Demszky Gábor nem mond le
Négynapi hallgatás után állt nyilvánosság elé Demszky Gábor főpolgármester. Tegnapi, óriási sajtóérdeklődés mellett tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: a BKV-botrányokért őt is terheli politikai felelősség, de meg sem fordult a fejében a lemondás gondolata, „ezt a ciklust ebben a tisztségben fogom végigcsinálni”, jelentette ki. A főpolgármester elmondta, bízik a múlt héten őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett főtanácsadója, Mesterházy Ernő és az ügyben meggyanúsított Tóthfalusi György (SZDSZ) volt BKV igazgatósági elnök ártatlanságában. Mint mondta, a letartóztatás emberileg megérintette és elgondolkodtatta. Demszky saját hibáját abban látja, hogy megengedte azokat a kereteket, amelyek között a BKV mindig a főváros és a kormány közötti politikai alku tárgya volt, valamint abban, hogy a fővárosi közműcégek – így a BKV – első emberének kinevezési-felmentési jogkörét egy városházi szuperbizottságnak engedték át.
A főpolgármester szerint Mesterházy Ernő „az egyik tanácsadója” volt, aki 2006-ban kezdte meg tevékenységét, a kormánnyal – egyebek mellett a BKV kiszámítható finanszírozását is tartalmazó – Budapest-szerződés tető alá hozását készítette elő, de számos más, kormányzati részvétellel zajló nagyberuházás előkészítésében is segített. E megállapodás után napi szintű egyeztetésre volt szükség a kormányszervekkel, ezért 2006 szeptemberben intézményesítették a tárgyalásokat előkészítő pozíciót. Szilvássy György akkori kancelláriaminiszterrel közösen erre Mesterházyt kérték fel – tette hozzá. Az erről szóló szerződést ki is osztották az újságíróknak. Mesterházynak nem volt döntési kompetenciája, csak döntés-előkészítésre és tanácsadásra kapott mandátumot, sosem volt utasítási joga – hangsúlyozta Demszky. Szerinte Mesterházynak tanácsadói tevékenységénél fogva sok politikai konfliktust kellett vállalnia, sok ellenfelet is szerzett, ezért híresztelték el róla, hogy a Városháza Raszputyinja volna.
A főpolgármester úgy emlékezett, 2007 közepétől érzékelte, hogy a BKV rossz irányba tart, ekkortól kellett városvezetői szinten, napi rendszerességgel foglalkozni egy közműcég ügyeivel. Hagyó Miklós, a BKV-t akkor felügyelő MSZP-s főpolgármester-helyettes Demszky szerint nem tudta megoldani a közlekedési vállalattal kapcsolatos gondokat, azokat inkább a szőnyeg alá söpörte. A végkielégítési botrányokban is neki kellett lépnie, mert Hagyó épp gyalogtúrára ment, és épp Mesterházy Ernő tanácsára kérte Kocsis István vezérigazgatót a feljelentések megtételére. Tavaly nyárig csak irányítási hibákról, rossz vezetői döntésekről szóló információkat kapott – emlékezett a főpolgármester –, akkor még szó sem volt bűncselekményekről. Nem is gondolja, hogy Hagyó törvénysértést követett volna el, csak a rossz vezetői döntésekért felelős.
Az elmúlt egy évben Mesterházy már kevésbé volt aktív a Városházán, mert a lényeges ügyekben lezárult az egyeztetés a kormányzattal. Országos politikai ügyekben viszont egyre aktívabb lett SZDSZ-tanácsadóként, az MDF-fel való együttműködés során. (Demszky kijelentése különös falsot ad Kerék-Bárczy Szabolcs MDF-szóvivő azon kijelentésének, hogy Mesterházy nem vett részt a két párt közötti tárgyalásokban – a szerk.) AzMDF és az SZDSZ felsorakozása Bokros Lajos mögött Demszky szerint veszélyeztetheti a Fidesz kétharmados győzelmét, és ugyanakkor szavazatokat vehet el a baloldaltól is, tehát – vonta le a következtetést – egyik pártnak sem érdeke, hogy egy ilyen „szavazatelszívó centrum” teret nyerjen. „A nagyok ilyenkor szokták kriminalizálni a kicsiket”, jelentette ki Demszky, majd hozzátette: beleborzong abba, hogy – idézzük – „ártatlanul megvádolt emberek lehetnek áldozatai e politikai csatározásoknak”. Többnapos hallgatását azzal magyarázta a főpolgármester, hogy múlt heti nyilatkozatait félremagyarázták, olykor meghamisították. Ide tartozik, hogy a főpolgármester utalást tett Mesterházy Ernő megromlott egészségi állapotára is, és úgy fogalmazott, hogy „csak nehogy tragédia legyen a vége”. Értesüléseink szerint Mesterházy kész lett volna óvadékot fizetni, de a bíróság ettől elzárkózott, így előzetes letartóztatásba került.
– A főpolgármester úr teljes emlékezetkihagyásban szenved, és menekül a felelősség elől – így reagált Demszky szavaira Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Emlékeztetett rá, hogy Antal Attila vezérigazgatói kinevezését Demszky teljes mértékben támogatta, így erős túlzásnak tartja a főpolgármester azon állítását, hogy a kinevezést hibának tartja és neki tulajdonképpen nem is volt köze hozzá. A frakcióvezető a közgyűlés és a bizottságok közötti hatásköri megosztásról azt mondta, hogy ez a főpolgármester és Mesterházy Ernő főtanácsadó javaslata volt, amit az MSZP elfogadott. A főpolgármesternek megvan a politikai felelőssége, és mint szolgálati felettes, megvan a jogi felelőssége is a jelenleg vizsgálat tárgyát képező folyamatok kialakulásában – hangsúlyozta Steiner.
A BKV-tól elfolyt pénzek az MSZP és az SZDSZ pártkasszájában landoltak – állította tegnap Németh Szilárd fővárosi fideszes képviselő. „Feltételezhetjük, hogy nemcsak a tudtukkal, hanem az utasításukra cselekedtek a BKV-hoz küldött embereik” – vélekedett, hangsúlyozva: szerinte az is teljesen egyértelművé vált, hogy életszerűtlen Demszky azon védekezése, amely szerint ő nem tudott semmiről, mi zajlik a BKV-nál, hiszen a főtanácsadója, Mesterházy Ernő teljes jogkörrel volt felruházva.
A héten újabb harminc cég miatt tesznek feljelentést, az eddigi 27 után – jelentette be tegnap Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. Elmondta, hogy összesen ezerötszáz szerződést vizsgálnak át a közlekedési vállalat nál, eddig kétszázötvennel végeztek. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a szerződésekkel kapcsolatos belső ellenőrzést június végéig meghoszszabbították; az eredetileg március 31-ig tartott volna.
