Nincs béke a Tisza-tónál

Továbbra sem világos, hogy ki az egyik legnépszerűbb hazai horgászvíz, a Tisza-tó jog szerinti hasznosítója. A lehetőségért az eddigi kezelő, a horgászszövetség, illetve egy magánvállalkozás vetélkedik, a nyolc éve húzódó vita kimenetele – az idei horgászszezon kezdete előtt egy hónappal – bizonytalan, a vitatott kártérítés kifizetése pedig az államra maradhat.

A konfliktus tavaly vált élessé, amikor a halászati jogok gazdájaként az FVM megkísérelte kitessékelni a vízterületről a korábbi kezelőt. A halászati törvény rendelkezései szerint a haszonbérlő mindaddig birtokon belül marad, amíg az új hasznosító a kártalanítási kötelezettségének eleget nem tesz. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. 2002-ben az FVM pályázatán nyerte el a hasznosítási jogot, kártalanítást – az előző kezelő halasítási és egyéb beruházásainak ellentételezésére – viszont mindmáig nem fizetett. Az agrártárca tavaly (egy alkotmánybírósági jogértelmezésre hivatkozva) ennek ellenére úgymond birtokba helyezte a kft.-t. Most mindkét fél az FVM-re mutogat. A vízterületet 1974 óta kezelő Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) azért, mert szerinte a minisztérium egy olyan szövegre (az AB határozatának indoklásában szereplő egyik mondatra) hivatkozva döntött a birtokba helyezésről, ami nem minősül jogforrásnak, ugyanakkor a lépés tételesen is ellentétes a vonatkozó törvény szövegével. A Sporthorgász Kft. pedig azért, mert immár a szaktárcától várja el, hogy igazságot tegyen a kártalanítás kérdésében.

Nem hivatalos információk szerint a Tisza-tavi önkormányzatok és turisztikai cégek képviselőit tömörítő cég túlzottnak tartja a kártérítés mértékét. 385 millió forintról van szó, a perben egy szakértő 150 millió forintban határozta meg a kárpótlás összegét, de az új hasznosító ezt sem fizette ki. Egyre valószínűbb, hogy a minisztérium döntése nyomán az állam kényszerül majd fizetni.

Szabó Imre, a Mohosz elnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: valójában egy jogértelmezési kérdésről van szó. Orosz Sándor parlamenti képviselő – aki a halászati törvény elfogadása idején az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke volt –úgy fogalmazott: a szóban forgó jogszabály azért született, mert ha a hasznosítóváltás idején a régi kezelő jogait nem garantálják, annak mindig a halállomány látja kárát: elmaradnak a telepítések, lehalásszák a vizet stb. A politikus arra is emlékeztetett: az ügyben több per is folyamatban van, ennek ellenére az FVM tavalyig tartotta magát a törvény szövegéhez és az eredeti jogalkotói szándékhoz, és ragaszkodott hozzá, hogy a kezelőváltást meg kell előznie a kártalanításnak. Orosz elmondta: annak, hogy a minisztérium álláspontja megváltozott, nincs jogi alapja, a törvény ugyanis változatlan, és az AB-határozatban is az szerepel, hogy a jogszabály megfelel az alkotmánynak. A képviselő szerint veszélyes precedens keletkezett, hiszen így a jövőben akár a Balaton halászati jogainak megszerzésével is megpróbálkozhat egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági kör, hiszen az addigi kezelő kártalanítására nem kell költeniük.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.