakiskolák, az ott tanító pedagógusok ellen – állítja az igazgató. – A nagyvárosi elit iskolák elszívják a legjobbakat, a vidéki szakiskolákba pedig fel kell vennünk a leggyengébb tanulókat is. Bekényszerítenek a padba egy olyan réteget, amelyik nem akar iskolába járni, nincsenek életcéljai, szinte már motiválhatatlanok. Két-három évig itt „parkoltatja” őket az állam, hogy ne kelljen munkanélkülisegélyt fizetni. De ezeknek a gyerekeknek a céljuk mindössze annyi, hogy majd csak eléldegélnek valahogy.

Nem kis keserűséggel mondja az igazgató: a gyerekek húsz százaléka úgy jut el középiskolába, hogy funkcionális analfabéta. Az első két évben meg kell tanítani őket írni, olvasni, meg a négy alapműveletre. Nem ritka az olyan 18 éves, aki még mindig kilencedik osztályos, gyakran terrorizálja a 15 évest: elveszi a mobiltelefonját, zsebpénzét, nyakláncát.

Évről évre több a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, aki az iskolában azt csinálja, amit otthon lát. Miután egyre több pályázatot írnak ki a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, a fenntartó és a fejkvóta is rákényszeríti az iskolát arra, hogy mindenkit vegyen fel.

– Nem tudom, mi lenne a jó megoldás, de nem biztos, hogy minden 3H-s gyerekből diplomást kellene képezni, szükség van jó szakmunkásokra is – érvel az igazgató, aki szerint óriási problémák vannak a magyar közoktatásban. Elszomorító, hogy a szakiskolában a pedagógusnak már nincs tekintélye, miként a megszerzett tudásnak sem – véli Bugya László.

– Fegyelmi tárgyaláson a szülő ugyanazt mondja, amit a gyereke, akit azért vonnának felelősségre, mert nem jár iskolába. A szülő kétségbe vonja a hivatalos iratot, mérgében széttépi azt. Hiába indul szabálysértési eljárás, akinek nincs papíron kimutatható jövedelme, meg sem lehet bírságolni. Nincs hatékony fegyver az iskola kezében: amíg tanköteles, nem lehet eltávolítani a gyereket, ha nincs intézmény, amelyik fogadná. A legsúlyosabb szankció, ha kizárják a kollégiumból. Akkor bejár.

Az egyik tanári szobában becsengetés előtt váltottunk pár szót pedagógusokkal. Név nélkül elmondták: nem értik, miért lett ekkora felhajtás a füves cigis és a boros ügyből, szerintük a két esetet túlreagálta a sajtó. Ez nem helyi specialitás. Ráadásul úgy érzik, mintha megint a pedagógusokra akarnák tolni a felelősséget, holott – utaltak a beborozott lányokat esetére – az italt valahol meg kellett venniük, a boltos pedig kiszolgálta őket.

Ebben az ügyben a szülők sem partnerei az iskolának. De miért is lennének, amikor egyegy szülői értekezletre harmincból öten jönnek el, vagy csak egy – rendszerint az, akinek a gyerekével egyébként sincs probléma. Pedagógusoktól megtudtuk: amikor felhívták annak a kislánynak a szüleit, amelyik az elfogyasztott italtól rosszul lett, hogy jöjjenek érte, azt a választ kapták: fektessék le, majd ha kipihente magát, küldjék haza. A tanárok nem vállalták a felelősséget, kihívták a mentőket. Felmerült, hogy a flakonban, amiből ittak, akár metilalkohol is lehetett, ezért a mentők mindenkit bevittek, aki csak egyet is kortyolt belőle. Szerencsére másfél óra múlva hazaengedték őket.

Az iskolatársak egy része vihog a történteken, mások szerint az ilyenek „égetik a sulit”. Varrónőnek készülő lányok elmondták: ha buliban isznak, az más. Egyikük viszont épp azért nem jár szórakozóhelyre, mert attól fél, hogy valamilyen kábító-, vagy bódítószert beleöntenek a kólájába.

A mátészalkai szakképző iskola környékén lévő üzletekben senki nem emlékszik arra, hogy ott az elmúlt időszakban 16–17 éves lányok bort vásároltak volna. Ki sem szolgálnák őket – hallom a sztereotip választ. Tisza Csaba, a Diák Csemege tulajdonosa azt mondja: elemi érdeke, hogy az iskola közelében lévő üzletben betartsa a törvényt. De olyan eset már előfordult, hogy egy 15 éves erősen spicces fiú, amikor elküldte, visszajött egy idősebbel, s vele vetette meg, amit előzőleg kért, de nem kapott meg.

Mint megtudtam, a tíz beborozott lány is így vette az italt. Beküldtek érte egy nagyobb fiút, aki már elmúlt 18 éves. Legalábbis ezt állítja az történet egyik kárvallotja, az a lány, akivel a kollégiumban beszélgettünk. Ő így védekezett:

– Csak két liter bort vettünk, tíz embernek attól nem is lehet berúgni. Én két kortyot ittam. A többiek már óra előtt is ittak, én csak órán. Levettük a papírt a flakonról, így olyan volt, mintha tea lenne benne. A tanárnak fel sem tűnt. Az egyik lány viszont többet ivott, azért lett rosszul a következő órán – tette hozzá, majd bevallotta: már megbánta a történteket, mert az anyukája nagyon megharagudott rá. Azt állítja tanult az esetből. Tudja, hogy megbüntetik, de azt is, hogy az iskolából nem rúghatják ki, mert még nincs 18 éves. Búcsúzóul hozzáteszi: ha végez, ő jó fodrász akar lenni.

Az érintettek szülei elzárkóztak a beszélgetéstől. Végül egy apával sikerült összefutni az iskola kapujában. Nem volt épp rózsás hangulatban. Hallott az iskolában történt esetekről, de neki most megvan a saját baja a maga fiával – mutatott a mögötte leszegett fejjel, láthatóan megszeppenve kullogó fiatalemberre. Kiderült: hívatták őket, mert a gyerek nem jár iskolába.

– Elvették az eszét a lányok – mondta bosszúsan az apa, aki még hozzáteszi: ő nyolc általánost végzett, de azt reméli, a fia majd többre viszi.

Péntek, gyermeknap a detoxban

Papp István, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház gyermekosztályának vezető főorvosa a pénteket „gyermeknapnak” hívja. Ennek magyarázata: a fiatalok rendszerint pénteken járnak bulizni. Ősszel nem múlt el úgy hétvége, hogy legalább egy fiatalkorút ne hoztak volna be az osztályára merev részegen. Augusztustól decemberig 22 gyereket kezeltek alkoholmérgezéssel a gyerekosztályon.

A legfiatalabb 12 éves volt, a többség 14–17 év közötti. Nem lehet általánosítani, kinek mennyi árt meg: a kisebbeknek kevesebb, a nagyobbak között pedig – mondja a főorvos – már vannak edzettebbek. Míg a felnőttek normális esetben poharazgatnak, a gyerekek addig isznak, hogy aztán egyszer csak bekövetkezik náluk a filmszakadás.

Nagy baj akkor van, ha társai magára hagyják a hidegben a beivott gyereket, akihez ha nem érkezik időben a segítség, meghalhat. Hoztak be a mentők a kórházba olyan állapotban lévő gyereket , aki olyan eszméletlen részegre itta magát, hogy a gyomrát az intenzív osztályon, intubálás (mesterséges lélegeztetés) közben mosták ki.

A diáktársak eltérően ítélik meg a történteket