Keresztények küzdelme a magyarellenes újpogánysággal
„Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn a hazát” – ezzel a mottóval indított programsorozatot a mintegy hatezer tagot számláló Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A reformátusok és evangélikusok felé is nyitott, ám döntően katolikusokból álló szövetség tizenhét városban tart rendezvényeket. A „keresztény gyökerekről” és a nemzettudatról szóló előadások a katolikus püspöki kar tavaly kiadott körleveléhez kapcsolódnak, amely a veszélyesnek ítélt újpogányság terjedésére hívta fel a figyelmet. A keresztény tanításokat részben átvevő, részben átértelmező vagy tagadó újpogány nézetek elsősorban a szélsőjobboldalon örvendenek nagy népszerűségnek, de az utóbbi években a katolikus egyházat követő hívek közösségeiben is megjelentek.
A KÉSZ a 2006-os parlamenti választások előtt keresztény országjárást szervezett. Akkoriban a jobboldal győzelme volt a tét, és aligha a Keresztény Értelmiségiek Szövetségén múlt, hogy nem a Fidesz nyert. Most viszont, hogy a Fidesz első helye biztosnak látszik, a KÉSZ stratégiát váltott, és a szélsőséges Jobbik ellen kampányol – a kívülálló számára legalábbis így tűnhet.
Osztie Zoltán plébános, teológiai tanár, a KÉSZ elnöke szerint azonban a valóság más. A programsorozat – mondja – már csak azért sem tekinthető kampányeseménynek, mert a rendezvények időpontja nem korlátozódik a választásokat megelőző hónapokra. Másfelől elismeri, hogy a KÉSZ fellépése befolyással lehet a választás kimenetelére:
– Érezhetően erősödik az újpogányság, amelynek szellemi, erkölcsi és politikai vonzata is van – állapítja meg Osztie Zoltán. – Az újpogány irányzatok próbálnak szembemenni a tényekkel, tagadják például, hogy Jézus a zsidó nép történelmében megtestesülő megváltó: a magyarokkal vérrokon pártus hercegnek tartják. Azzal, hogy elvitatják a kereszténység meghatározó szerepét Magyarország kialakulásában és fejlődésében, a magyar történelmet is megtagadják. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy az újpogányságnak magyarellenes vetülete is van, ami egyfajta politikai radikalizmusban ölt testet. Való igaz, hogy mindezt elsősorban a Jobbik jeleníti meg. Az ilyesfajta szellemiséggel mindig is szembe fogunk helyezkedni, a keresztény értelmiségiektől távol áll a politikai radikalizmus.
Bár a Fidesz parlamenti frakciójában jelenleg is található olyan képviselő, aki tisztséget tölt be a KÉSZ egyik helyi csoportjában, Osztie Zoltán nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy a szövetség fideszes kötődésű lenne. – Ez legfeljebb a KDNP-re igaz, a két párt nem ugyanaz – pontosít. Majd hozzáteszi: a hasonló értékrenden alapuló szimpátiából nem következik, hogy a KÉSZ hajlandó lenne bármelyik politikai erőt kiszolgálni. Civil kontrollt akarnak gyakorolni a hatalom fölött, akkor is, ha a közeljövőben a jobboldal alakít kormányt.
Más kérdés, hogy a Fidesz és a KDNP pártalapítványa egyaránt támogatja a KÉSZ rendezvénysorozatát. Ahogyan a katolikus püspöki kar is. Osztie Zoltán tájékoztatása szerint az egyház esetében nem pusztán anyagi közreműködésről van szó: előzetesen egyeztettek a püspökökkel az előadások tartalmáról és a helyszínekről is.
A szélsőjobbal való szembefordulás egyik érdekessége, hogy a 2002-es kampány idején a KÉSZ és az akkor még ifjúsági szervezetként működő Jobbik közösen tüntetett az MSZP ellen a Köztársaság téren. Vona Gábor a KÉSZ egyetemi csoportjának vezetőjeként kezdte közéleti pályafutását, majd – miután kitérőt tett Orbán Viktor polgári körénél – a Jobbik elnöke lett.
Osztie Zoltán szerint nem a KÉSZ magatartása változott:
– Vona Gábor és társai nagyon rossz irányba indultak el, olyan irányba, amellyel a keresztény értelmiségiek nem vállalhatnak semmiféle közösséget.
