Súlyos fegyházbüntetést kért az ügyész Zuschlagra
A vád a csaknem másfél éve zajló perben lényegében nem változott. Németh Zsolt pervezető ügyész tegnap Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon hangsúlyozta: Zuschlag János, egykori szocialista országgyűlési képviselő a kilencvenes évek második felétől tudatosan alakított ki egy civil szervezetekből álló hálózatot. A szervezetek élére később az általa megbízhatónak tartott és a vele együttműködő személyeket nevezte ki, akik tisztában voltak azzal, hogy nem a működés, hanem a pályázatokon való részvétel a feladatuk. Nem voltak közgyűlések, nem voltak valós beszámolók, minden csak papíron létezett –mondta az ügyész. A pályázatok kiírása során kialakult gyakorlattá vált a névhamisítás, vagyis a szervezeti elnökök nevében írt alá Zuschlag János, illetve közvetlen munkatársai. Így zajlott a bankszámlák kezelése is, amelyeket hamis elnöki felhatalmazással használtak, valamint hasonló szervezettséggel zajlott a pályázati elszámolásokhoz szükséges fiktív számlák gyártása.
– Ha a közhatalmat betöltő személyek közhatalmukkal visszaélnek és bűncselekményt követnek el, ugyanúgy felelniük kell magatartásukért, mint bármely más állampolgárnak –jelentette ki az ügyész.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a vádlottak által tanúsított magatartásminta törvénytelen, azt a büntetőjog eszközeivel meg kell bélyegezni.
A vádbeszédben többször is elhangzott: az elnyert állami támogatásokat minden esetben a pályázatban meghatározott céltól eltérően használták fel, az elszámolási kötelezettségüknek hamis tartalmú beszámolókkal és hamis számlákkal tettek eleget. Az így megszerzett, összesen mintegy hetvenötmillió forint pályázati pénzt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának, valamint a Fiatal Baloldal rendezvényeinek a finanszírozására, országgyűlési választási kampányra, a pályázatban közreműködők javadalmazására, valamint magáncélokra használták fel.
Németh Zsolt szerint Lados Istvánnak – Zuschlag volt országgyűlési titkárságvezetője, a per másodrendű vádlottja – a feltáró vallomása jól szemlélteti a szervezet működését, amelyet Zuschlag irányított, a többiek pedig „arcot adtak” a célnak, vagyis a külvilág felé megjelenítették a lényegében nem működő civil szervezeteket. Az ügyész Lados húsz napig tartó vallomásának hitelességével kapcsolatban azzal érvelt: Lados vádalkut akart kötni az ügyészséggel, a beismerésével mentesülni szeretett volna a büntetőeljárás alól, de miután közölték vele, hogy erre esetében nincs lehetőség, vallomását továbbra is fenntartotta.
Ladossal kapcsolatban – az együttműködésére tekintettel – Németh Zsolt az enyhítő szakaszok alkalmazását kérte a bíróságtól, ami esetében annyit jelentene, hogy az öt évtől induló fegyházbüntetésében akár ez alá is mehet a bíróság, illetve ezen belül enyhébb, börtön fokozatú büntetést is kiszabhat. A volt kiskunhalasi szocialista országgyűlési képviselőre, Zuschlag Jánosra viszont az öt és húsz év közé eső büntetési tétel felső harmadában kérte a fegyházbüntetés kiszabását. A bűnszervezet további tagjaira – Katus Ferencre, az MSZP volt Bács-Kiskun megyei önkormányzati frakciótagjára, Őri András zalaegerszegi ifjú szocialistára, Krausz Csaba volt újbudai szocialista önkormányzati képviselőre, Marsovszky Balázsra, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnökére, Kullai Tamás egykori kecskeméti szocialista önkormányzati képviselőre, továbbá Prácser Lászlóra, a Nemzeti Civil Alapprogram kollégiumi tagjára – kettő és tizennégy év közötti büntetési tételnek a felső harmadába eső fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A per további nyolc, csalással, bűnpártolással, okirat-hamisítással vádolt tagjára felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását kérte.
Jövő héttől a védőbeszédek következnek, majd márciusban ítélet várható a csaknem másfél éve zajló perben.