– Pontosanmi volt a szerepeMesterházy Ernőnek a városházán, a főpolgármesteri főtanácsadó miként illeszkedett a főpolgármesteri hivatal struktúrájába?

– A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rögzíti, hogy – gyakorlatilag a választási ciklus végéig – ki lehet nevezni önkormányzati, politikai tanácsadókat. Ezek az emberek speciális módon végzik munkájukat, de fontos, hogy hivatali állományban vannak, speciális köztisztviselők, esküt tesznek, fizetésük van és munkaköri leírásuk. Valóságos, legitim szereplők. Létezik ezen kívül valamilyen egyéb tanácsadói kör, nevezzük őket baráti tanácsadóknak. Nincsenek állományban, de a szerepük nagyon is hasznos lehet, ha például a döntéshozó egyfajta élő lelkiismereteként, józan eszeként tevékenykedhetnek, ők szembesíthetik a politikai vezetőt, a politikust elgondolásai és tettei várható következményeivel. Fontos leszögezni, hogy ez utóbbi baráti tanácsadói kör nem lehet közvetlen hatással a hivatalnoki kar működésére, és természetesen nem minden beszélhető meg velük. Ezek az állományban nem lévő, baráti tanácsadók adhatnak bárkinek bármilyen, jó vagy rossz tanácsot, kérhetnek bárkitől bármit, „rábírhatnak” bárkit bármire, az semmiképpen nem a hivatalos struktúra, esetünkben a főpolgármesteri hivatal fellépése. Akkor sem, ha nagyon jó ötlettel állnak elő, ami törvényesen megvalósítható, és akkor sem, ha éppen ellenkezőleg.

– Miért jött létre Mesterházy javaslatára a városházán a Kormányzati Koordinációs Központ (KKK)?

– A KKK azért jött létre, mert a főpolgármester a korábbi kancelláriaminiszterrel még 2006 szeptemberében megállapodott arról, hogy bizonyos ügyekben a MeH és a városháza együttműködik. A központ a kormánnyal való egyeztetés keretében jött létre, azóta már megszűnt. Mesterházy e központ mellett működött.

– Mesterházy tehát a főpolgármester baráti tanácsadója volt, fizetést nem is kapott szolgálataiért, egy korábban főpolgármester-helyettesi hivatali szobát viszont igen. Ez mennyire gyakori?

– Kuriózumnak számít. Az úgynevezett baráti tanácsadók közül csak neki volt szobája.

– A 2009 nyarán kapott főpolgármesteri megbízás alapján Mesterházy igen széles hatáskörrel rendelkezett, politikai ügyekben a főpolgármestert helyettesíthette. Az állományba nem tartozó tanácsadóknál ez mennyire gyakori? Egyáltalán, mikor tűnt fel Mesterházy a Városházán?

– Újra ezt a kifejezést használom: igen, kuriózum az enynyire széles körű meghatalmazás. Az említett, 2006 szeptemberében született szerződés előtt se megbízása, sem irodája nem volt Mesterházynak. Tény viszont, hogy a főpolgármester ismerőseként korábban is lehetett őt látni a Városházán.

– Ön főjegyzőként miért nem ellenjegyezte Mesterházy 2009-es megbízási szerződését?

– Főjegyzői ellenjegyzés az önkormányzati és a főpolgármesteri hivatali szerződésekre kerül. Az említett dokumentum nem önkormányzati és még csak nem is főpolgármesteri hivatali szerződés, jóllehet a szerző ebben a formában vetette papírra. Széles körben alkalmazandó jogelv ugyanakkor, hogy egy iratot a tartalma alapján kell minősíteni. Ez szerintem nem is szerződés, hanem meghatalmazás. Nem kívánom itt és most sem a jogszerűségét vitatni, sem a szövegszerű tartalmát értelmezni, de – hangsúlyozom – nem hivatali, nem önkormányzati szerződés.

– Számít-e arra, hogy a jövőben hasonló megbízási szerződésekkel találkozik?

– Ilyen típusú kuriózumokra nem számítok.

Tiba Zsolt