Ma meg vagy semmit, vagy akármit. Hankiss Elemér például a „nagy regressziót” véli a jelenkor morbus hungaricusának: azt tudniillik, hogy az összekuszálódó világban nem tud a magyar társadalom szembenézni a helyzetével és a feladataival, megtorpan, visszahőköl, elfordul a realitásoktól.

Aki nem látja a fától az erdőt, ugyanúgy vakon cselekszik, vagy nem cselekszik, mint aki nem látja az erdőtől a fát. Így érdemes megnézni azt a két ügyet is, ami az elmúlt hónapokban feldobta Faddot az országos sajtóba.

Az egyik: elszaporodtak a településen az erőszakos bűncselekmények, a lopások, védtelen idős embereket vertek össze sorozatban. A megye bűnügyi szempontból legfertőzöttebb településén az átlagos másféllel szemben alig több mint feleannyi rendőr jut ezer lakosra. A községben aláírásokat gyűjtöttek, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez elemi joga és érdeke mindenkinek, akinek sok oka van félni attól, hogy bűncselekmények vagy előítéletek, vagy mindkettő áldozatává válik. Tudjuk, hogyan működik ez. Hiába mondja el mindenki, aki közelről ismeri a helyzetet, hogy a kisebbség kisebbségétől kell félnie többséginek és kisebbséginek együtt, hiába mondják ezt el sokan, sokszor, tudjuk, hogyan működik a hétköznapi tudat szerte a világon. A kisebbség kisebbségére vonatkozó tapasztalatból a kisebbség egészére vonatkozó konklúzió és reakció lesz, amint azt a felmérések és a kisebbség egészének mindennapos tapasztalatai mutatják. Lehet is, kell is magyarázni, miért helytelen ez elméletileg és gyakorlatilag, de a szó gyenge, tenni meg ettől függetlenül is kell.

Aki viszont csak a faddi fát látja, annak egészen hamis képzetei lesznek az erdőről. Elhiszi azt az ordas hazugságot, hogy közbiztonsági válsághelyzet van az országban, elszabadultak a bűnözők, nem segíthet más, csak a csendőr, az akasztófa, a statárium! Közben a bűncselekmények száma ötödével kisebb, mint egy évtizeddel ezelőtt, az emberöléseké évtizedek óta nem volt ennyire alacsony. Ha most válsághelyzet van (nincs), akkor egy évtizeddel ezelőtt sokkal inkább az volt (nem volt).

A másik: egy szörnyű körülmények között élő faddi családban kitört a tbc, megfertőződött kilenc gyerek, akik szerencsétlenségükre a legrettenetesebb higiéniai és szociális viszonyok közé születtek. Az érintett felnőtteket pedig nem lehet kimozdítani a közveszélyes egészségtudatlanságból. Félhet a közvetlen roma szomszéd és a kevésbé közvetlen nem roma. Faddon most a lakosság megnyugtatása és a fertőzöttek felderítése végett a tbc-re kell koncentrálni, de az országban amúgy egészen más a helyzet.

Magyarországon a tbc-fertőzöttség kisebb, mint valaha. A tüdőszűréseken ma már sokkal gyakrabban fedeznek fel tüdőrákot, mint tbc-t, és egy tbc-s halálesetre harminc-negyven tüdőrákos jut. A tüdőrák, az egyik legalattomosabb és legnehezebben gyógyítható rákfajta, mely nálunk a nyugati országokkal ellentétben egyre terjed, korai felfedezéséért és okainak elhárításáért mi, a sok millió egészségtudatlan, környezettudatlan dohányos és levegőszennyező alig teszünk valamit. Miközben körülnézünk, kitől kell félnünk és mennyire, nézzünk magunkba is.