– Itt valaki nagyon eltolt valamit. Értelmetlen, hogy a több mint hatvanöt kilométerre lévő kaposvári kórházba kell járnunk, miközben tíz kilométerre itt a nagykanizsai! – dühöng a Somogy megyei Pogányszentpéteren az egyik megszólított helybeli férfi. – Ráadásul nem csak a hosszú utazás miatt felháborító ez. Kaposvárra 2500 forintba kerül egy teljes árú buszjegy oda-vissza, míg Kanizsára egy ötszázasból megfordul az ember!

Megérti falubelije mérgét Didicsné Kardos Györgyi, a zalai megyehatártól kőhajításnyira fekvő község polgármestere, aki maga is abszurdnak tartja a kialakult helyzetet. Mint mondja, Pogányszentpéter, és több közeli település lakói a kaposvári, valamint a nagyatádi kórház ellátási területéhez tartoznak. Ez a két intézmény azonban Pogányszentpétertől hatvanöt, illetve harminc kilométerre van, ezért a térségben élők eddig a szomszédos megyébe, a nagykanizsai kórházba jártak. Az ugyanis – bár másik ellátási területért felelős – csupán tíz kilométerre van tőlük.

– Decemberben kaptuk a hírt a kanizsai kórház igazgatójától, hogy már nem tudják vállalni az ellátási területükön kívüliek kezelését. Januárban pedig már több helybeli azt is panaszolta, hogy nem fogadták Kanizsán –mondja a polgármester.

Ezzel a problémával nem csak a pogányszentpéteriek szembesültek, hanem a zalai–somogyi megyehatárnál lévő csurgói kistérség további öt-hat településének lakói is.

– Évek óta ismert probléma, hogy kórházunk közelsége, az orvosok felkészültsége, az ellátás minősége miatt olyan betegek is hozzánk fordulnak, akik nem a mi körzetünkhöz tartoznak. Tavaly pácienseinknek már a 10–15 százaléka körzeten kívüli volt. Ennek költségeit éveken át ki tudtuk gazdálkodni, de novemberben változott a helyzet – mondja Bátorfi József, a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója. – Akkor szigorítottak a teljesítményvolumen-korláton, s ez havi 51 millió forinttal csökkenti az OEP-fi nanszírozásunkat. Így már a területünkhöz tartozó betegek ellátására is kevés pénz jut, a körzeten kívüliek kezelésére, bár lenne rá kapacitásunk, de nincs anyagi fedezet.

A főigazgató megjegyezi: a sürgősségi ellátásra szoruló somogyi lakosokat továbbra is fogadják, és mindent elkövetnek azért, hogy minél több hozzájuk forduló beteget kezelhessenek. Ezt a helyzetet viszont nem lehet sokáig fenntartani, finanszírozni, ezért sürgősen megoldást kell találni. Bátorfi József azt mondja: a szigorítás és a körzeten kívüli betegek ellátása miatt november óta máris 125 milliós adósság halmozódott fel a kórházban.

A történtek miatt Szászfalvi László csurgói polgármester, KDNP-s országgyűlési képviselő, aki egyúttal a kistérségi társulás elnöke, levélben kért segítséget az egészségügyi minisztertől, több település pedig az ÁNTSZ-nél azt indítványozta: módosítsák az ellátási területet úgy, hogy végre hivatalosan is a kanizsai kórház körzetébe tartozzanak. Az ÁNTSZ Déldunántúli Regionális Intézete támogatta a kérelmet, s továbbította azt a nyugat-dunántúli szervezetnek. Paller Judit nyugat-dunántúli tiszti főorvos, az ellátási körzet felülvizsgálatában eljáró Regionális Egészségügyi Tanács titkára úgy véli: néhány hónapon belül döntés születhet az ügyben.

Amikor arról kérdezem az érintett települési és kistérségi vezetőt, hogy miért csak most kezdeményezték az ellátási terület módosítását, ha már régóta tudtak a körzet kialakításának hibájáról, ellentmondásos válaszokat kapok. Didicsné Kardos Györgyi azt mondja: ameddig fogadták a betegeket Kanizsán, nem vetődött fel ez a kérdés. Szászfalvi László – bár állítja, hogy az a rendszer rossz, aminek következtében egyáltalán kialakulhatott a jelenlegi helyzet –, nem titkolja: volt már próbálkozás a körzet módosítására, de mivel a kanizsai kórház vállalta a betegek ellátását, félbeszakadt az eljárás.

Az ellátási terület módosításáról csak hónapok múltán születhet döntés, de a kistérségben élők egy része már most talált megoldást arra, hogy továbbra is „bejusson” a kanizsai kórházba. Szászfalvi László szerint egyre többen próbálnak rokonok, ismerősök révén „papíron” kanizsai lakcímre bejelentkezni azért, hogy jogosulttá váljanak a kórházi ellátásra. Didicsné Kardos Györgyi megemlíti: náluk néhány éve volt már egy hasonló átjelentkezési hullám. Akkor azért „költöztek” Kanizsára a helyiek, hogy az ottani iskolákba írathassák gyerekeiket. Ezzel is magyarázható, hogy Pogányszentpéteren hivatalosan csak ötszázan laknak, miközben hatszáznál is többen élnek a községben.

– Mindez anyagilag hátrányosan érinti a falut, hiszen a normatív támogatás a lakosságszámtól függ. Nekünk pedig minden fillér számít, mert 88 milliós költségvetésünket 22 milliós hitel nyomja – mondja a polgármester, s hozzáteszi: – Ha sikerül rendezni a betegellátási körzet ügyét, talán visszakapjuk a most is itt élő lakosainkat.