„Rasszizmus a legfelsőbb szinten”
Érték helyett eszközzé váltak az emberi jogok. Jobb- és baloldalon is lehet példát mondani arra, hogy csak akkor fontosak, ha az adott párt politikai érdekei úgy kívánják – közölte Kádár András (Magyar Helsinki Bizottság) a Republikon Intézet konferenciáján. Dénes Balázs (Társaság a Szabadságjogokért) a 2002-től mostanáig tartó időszakot elemezve megállapította: ha jobboldali kurzus lett volna, akkor a helyzet alulról súrolná az elviselhetőség határát, de így, hogy baloldali és liberális pártok kormányoztak, tragikus a kép. Az általa vizsgált területek közül egyedül az információs szabadság esetében tapasztalt fejlődést.
Sok szó esett a rossznak minősített gyülekezési törvényről és a 2006-os, „ősbűnként” említett „rendőri brutalitásról”. Tóth Gábor Attila, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a többiektől eltérően úgy vélte, hogy a rendőrség kifogásolt fellépése nem maradt érdemi következmények nélkül. A főtanácsadó próbált lelket önteni a láthatóan lehangolt társaságba: a pozitívumok között említette az egyenlő bánásmódról vagy a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvény elfogadását.
A következő körben a romaügy szerepelt terítéken. Setét Jenő (Roma Polgárjogi Alapítvány) hangsúlyozta, hogy amíg az állam nem kezdi meg következetesen érvényesíteni a deszegregáció és az integráció elvét, addig az elszórt programoktól nem lehet eredményeket várni. Mindehhez – jegyezte meg Ujlaky András (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány) – hiányzik a politikai akarat. Juhász Péter (Társaság a Szabadságjogokért) bejelentette, hogy ismeretlenek rövid időn belül harmadszor is meggyalázták a roma holokauszt emlékművét a Nehru parkban. A jelenlévőket arra kérte, minél többen legyenek ott jövő szombaton, amikor harmadszor is megtisztítják a kegyhelyet.
Setét Jenő nehezményezte, hogy a hallgatóságot is beleértve egyedüli romaként vesz részt egy emberi jogi konferencián, és ő is csak beugróként, azért, mert Derdák Tibor szociológus nem tudott eljönni. A szervezők nevében hozzászóló SZDSZ-es Horn Gábor közölte, hogy öt-hat „nagy tiszteletben álló cigány vezetőt és szakértőt” is próbáltak meghívni – sikertelenül. Horn Gábor egyúttal elmesélte, hogy a rasszizmus a „legfelsőbb szinten, zártkörű kormányüléseken” is megjelent. Érdemi részleteket erről nem kívánt nyilvánosságra hozni.
Végezetül a politikusok fóruma következett. Az igazi vita kialakulásához nagyban hozzájárult volna, ha a szocialista Donáth László és a liberális Gusztos Péter mellett a harmadik meghívott, Balog Zoltán is jelen van. A parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke azonban kimentette magát, helyette pedig senki nem jött a jobboldaltól.
