Mindenki, akivel csak találkozom, azt üzeni, kiáltja: változtass! – hangoztatta Orbán Viktor a Millenárison, tizenkettedik országértékelése során, hozzátéve: ez csak együtt sikerülhet. Azt az országot, amely közös értékeket és erőt mutat fel, ismét tiszteli a világ, súlya lesz. Magyarországnak erős és elkötelezett kormányra van szüksége, amely képes feledtetni a Gyurcsány-korszak okozta szégyent, s a politikának vissza kell találnia az emberekhez, hiszen eddig a „milliárdos oligarchakormányzás” csak a magánérdekekre koncentrált.

– Itt az ideje, hogy a gyengéket leváltsák az erősek. Én készen állok, hogy Magyarország nagy vállalkozásában a feladatom ellássam. Én és a pártom készen állunk az erős, a felelős, a cselekvő kormányzásra. De a jövőbe induló vonatra csak április 11-én váltható meg a jegy, az még nincs a zsebben – figyelmeztetett.

A Fidesz elnöke a választások előtt két hónappal „biztonsági játékra” törekedett, vagyis mindenkihez beszélt: így „Magyarország népének joga van arra, hogy olyan kormánya legyen, amely meghallja az emberek hangját, az idősekét éppúgy, mint a fiatalokét, a munkavállalókét, a vállalkozókét, a városban élőkét, a falusiakét, meghallja a családok hangját, az egyedül élőkét”. „A gyenge és az országra szégyent hozó Gyurcsány-korszak” után a változás és a remény, a nemzeti ügyekről szóló kormányzásmegvalósításához, a „nagy célokhoz”, az ország újjáépítéséhez a Fidesz elnöke – ahogy fogalmazott –azt az „ösvényt” kereste, amelyen közösen lehet menni. S az ösvényen azokat a célokat, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek. Orbán nyilván ezért is határozottan érzékeltette, hogy feleslegesek az ideológiák, nem a „távoli szimbólumok, ideológiák, doktrínák világában” kell kereni azt a bizonyos ösvényt, nem a „keskeny vágányú pályák”, „rozoga masinák” visznek előre. Szerinte vissza kell térni a közös értékekhez, hiszen ami összeköt, az több, mint ami elválaszt. Ezen témák közé sorolta a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend fontosságát. „Ezeket kell megtenni a kormányzati munka alapjául, hiszen ezekkel tud mindenki azonosulni”, mondta, hozzátéve: a nemzeti ügyek kormányára van szükség, s „nem lehet a szirénhangokra hallgatni, „sem a Pató Pál-i kényelmességre”. Magyarország most olyan, mint a defektes kocsi, szikrázik, durrog, füstöl; vagyis újjáépítésre van szükség.

Az ehhez szükséges intézkedések között Orbán Viktor azokat a nagy célokat sorolta fel, amelyek a Fidesz–KDNP képviselőjelöltek választási szórólapján is szerepelnek, első helyen a magyar gazdaság talpraállítását. Szerinte meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy „mindent a pénztőkének adtak, s az elsőbbséget élvező spekulánsok a markukba nevetnek”. „Az a politika, amely érinthetetlen szabályokat ad a pénzkapitalizmusnak, a demokráciát is megrendíti” – jelentette ki a Fidesz elnöke, aki szerint a cél: rehabilitálni a termelést. Épp ezért –mint mondta – a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet is meg kell újítani, különösen, mert közösen viselnek felelősséget azért, hogy a gazdaság öszszeomlott. A bankok feladata betétek gyűjtése és hitelek nyújtása, a spekulatív alapokat pedig nem lehet finanszírozni – tette hozzá. Ugyanakkor tűrhetetlennek nevezte, hogy a bankok nem adnak hitelt, és ezért a vállalkozók elbocsátásokra kényszerülnek. Arról is beszélt, hogy noha Magyarország nyugati zászló alatt hajózik, észre kell venni, hogy a világgazdaságban keleti szél fúj. S szerinte rosszul tette a magyar elit, hogy ahhoz alkalmazkodott, „mit kíván a tőke, Moszkva, Brüsszel, Washington”. A munkahelyteremtés kapcsán megismételte: egymilliót teremtenének tíz év alatt.

Orbán különösen nagy tapsot kapott, amikor azt mondta, hogy a nemzeti ügyek kormánya megvédi a magyar termékeket, a földet és a vízkészletet. Az egészségügy talpraállítása kapcsán Orbán semmilyen konkrét intézkedést sem említett, csak azt mondta, hogy a felére csökkentenék a kórházi várakozási időt, valamint az egészségügyi intézmények és a háziorvosok „helyzetét rendezni kell”, hogy a doktorok ne menjenek külföldre. Továbbá több orvosra és ápolóra volna szükség. Szintén nagy tapsot kapott, amikor rendteremtést ígért, különösen akkor, amikor azt mondta: a bűnözők ellen harcolni kell, akár a kisebbséghez, akár a többséghez tartoznak. Végül a Fidesz elnöke a szociális biztonság megteremtését nevezte kulcskérdésnek, de e területnek sem szentelt semmiféle konkrétumot.

Orbán azt kérte a választóktól, hogy a józan ész politikáját támogassák, „a szélsőségeket támogatni eltékozolt erőfeszítés”. Majd meg is jelenítette a „szélsőségeket”: „Az egyik szélsőséget a hatalmon lévők jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat. Gondoljunk csak arra a hatalommal való gátlástalan visszaélésre, amitma Budapesten látunk, és ami miatt lassan mindenki, aki a városvezetésben megfordult, rács mögé kerül” – utalt a BKV-botrányra. A másik szélsőség törvényen kívül helyezi magát, azt gondolván, hogy céljai elérése érdekében akár az erőszak is megengedhető – e mondat, a párt nevének említése nélkül, nyilvánvalóan a Jobbikról szólt.

Orbán arról is beszélt, hogy megérti a csalódott MSZP-s szavazókat, s a dühös jobboldali szavazókat egyaránt. A jobboldaliak nevében azt kéri a baloldaliaktól, hogy eszmeiségük megtartása mellett, támogassák a közös nemzeti ügyeket. „Csalódott és dühös emberek milliói! Barátaim! Van átjáró! A gyűlöletkampány korszakából át kell hajózni a közös siker korszakába. Rendületlenül hiszem, hogy ez sikerülni fog!” –hangoztatta Orbán, aki a szokásos fordulattal búcsúzott: „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

Újabb fideszes magánvélemény

„Sió László oktatási szakértő a magánvéleményét mondta el a Népszavának. Az nem tekintendő hivatalos Fidesz-álláspontnak”, tudatta Cser-Palkovics András helyettes Fidesz-szóvivő. Az elhatárolódás nyilván indokolt, hiszen Sió László pedagóguselbocsástásról is beszélt, ez pedig nyilván nem számít vonzó kampányüzenetnek a Fidesz szerint. A Fidesz oktatási kabinetvezetője – aki az Orbán-kormány idején Pokorni Zoltán oktatási miniszter kabinetfőnöke volt, később a tárca politikai államtitkára –, azt nyilatkozta: a Fidesz minősítési rendszert vezetne be a pedagógusoknak. Az, aki ebben az osztályozásban alkalmatlannak bizonyul, el kell bocsátani. Sió László azt is hozzátette: oktatási terveik nagyjából összhangban vannak a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsa reformjavaslataival, amelyek közt az alkalmatlannak ítélt tanárok fokozatos elbocsátása is szerepel. Arról nem szólnak a hírek, hogy Sió László „elbocsátós” nyilatkozata után képviselőjelölt lehet-e. Mádi Lászlót a Fidesz mindenesetre azonnal törölte a jelöltek névsorából, ahogy a lakásügyi szakpolitikus egy konferencián azt találta mondani: rövid távon el kell felejteni az ingatlanadót, de hosszú távon elképzelhető a bevezetése valamilyen formában. (Cs. I.)

Nemzeti ügyek, lépések

Gazdaság: meg kell újítani a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet.

Munka: 10 év alatt egymillió új munkahely, megvédeni a magyar földet, terméket és ivóvízkészletet, megerősíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat.

Otthon: –

Család: –

Egészség: több orvost, több ápolót, rövidebb várólistákat.

Rend: –

AZ MDF SZERINT Orbán Viktor nem volt hajlandó semmit elárulni abból, mit is akar a Fidesz kormányon. Kerék-Bár czy Szabolcs, a párt szóvivője az MTI-nek azt mondta: a Fidesz elnöke pont azokat a független pénzügyi intézményeket akarja maga alá gyűrni, mint a Magyar Nemzeti Bank vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amelyek jelentősen csökkentették annak a magatartásnak a hatását, amely Magyarországot csődközeli állapotba sodorta.

A KDNP „reményteljes ország reményteljes kormányfőjelöltjének” nevezte Orbán Viktort. Halász Zsuzsa pártszóvivő megfogalmazása szerint „aki ezek után azt állítja, hogy a Fidesz–KDNP frakciószövetségnek nincs programja, az süket”.

A JOBBIK ELNÖKE SZERINT Orbán Viktor évértékelője egy maszatoló, ideologizáló, minden konkrétumot nélkülöző kampánybeszéd volt, amely joggal veti fel a kérdést, hogy két hónappal a választás előtt mi is a Fidesz programja, illetve van-e egyáltalán. Vona Gábor közleménye szerint a beszéd közben a közönség csak akkor tapsolt, amikor Orbán valójában a Jobbik programjából emelt át részeket. Vona úgy véli, a Fidesz nem képes erős kormányzásra, „Orbán Viktor pedig – program és bátorság híján – csupán plasztikai sebésze lehet Magyarországnak, de betegségének gyógyítója nem”.