Újszülöttek a celldömölki kórházért
A celldömölki kórházat 1893-ban alapította Felsőbüki Nagy Pál a kemenesaljai „szenvedők vigasztalására”. Az intézmény akkori alapszabálya szerint a betegeket „vagyoni állásuk, illetőségük, honosságuk, vallásukra és nemükre való tekintet nélkül” kell gyógyítani benne. Ezt a hivatását a mai napig teljesíti is, ám az ágyak számának csökkentése, a teljesítmény korlátozása, s a régió egészségügyi koncepciója – amely hátrányosan érintette a vasi kiskórházat – az utóbbi években megkérdőjelezte pénzügyi életképességét.
Történt ez annak ellenére, hogy 2003-ban címzett állami támogatás keretében 300 millió forintot költöttek az épületek felújítására, korszerű kórtermek kialakítására. A térség egészségügyi tanácsa először nyolcvan aktív ágy működtetését hagyta jóvá Celldömölkön, majd később – miután a régióhoz tartozó soproni intézmény is súlyponti kórház lett – ezt ötvenre vette vissza. Emellett húsz ágyon krónikus betegek ápolását engedélyezte. A Kemenesaljai Egyesített Kórháznak elkeresztelt celldömölki intézmény része az intaházi Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet is.
– A környezetében élő csaknem negyvenezer ember ellátásáról gondoskodik a tizenkétezres Celldömölk kórháza – mondja Fehér László MSZP-s polgármester, aki hangsúlyozza: nem tartozik alapfeladataik közé ez a tevékenység, a működtetést átadhatnák a megyének. Ráadásul a fenntartásban nem sokat tudnak segíteni a kórház szolgáltatásait igénybe vevő kistérség falvai: mindösszesen ötmillió forinttal járulnak hozzá a költségvetéséhez. Két éve a polgármester járt ki előbb ötven, majd később még tizenöt plusz súlyszámot, ami öszszesen százmillió forinttal növelte a kórház bevételét. Az akkori igazgató – aki közgazdász volt – kétszáznegyvenről kétszázhétre csökkentette a dolgozók létszámát, de az intézkedések ellenére is felhalmozódott 200 millió forintos hiány. Az intézmény vezetője tavaly lemondott, helyére senki sem jelentkezett. Igaz, a kiírásban közgazdászt vagy jogászt kerestek a kórház élére. A második fordulóra, amelyben már orvosokat is vártak, nyolcan pályáztak –furcsa módon közülük négy jogász volt vagy közgazdász.
2009 őszén a celli kórházban már tizenhét éve vállalkozó orvosként dolgozó Farkas Péter szombathelyi szülész-nőgyógyászt nevezték ki igazgatónak. Kérdezem tőle, milyen kihívást remélt és talált ebben a feladatban?
– Szeretem a szervezői munkát, az önálló döntés felelősségét, soha nem voltam alkalmas arra, hogy a rendszer csicskása legyek – mondja. – 1992-ben tudomásom szerint én lettem az első szülész Magyarországon, aki állandó intézményi háttér nélkül, vállalkozóként gyakoroltam a hivatásomat. Akkor azt jósolták, fél év múlva térden csúszva könyörgöm vissza magam a szombathelyi kórházba. Nem így történt, azóta az országban sok kolléga választotta ezt az utat. A celli kórházban gyógyító negyvenkilenc orvos közül is csak tíz közalkalmazott található.
A „közreműködői szerződéssel” dolgozó orvosok a közterhektől mentesítik a költségvetést, s beteget is hoznak: a környékbeli városokban is rendelő szülészdoktorokat követik Celldömölkre a pácienseik. A szülészeten – a helybelieken kívül – szombathelyi, sárvári és pápai praxissal rendelkező nőgyógyászok segítik világra a gyerekeket. A szülő nők nagy része ezekből a városokból érkezik. Tavaly 466 újszülött látta meg a napvilágot a kemenesaljai kórházban.
– Ez két szempontból is fontos – magyarázza Farkas Péter.
– Egyrészt a szülészetre nem vonatkozik a teljesítmény korlátozása, tehát mindegyik szülés után megkapjuk a teljes finanszírozást. Másrészt: az idén júliustól életbe lép az úgynevezett minimumfeltételeket meghatározó jogszabály. Ennek értelmében csak ott működhet szülészet, ahol évente legalább 365 gyerek jön a világra.
– Ebben a személytelen világban az embernek az ismert orvosban, s nem általában az intézményben van a bizalma – indokolja az egyik páciens, hogy miért jött el doktora után Veszprém megyéből Celldömölkre.
A kórháznak szülészete, sebészete és belgyógyászata működik. A belgyógyászaton egy helyi asszonnyal, Bak Antalnéval találkozunk.
– Itt emberi hangon beszélnek velem. A kiszolgáltatott betegnek ez kész megnyugvás. A városnak az most a legfontosabb feladata, hogy ne engedje bezárni a kórházunkat.
Így gondolják a celldömölki civil szervezetek is. A Beteg Gyermekekért Misszió például egymillió kétszázezer forintot gyűjtött össze a kórház fennmaradására. Az Együtt Celldömölk Városáért Egyesület jótékonysági koncertet szervezett. A Kemesaljai Kórházért Alapítvány pedig az adózóktól minden évben hat-tíz millió forintra számíthat. A kórháznak – a korábbi 200 millió helyett –most 160 millió forintos adóssága van, de sikerült megegyeznie a legnagyobb gyógyszerforgalmazó hitelezővel az átütemezett kifizetésről. A járóbeteg-rendelés jelentős részét az osztályokhoz csatolták, ezzel is sokat spóroltak.
Az igazgató jelenlétében azt latolgatjuk, milyen változásokat hozhat az új kormány egészségpolitikája. Mindegyikük arról hallott, hogy a Fidesz valamiféle holding megalakításában gondolkodik. Előfordulhat, hogy megyék, régiók vagy szakmák szerint szerveződnének ezek a társaságok. Azt is hallani, hogy a súlyponti kórházakat visszaállamosítják, s ennek lesznek tagintézményei a kis kórházak. Az igazgató és a polgármester sem tiltakozna egy ésszerű, stabilitást teremtő átszervezés ellen. Számukra az a fontos, hogy megfelelő szakmai színvonalon teljesíteni tudják az alapító küldetését a Kemenesalján.
