A vasutas roncsderbi és az elhalt ügyek
Aki keres, az talál – a Budapesti Rendőr-főkapitányság biztosan talál testhezálló munkát nyomozóinak a MÁV Zrt. háza táján. A rendőröknek azonban nem csak a vasút Könyves Kálmán körúti irodaházában érdemes szétnézniük. Az elhagyott Andrássy úti vezérigazgatóság szekrényeit is nyitogathatják – hátha kiesik néhány újabb csontváz. Szokatlannak látszó szerződésekre, különös megállapodásokra, furcsa személyi döntésekre ugyanis a társaság legújabb kori történetében és az elmúlt két évtizedben egyaránt akadnak példák.
A rendőrség most a MÁV Informatikai Zrt.-nél kezdett nyomozni. Lehetségesnek tartják, hogy a társaságnál olyan humánpolitikai döntések születtek, amelyek gazdasági kárt okoztak a cégnek és az anyavállalatnak egyaránt. „Folyamatban vannak” ugyanakkor más eljárások is. Tart a nyomozás a MÁV ócskavasként értékesített vagonjainak ügyében. A Szép Béla MSZP-s országgyűlési képviselő feljelentése alapján elindult „vasutas roncsderbi” látványosnak ígérkezett: a rendőrség 2008 szeptemberében hajnalban előállította Kovács Imre MÁV Cargo-vezérigazgatót és két vezetőtársát: 1,4 milliárd forint károkozással gyanúsították őket. Az összeget a rendőrök szerint még 2002–2003-ban vették ki a MÁV zsebéből, amikor a társaság kétezer tehervagonját ócskavasként értékesítették. Az ügyészség utasítására először a MÁV korábbi jogi igazgatóját, Orosz D. Balázst engedték szabadon. Kiderült: őrizetbe vételére „bűncselekmény megalapozott gyanújának hiányában került sor”. Később a meggyanúsított másik két vasutast is elengedték. Ellenük tovább nyomoznak.
Vasúti-politikai panamaként került be a köztudatba a MÁV Cargo Zrt. privatizációja kapcsán a Die Presse magazinban feltálalt Geuronet-ügy. A Gulya András nevéhez köthető magyar betéti társaságot politikai kenőpénzek kifizetésével hírbe hozó ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett nyomozni – eredményéről semmit nem lehet tudni. A napvilágra került történet szerint a MÁV Cargo Zrt. privatizációs tenderét 102,5 milliárd forintos ajánlatával megnyerő Rail Cargo Austria anyavállalata, az osztrák vasút hárommilliárd forintnyi sikerdíjat fizetett ki a tenderben tanácsadóként részt vevő Geuronetnek. A pénzt az osztrák parlamentből kiszivárgott hírek szerint pártfinanszírozásra fordították – Ausztriában vagy Magyarországon.
Soha nem indult nyomozás viszont a MÁV körül zajló, meglehetősen furcsa történetek után: nem vizsgálták például, hogy mi vezette a MÁV akkori vezetőinek a kezét, amikor egyetlen szerződéssel túladtak a társaság állomásaira szóló élelmiszer-értékesítés jogán. Erre annak ellenére sincs válasz, hogy a vasútnál ma már arra panaszkodnak: a Resti Kft.-t helyzetbe hozó jogértékesítés ma is akadályozza a pályaudvarok, állomások fejlesztését.
Nem indult nyomozás a MÁV gépkocsitendereinek ügyében sem. De a kényszerből vizsgálódó Közbeszerzési Döntőbizottság mellett senkinek nem jutott eszébe bepillantani a MÁV vasúti járműbeszerzési tendereinek dokumentációjába, szerződéseibe se. Az olyan ügyek pedig, mint a dízelmozdonyok üzemeltetésére használt gázolaj tartálykocsiszámra kimutatható „elszivárgása”, látszólag csak a vasút biztonsági igazgatóságának ingerküszöbét éri el.