Varga Mihály: Majdnem közúti baleset okozója lettem
Orbán Viktor országértékelése során a fideszes kreatívok és tanácsadók a hírek szerint azt a célt tűzték ki, hogy a Fidesz elnökének előadása a nagy nemzeti ügyekre koncentráló államférfi szerepének feleljen meg. Épp ezért közös célokról, irányokról volt szó, de Orbán ezzel támadási felületet is adott: a politikai ellenfelek (az MSZP, az MDF az SZDSZ és a Jobbik) és az elemzők is épp a „programbeszédet” hiányolták, azokat a konkrét kormányzati intézkedési terveket, amelyek nem hangzottak el a Millenárison. A Fidesz erre úgy reagált, március 15-e előtt nem is állnak elő választási programmal. Azóta viszont szinte nincs olyan nap, hogy Orbán Viktor ne beszélne valahol a „nemzeti ügyek kormánya” által tervezett valamilyen intézkedésről.
Gazdaság: Gazdaságélénkítés; olcsóbb hitelek; kevesebb bürokrácia, intézmény-összevonások; kis- és középvállalkozók munkához jutattatása az építőiparban; az állami megrendeléseket a mostani átlagosan 90-120 napos határidőt helyett 30, majd 8 napos határidővel kifizetik; adott mennyiség fölött nem lesz illegális a pálinkafőzés.
Munkahelyteremtés: Egymillió munkahely tíz év alatt. „Azon sem lepődne meg, ha ez hamarabb sikerülne”. Mindenekelőtt az agrárszektorban, az építőiparban és a vendéglátás-turizmus terén látnak erre lehetőséget. A Fidesz a gazdasági kamarával közösen már felállított egy bizottságot, amely egy német mintára épülő szakképzési rendszert dolgoz ki, amellyel orvosolható az a probléma, hogy Magyarországon minden negyedik fi atal munkanélküliként kezdi az életet, és szakmához sem jut.
Adórendszer: Adó- és járulékcsökkentés, „amennyire csak lehet”; nem lesz egykulcsos adórendszer; családi adózás: akik gyermeket nevelnek, ugyanolyan jövedelem után kevesebb adót kell hogy fizessenek; alacsonyabb kulccsal adóztatnák a kis- és középvállalkozásokat.
Nyugdíjrendszer: A jelenlegi rendszer fenntartása (a központi büdzsé finanszírozza a nyugdíjkasszát), nincs szükség „más modellre”; nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés; a nyugdíjak értékének megőrzése; a nyugdíjpénztárak privatizációjának megakadályozása. A harminc év múlva problémássá váló nyugdíjrendszert növekvő gyermeklétszámot eredményező családtámogatással stabilizálnák.
Egészségügy: Felére csökkentett kórházi várólisták; több orvos, több ápoló; magasabb fizetések.
Szociális biztonság: A gyes- és a gyedszabályok visszaállítása, állami közmunkaprogramok.
Otthonteremtés, lakás: „Zöldbank” felállítása (a Magyar Fejlesztési Bank keretein belül vagy önálló pénzintézetként), hogy a meglévő panellakás-állományt környezetbarát és energiatakarékos beruházásokkal korszerűsítsék. Német példa alapján pénzügyi konstrukció kidolgozása, amelynek lényege: a lakók az energiatakarékos megoldások nyomán keletkező megtakarításokból tudják törleszteni a hiteleket. Orbán Viktor felkérte Tatabánya polgármesterét, Bencsik Jánost, hogy állítson fel az otthonteremtéssel és lakáskorszerűsítéssel foglalkozó munkacsoportot.
Oktatás: A felügyeleti rendszer egyáltalán nem biztosítja a minőségi szakmai felügyeletet. A Fidesz (és a KDNP) minőségellenőrzési rendszert vezetne be, hogy a gyermekeket a legjobb tanárok tanítsák. A fejlődésre képtelen tanároktól „barátsággal megválnának”. A felsőoktatás átalakítása; a mérnöki típusú képzések száma rendkívül csekély (vagyis: várható a reálképzések megerősítése).
Közigazgatás: Önkormányzati képviselők számának felére csökkentése, a megyei jogú városok esetleges visszaintegrálása a megyékhez; különleges cím adása egy-egy nagy múltú magyar városnak.
Közrend: Minden településen körzeti megbízott; 3000-rel több rendőr; „háromcsapás” törvény.
Külpolitika: A szlovák nyelvtörvény visszavonásának elérése; a következő kormánynak új alapokra kell helyeznie a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatot. „A szlovákoknak komplexusaik vannak, hiszen az övék egy fiatal állam, amely folyamatos önigazolási kényszerrel küzd. Különösen, hogy egy ezeréves magyar állam szomszédságában kell definiálnia a létezését.”
Számonkérés: BKV, MÁV Informatika, Sukoró. Nem pozícióhoz, hanem döntésekhez kötődnek.
„A megszorítások ideje lejárt. A jövő kulcsa a gazdasági növekedés beindítása lehet”, nyilatkozta Orbán Viktor szerdán a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című lapnak. Vagyis a Fidesz elnöke – noha kissé hűti a csodavárást – úgy tűnik, nem tervez megszorításokat. Pedig erre nyilvánvalóan rákényszerül, hiszen a költségvetési hiány az előre tervezett 3,8 százalékoshoz képest az IMF-előrejelzések szerint 4,8-5 százalékos is lehet, ez pedig további 250-300 milliárdos megtakarítást tesz szükségessé (a Fidesz rendre 7-8 százalékos hiányról beszél). Figyelemre méltó, hogy az egyik eheti nyilatkozatában már Orbán Viktor is használta a „takarékos” és „szigorú” jelzőket a büdzsét illetően, viszont az adó- vagy járulékmérséklést illetően százalékokat, számokat egyetlen egyszer sem mondott arra való hivatkozással, hogy a választások előtt nem lehet tudni, „mennyi csontváz van a szekrényben”.
Arról már tavaly írtunk, hogy szűk körben a Fidesz elnöke afféle „mixturaként” említette az általa a választások után tervezett intézkedéseket – vagyis a népszerű, illetve a kedvezőtlen intézkedések valamilyen elegyét tervezik. De – információink szerint – napirenden van egy két- vagy akár hároméves költségvetés elfogadásának a terve is, ha ezt az Országgyűlés megszavazná. Akkor a világgazdasági válságtól némiképp függetlenedve, nagyobb lenne egy esetleges Fidesz-kormány mozgástere – ez különösen az őszi önkormányzati választások miatt lenne fontos Orbán Viktorék számára. Nem került le ugyanakkor a napirendről egy 15 milliárdos IMF-hitel felvétele sem. Ezt erősítette meg lapunknak nemrégiben Varga Mihály is. „Majdnem közúti baleset okozója lettem”, így tréfált a Fidesz alelnöke azt érzékeltetve: képtelenségnek tartja Oszkó Péter egy korábbi nyilatkozatát, amelyben a pénzügyminiszter azt mondta: olyan jól sikerült a Bajnai-kormánynak stabilizálnia a költségvetést, hogy a következő kormánynak már nem is kell feltétlenül a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulnia. (Varga Mihály épp az autójában ült, amikor a nyilatkozatot hallotta.) Mindenesetre ezzel együtt is kérdéses: a 2008-as tervet, az 1000-1100 milliárdos adócsökkentést a gazdaság motorjának beindítása érdekében megkockáztathatja-e Orbán Viktor, ha áprilisban kormányra kerül.
